Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Ötéves elmaradás a mérnököknél

Mérnöki területeken a felsőoktatás öt-hat évvel el van maradva a modern piaci elvárásoktól.

Mérnöki területeken a felsőoktatás öt-hat évvel el van maradva a piaci elvárásoktól, derült ki a Personal Hungary Emberi Erőforrás Szakkiállításon.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: nagy az igény mérnök-üzletkötőre, ám kevés az alkalmas jelölt. A résztvevők továbbra is elégtelennek látják a nyelvtudást és az egyetemi, főiskolás évek alatt szerzett szakmai tapasztalatot. Munkaerőpiaci felmérések szerint a mérnökök közül a villamos-, gépész, építész-, építőmérnökök és a mérnök informatikusok számítanak kelendőnek, a vegyész-, közlekedési-, agrár- és élelmiszeripari mérnökök viszont elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek. A Foglalkoztatási Hivatal például ezerötszáz munkanélküli mérnököt tart nyilván.

Piacképes tudás: 5-6 év késésben a felsőoktatás

Az egyetemen tanultak 5-6 év késésben vannak a piacon elvárt tudáshoz képest. Elhangzott, a piacon megjelenő új tudás fáziskéséssel adható át a felsőoktatásban. Legalább öt év szükséges ahhoz, hogy szervesen beépüljön a tananyagba és a frissdiplomások ezzel felvértezve kezdhessék meg az álláskeresést.

Áthidaló megoldásként a szakértők a szakmai gyakorlatok jelentőségét emelték ki, ahol a hallgatók beleszokhatnak a vállalati környezetbe, megláthatják, milyen tudás kell az érvényesüléshez. Ugyan egyre több hallgatónk megy 2-3 hónapos munkatapasztalat-szerzésre a tanulmányi idő alatt, a valós gyakorlattal diplomázó BME-s mérnökök aránya még mindig csak 25-30 százalék - állapította meg Hajdú Csongor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Karrier Irodájának vezetője.

Mérnök-üzletkötő: hiánycikk a piacon

A vitában részt vevő fejvadászok megjegyezték, a mérnöki pozíciók közül a mérnök-üzletkötő tudásból van a legnagyobb hiány. "Én például még nem láttam jó mérnök-üzletkötőt, pedig több száz aktuális állásajánlatban keresnek ilyen tudású szakembert", jegyezte meg Tokár Péter, a Tesk fejvadász cég vezetője.

"Mérnökként egyre több kompetenciával kell rendelkezni, multifunkcionálisnak kell lenni, jól kell tudni csapatban dolgozni", erősítette meg Csaposs Noémi, a Trenkwalder-Multiman igazgatóhelyettese. A résztvevők arra keresték a választ, irreálisak-e a mérnök-üzletkötővel szembeni elvárások. Elhangzott, nem vagy legalábbis nehezen átjárható a sales és a mérnöki terület: aki például jó fejlesztőmérnök, nem akar értékesíteni. A diplomás mérnökök sem orientálódnak efelé, inkább a kutatói, fejlesztői szféra, a kreatív, önálló munka érdekli őket. Csaposs Noémi azonban megjegyezte, a legtöbb állás nem kreatív, inkább végrehajtói munka.

Nincs általános recept a mérnökök kiválasztására

A mérnökök kiválasztására nincs általános recept. A Zalakerámiánál például első körben a szakmai osztály képviselője méri a szaktudást, és ezután következik egy HR-es interjú. A Huntraco Rt-nél éppen fordítva történik: először HR-es, utána szakmai interjúkör. Utóbbi vállalatnál a motiváció, a tanulási, képzési hajlandóság meghatározása után veszik számon a szakmai ismereteket- tájékoztattak a HR-igazgatók.

Hajdú Csongor felhívta a figyelmet a pályakezdő mérnökök elvárásai és a nekik kínált fizetések közötti különbségre. Érdekesség, hogy a fiatal mérnököknek kisebbek az elvárásai mint amit a munkaadók kínálnak. A BME kérdőíves felmérésének fontos megállapítása, hogy nem a fizetés motiválja a mérnököket pályakezdőként a munkahely kiválasztásakor, hanem a szakmai fejlődés és a tapasztalatszerzés. Hosszabb távon szeretnék tudásukat pénzre váltani. Több éves tapasztalattal már változik, megfordul a kép: akkor a munkavállalók igényei magasabbak lesznek mint a cég által kínált fizetés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lélekmelegítő délután

Az újabb és sokakat gazdagító baráti kör megszületésének ötlete és dédelgetése egy nyári… Tovább olvasom