Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Parlament: módosult a költségvetés az E.ON miatt

Módosította az idei évi költségvetést az E.ON gáz üzletágának megvásárlásával összefüggésben az Országgyűlés.
21:40 - Az atomenergia magyarországi felhasználásának biztonságáról szóló jelentés, valamint a trafiktörvény módosításának általános és részletes vitáival zárult a parlament keddi ülésnapja.

Kormány: megfelelő az atomenergia alkalmazásának biztonsági helyzete

Megfelelő szintű az atomenergia alkalmazásának biztonsági szintje Magyarországon, jelentős sugárterheléssel járó baleset nem történt 2009 és 2011 között - mondta Kovács Pál, a Nemzati Fejlesztési Minisztérium államtitkára az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés általános vitájában.

Az államtitkár ismertetése szerint 2009-ben folytatódtak a paksi erőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítást célzó előkészületei, a kis- és közepes aktivitású hulladék tárolóinak kiépítése és az új erőműi blokk építésének előkészületei is megkezdődtek.

Tovább folytak 2010-ben az üzemidő-hosszabbítás előkészületei, a budapesti kutató reaktort pedig kis dúsításúra módosították. Tavalyelőtt, a fukusimai katasztrófa után megindult az erőművek egységes felülvizsgálata az unióban, a stresszteszten Magyarország jól szerepelt, a biztonsági helyzet megfelelő, a feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot.

A vitában felszólaló képviselők, az LMP kivételével egyetértettek a jelentésben foglaltakkal és alapvetően támogatólag nyilatkoztak az atomenergia alkalmazásáról. Bencsik János (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta, hogy alapvető szempont a magyar lakosság biztonsága, ezért a nukleáris biztonságnak mindenen felül kell állnia. Kitért a magyarországi törvényi szabályozásra és a nukleáris tudásbázis létrehozására is.

Józsa István (MSZP) ugyan kifogásolta, hogy a kormányoldal eddig nem számolt be évente az atomenergia alkalmazásáról, ugyanakkor dicsérte a szektorban dolgozók teljesítményét.

A jobbikos Kepli Lajos úgy fogalmazott, pártja teljes mellszélességgel kiáll az atomenergia használata mellett, ezért elfogadhatónak gondolják a jelentést. Szél Bernadett (LMP) mindezzel szemben az atomenergia részarányának folyamatos csökkentését, valamint a megújuló energiaforrások minél gyorsabb és nagyobb arányú használatát sürgette.

Folytatódó vita a trafiktörvény módosításáról

Szocialista és jobbikos képviselők ismertették módosító javaslataikat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló, a sajtóban trafiktörvényként emlegetett törvény módosításának részletes vitájában.

Az MSZP-s Józsa István azon indítványukat ismertette, amelyben nemzeti dohányboltokról nemzeti vegyesboltokról változtatnák a tervezett kereskedelmi egységek elnevezését, ahol elképzelésük szerint a kabinet által javasolt termékek és szolgáltatások mellett például tejtermékeket, pékárut, vagy mézeket és szörpöket is árusíthatnának. Elmondása alapján ezen előterjesztésükkel az eredeti javaslat képtelenségére kívánják felhívni a figyelmet. A szocialista politikus szerint ugyanis a kormány javaslata sérti a szabad piac szabályait, ezért jobban tennék, ha visszavonnák azt.

A jobbikos Kiss Sándor felszólalásában megköszönte a MSZP-s módosító javaslatot, mert - mint mondta - azon nagyon jót derültek. Felvetette azt is, hogy a kormány terve versenyjogi szempontból sem állja meg a helyét, mivel egyenlőtlen feltételeket teremt a kereskedők között.

Hegmanné Nemes Sára, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára válaszában azt mondta, a kormány a törvénnyel olyan folyamatot kíván elindítani, ami javítja a kiskereskedők forgalmát amellett, hogy a fiatalkorúak körében igyekszik visszaszorítani a dohányzást.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően mindkét javaslat vitáját lezárta, majd így tett az utolsó napirendi pont esetében is, azt követően, hogy az igazságügyben dolgozók nyugdíjazásáról szóló előterjesztés általános vitájában nem volt felszólaló.

