Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Pájer Imre emlékezete

Azon a verőfényes délutánon az egyik kollégája jött velem szembe, tőle kérdeztem, hogy kiért van kitéve a gimnáziumra a fekete zászló. „Pájer Imre halt meg” – hallgattam megdöbbenve a választ. A szomorú hír sokáig nyomasztott. Imre engem mint postai kézbesítőt, naiv szobrászt, a csornai költő rokonát régóta ismert. Az akkori alkotásaimról készített film felvételekor mondta, hogy tegezzem. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy egy tekintélyes középiskolai történész-tanárt így szólíthatok. A temetése utáni napokban nézegettem, hogy csak az én környezetemben mennyi tárgyi, szellemi emlék maradt pedagógiai, történészi munkásságáról. Például az 1989-ben kiadott „Neves rábaköziek” címq mqve, amelynek egyik példányát Csorna költőjének ajánlotta. Csorna múltját, jelenét föltáró mqveiben jeles csornai személyeknek is emléket állít. „Ki kicsoda Csornán?” (1997) címq munkájának nem volt előzménye. Tervezett egy bővített kiadást is. És itt vannak előttem az általa szerkesztett Rábaközi évkönyvek is. Föllapozom a Révai új lexikonban a „Csorna” címszót, amelyet az ő mqveiből is „építettek”, s felsorolják köteteit. Mikor említettem, nagyon örült neki. Kiállítási vendégkönyvembe is írt biztató sorokat: „Robi! Egyre jobb és tartalmasabb. Csak így tovább! Baráti üzenettel: 1995. dec. 5.” Horváth Elemérrel, az Amerikában élő, csornai születésq, szülővárosához hqséggel kötődő költővel levelezésünkben gyakran emlegettük Imrét. Íme a költő egy korábbi viszontválasza: „Örömmel látom, hogy Pájer Imre dolgozik. Amennyire meg tudom ítélni, az itteni magyarok közül a rábaköziek ismerik nevét, munkásságát.” Megérdemli!

H. R., Csorna
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

500 éve ''létezik'' Amerika

Tovább olvasom