Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Palcsó Tomi és a megasztárság

Beletörődött, hogy nem ő lett az év hangja, s higgadtan kezeli a hirtelen jött népszerűséget.

Újra belevágna a Megasztárba Palcsó Tamás, de csak az érettségi vizsga után. A tévés tehetségkutató műsor második helyezettje már beletörődött, hogy nem ő lett az év hangja, fiatal kora ellenére pedig meglepő higgadtsággal képes kezelni a hirtelen jött népszerűséget is. Csupán azzal van gondja, ha minderről beszélnie kell.

Palcsó Tamás volt a Megasztár egyik legfiatalabb versenyzője. A maga tizennyolc évével jócskán kilógott társai közül, hiszen míg a többség számára szinte az utolsó lehetőséget jelentette a tehetségkutató arra, hogy pályát módosítson, neki a döntők folyamán az egyik legfontosabb problémája az volt, hogyan készüljön fel érettségi vizsgáira. Ettől függetlenül soha nem érezte magát kakukktojásnak.

– Jól kijöttem mindenkivel, egyszer sem jutott eszembe, hogy néhány társammal generációs különbségek vannak közöttünk – mesélte. – Arra viszont köztük élve rájöttem, hogy még nagyon sok mindent kell tanulnom az életről és a szakmáról egyaránt.

Talán emiatt érzi úgy, hogy ha újra kezdhetné, várna vele egy évet. De mindenképpen belevágna még egyszer, annak ellenére is, hogy a végső döntő után nagyon el volt keseredve. Annak idején sokat cikkeztek az újságok arról, hogy Tamás nem tudta megemészteni: nem ő nyerte meg „Az év hangja" versenyt. Mostanra azonban már kibékült ezzel a helyzettel. Azt mondja, ebben a versenyben ez nem igazán számít, hiszen a lehetőségei neki is hasonlóak, mint a győztes Caramelnek.
Ráadásul a halk szavú fiatalembert imádják a lányok. A győri koncerten is Torres Dani mellett az ő nevét kiabálták leghangosabban a tinik. – Hát, eléggé szétszednek a rajongók, de azért jól bírom ezt a felhajtást – mondta szégyenlősen mosolyogva Tamás. – Fokozatosan jött az ismertség, volt időnk hozzászokni, így megtanultuk kezelni is. Én nem vagyok az egyéjszakás kalandok híve, ezért nem használom ki a kínálkozó lehetőségeket, viszont igyekszem annyi autogramot kiosztani, amennyit csak lehet. Ez a legkevesebb, amit megtehetek, cserébe a felém áradó szeretetért.

Vannak azonban heves vérmérsékletű lányok, akik nem is várják meg, hogy kikosarazzák őket. – Egyszer egy barátommal beszélgettem, amikor hirtelen nekilöktek a falnak – mesélte Tamás. – Még nem is tudtam magamhoz térni a döbbenettől, amikor három lány megpuszilt, majd elrohantak. Hát, ilyen is van, de szerencsére ezek az esetek nagyon ritkák.

Más ember talán ilyesmin napokig bosszankodna, a fiatal énekes azonban már a műsor során is kitűnt higgadtságával. Őt még a bulvársajtóban megjelenő, róla szóló pletykák sem tudják felidegesíteni. – Nagyon nagy tévedésnek kell lennie annak, ami bosszant. Azon a híren is csak nevetni tudtam, hogy Gabival érdekből jöttünk össze. Végül is mindegy, mit írnak, az a lényeg, hogy én tudom, ez nem így van.
Végezetül elárulunk egy kis „kulisszatitkot", ami talán nem is olyan nagy titok: Palcsó Tamással nem túl egyszerű interjút készíteni. Egy-egy kérdésen ugyanis hajlamos hosszú ideig gondolkozni, majd végül egy-két szóban elintézni a választ. – Ha olyan helyzet van, szívesen beszélek sokat – mondta, mintegy mentegetőzésképpen. Majd hozzátette: „De sokszor nincs kedvem."
Megértettük a célzást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fizetések az Európai Unió tagállamaiban

Tovább olvasom