Az Országgyűlés a jövő héten, várhatóan kétnapos üléssel folytatja munkáját.

18: 50 - Az Országgyűlés kedd délután lefolytatta a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját. Az indítvány alapján a hangfelvételben rögzített előadó-művészi teljesítmények védelmi ideje ötvenről hetven évre emelkedhet. Ezt követően az illegális bevándorlókat megillető ingyenes jogi segítségnyújtásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg.

A szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosítása

A szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslat egyik fő célja a vonatkozó európai uniós irányelv átültetése, így például a hangfelvételben rögzített előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének ötvenről, a szerzőkével azonos szintre, hetven évre emelése - ismertette expozéjában az igazságügyi államtitkár.

Répássy Róbert szerint így megfelelő védelemhez juthatnak azok az idős művészek, akik fiatal korukban kezdték karrierjüket.

A javaslat a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara által felvetett igényeket is figyelembe véve az ügyvédi hivatás szabályozásához illeszti a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó bizonyos rendelkezéseket, például a titoktartás szabályait - mondta.

A fideszes Menczer Erzsébet felszólalásában azt mondta, a magyarok szellemi alkotásai az egész világot bejárják, ezért ezek elismerésének nagyon nagy szerepe van. Az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének megemelését úgy értékelte, hogy ezzel megfelelő anyagi hátteret biztosítanak az érintett művészeknek idősebb korukban is.

Az MSZP-s Simon Gábor (Miskolc) szerint a javaslatnak ugyan több helyes célja is van, néhány pontot azonban kifogásolnak, így például a szabadalmi ügyvivői kamarába való felvétellel kapcsolatos pontot, mert az - mint fogalmazott - "önkényes jogalkalmazásra" ad lehetőséget.

Stágel Bence (KDNP) fő célnak azt nevezte, hogy azok az előadók, akiknek alkotásai hangfelvételen vannak rögzítetve, ne 50, hanem 70 évig élvezzék ezek védelmét. Mint mondta, ez a pályájukat fiatalon kezdő művészek számára is biztosítja, hogy idős korukban ne kelljen jövedelemkieséssel szembesülniük. A képviselő fontosnak tartotta azt is, hogy a polgári jogi mellett büntetőjogi eszközöket is tartalmaz az előterjesztés.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint a javaslat feleslegesen bővíti a szabadalmi ügyvivők feladatát, úgy vélekedett: a most hozzájuk rendelt feladatokat az ügyvédi kar is el tudja látni. Közölte azt is: szerinte az előterjesztés a külföldi ügyfelek érdekeit védi, és kijelentette, az uniós irányelvek átültetésekor alaposan mérlegelni kellene, hogy azok összeegyeztethetők-e a nemzeti érdekekkel. A képviselő kifogásolta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala beleszólási lehetőséget kap a bevételek felhasználásának politikájába.

Kupper András (Fidesz) szerint a zeneművek modern előadásmódja gyakran sérti az örökösöket és magát a művet. Számos Bartók-kritikát idézett, amely számára azt bizonyította: nem méltó módon nyúltak az alkotók a darabokhoz. A képviselő úgy véli: figyelni kell arra, milyen jogosítványokkal ruházzák fel a szerzői jogok örököseit, hogy megfelelően védhessék a kulturális értékeket.

Az ülés vezetője az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

Jogi segítségnyújtás illegális bevándorlóknak

A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár ismertette: az európai uniós jogi normák előírják, hogy térítésmentes jogi segítséget és képviseletet kell nyújtania a tagállamoknak a harmadik országból érkező illegális bevándorlók számára. Hangsúlyozta: ha Magyarország nem tenne eleget az előírásoknak, akkor az előbb-utóbb kötelezettségszegési eljárást vonna maga után. A most tárgyalt törvényjavaslat tehát ingyenes jogi segítség alanyi jogon járó kirendelését írja elő az illegálisan Magyarországon tartózkodó, kiutasított állampolgárok számára is.

Az államtitkár elismerte: a változtatások biztosítása többletköltségeket okoz majd az államnak, egyrészt a közreműködő jogi segítők és tolmácsok juttatásai, másrészt pedig az érintett állampolgárok őrzésével kapcsolatos költségek miatt. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat megpróbálja kiszűrni az alaptalan kérelmeket az indokolatlan költségek megakadályozására.

Vas Imre (Fidesz) felszólalásában megerősítette, hogy a javaslat előremutató, a rendelkezései pedig megfelelnek az uniós irányelvben foglalt követelményeknek.

Simon Gábor (MSZP, Miskolc) szerint sok a szakmai hiba a javaslatban, és politikailag is trükközik a kormány, ugyanis az új szabályok 2014-ben, az országgyűlési választások után lépnének életbe, ezért az ellenzéki párt nagy valószínűséggel nem támogatja majd a javaslatot.

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy bár a kormány által hivatkozott uniós irányelv kötelezővé teszi az ingyenes jogi segítségnyújtást mindenkinek, de egy másik irányelv lehetőséget ad ennek elkerülésére, vagyis szerinte ha a kormány rendesen elolvasta volna a vonatkozó irányelveket, akkor nem kellett volna ilyen tartalmú törvényt beterjesztenie, mert igenis van mozgásterük a tagállamoknak. Úgy fogalmazott: ez a javaslat "iskolapéldája lehet annak, hogy hogyan szolgáljuk ki az Európai Uniót, miközben azokat a lehetőségeket sem használjuk ki, amelyek járnak".

Répássy Róbert államtitkár válaszában elmondta: meg fogják vizsgálni "az átültetés mikéntjét". Hangsúlyozta: érzékelik az aggályokat a javaslattal kapcsolatban, hiszen azt nem lehet hagyni, hogy a bevándorlók számára a jogi segítségnyújtás szintje magasabb legyen, mint a magyar állampolgárok számára.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) az általános vitát lezárta.

17:40 - Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: három lehetőségük van a nyugdíjazott bíráknak

Répássy Róbert államtitkár expozéjában emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a bírák jogállásáról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a bírót fel kell menteni, ha a nyugdíjkorhatárt elérte. Emellett pedig az Európai Bíróság is foglalkozott a bírák nyugdíjkorhatárát 62 évben meghatározó magyar szabályozással.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a kormány levonta a következtetéseket, a most tárgyalt javaslat eleget tesz az Ab követelményeinek, és az Európai Bíróság ítéletének is megfelel.

Hangsúlyozta: egységes szabályozás szükséges, ezért a munkavégzés felső korhatára és az öregségi nyugdíjkorhatár azonos lesz tíz év múlva a bírák, az ügyészek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők esetében is: 65 év.
Azok a bírák, akiket az Ab által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak, három lehetőség közül választhatnak: kérhetik visszahelyezésüket eredeti beosztásukba és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; rendelkezési állományba helyezésüket kezdeményezik és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; nyugállományban maradnak és megfelelő átalány-kártérítésre jogosultak.
Fidesz: az előterjesztés megfelelő az Ab határozatának és az alaptörvénynek

Fokozatosan válik egységessé a nyugdíjkorhatár, valamint a bírák szolgálati jogviszonyának korhatára - mutatott rá Vas Imre (Fidesz). A képviselő hangsúlyozta: 2023-ig csökken a szolgálati korhatár a jelenlegi 70 évről 65-re.

A politikus egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztés megfelel az alaptörvénynek, valamint az Alkotmánybíróság határozatának, amely visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a korábbi rendelkezést.
Vas Imre szólt emellett a rendelkezési állományba kerülő bírák díjazásáról, amely - mint mondta - megfelelően egészíti ki illetményüket.

MSZP: csak a teljes kárpótlás és visszahelyezés fogadható el

A szocialista Simon Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy 274 bírónak kellett alkotmányellenes szabályozás miatt nyugdíjba vonulnia, ezzel szerinte gyengült a bírói állások stabilitása, valamint a bíróságok függetlensége.

Mint mondta, frakciójuk szerint őket teljes kárpótlásban kellene részesíteni, és vissza kell helyezni korábbi pozíciójukba. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy vezetői megbízatásukat nem kapják vissza ezek az emberek. Pozitívan szólt Répássy Róbert államtitkár ezt érintő módosító javaslatáról, remélve, hogy a kormányoldal támogatni fogja.
Felhívta a figyelmet az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmára, ami miatt Magyarország az Európai Uniónak is magyarázkodni kényszerült.

A képviselő kifogásolta azt is, hogy az állásukba vissza nem helyezett bírókat 2-12 havi illetmény illeti meg kárpótlásként, szerinte ennél többet kellene kapniuk. Bírálta azt is, hogy "a kormány ámokfutásának következményeit" az adófizetők pénzéből állja a kormányzat.

Jobbik: minimum kétmilliárdos kár érte a költségvetést

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, hogy minimum kétmilliárd forintos kár érte a költségvetést az "elhamarkodott és nyilvánvalóan alkotmányellenes" jogszabály létrehozásával. Hozzátette, benyújtásakor az alkotmányügyi bizottságban valószínűleg mindenki látta, hogy a jogszabály nem fogja kiállni az alkotmányosság próbáját.
Kitért arra is, hogy az ellenzék nem ismeri annak okát, miért kellett "hirtelen haragból" megalkotni ezt a törvényt.

A törvénnyel gyakorlatilag kollektíve bűnösnek mondták ki a 62. évüket betöltő bírákat, de ezt az elvet a Jobbik nem tudta osztani - hangsúlyozta Gyüre Csaba, hebehurgyának nevezve a lépést. Kiemelte, hogy a törvény beterjesztésekor az első változatban csak a bírák szerepeltek, és csak utána került bele az igazságügy többi szereplője.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg mások 62 éves korukban lehetőségként kapják a nyugdíjba menést, addig a bírák esetében ezt kötelezővé tették. Azt a kérdést is feltette, hogy a bírósági és ügyészségi vezetőkre miért nem vonatkozik ez a korhatár.

A politikus külön megjegyezte, hogy az Európai Unió bírósága is kimondta, a parlament által elfogadott törvény eltérő bánásmódot eredményez a bírákkal, az ügyészekkel és az igazságügyi alkalmazottak szemben.
A törvényjavaslat általános vitája kedd este, az ülés utolsó napirendi pontjaként folytatódik majd.

15:08 - A kormányoldal szerint az Alkotmánybíróság döntése miatt szükséges jogtechnikai módosítás, az ellenzék szerint viszont választási manipulációt szolgál az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy még a 2014-es országgyűlési választás előtt módosuljon az egyéni választókerületi beosztás. Az indítvány általános vitáját kedden folytatták le a parlamentben.

Még a 2014-es választás előtt módosulhatnak a körzethatárok

Törvénymódosítást javasolt a kereszténydemokrata Vejkey Imre azért, hogy a 2014-es parlamenti választás előtt korrigálni lehessen az egyéni választókerületek határait.

A KDNP-s politikus az indítványt ismertetve elmondta: a parlament a választási eljárási törvény részeként tavaly ősszel módosította a választókerületi felosztást, a jogszabály azonban az Alkotmánybíróság döntése miatt még nem lépett hatályba.

A választójogi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az országgyűlési választást megelőző év - jelen esetben 2013 - kezdete és a voksolás napja között már nem lehet módosítani az egyéni választókerületi beosztást. A kereszténydemokrata képviselő most ezen változtatna, lehetővé téve, hogy a Ház elvégezze a szükséges módosításokat.

Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta: a kormány is érzékelte, hogy az Ab döntése nyomán változtatni kell a szabályozáson, ezért támogatja a törvényjavaslatot. A fideszes Szakács Imre is emellett szólalt fel, technikai jellegűnek minősítve a változtatást.

Az ellenzék szerint manipulációra adna a lehetőséget a változás

A felszólaló ellenzéki képviselők mindegyike arról beszélt, a kormányoldal a módosítással arra teremtene lehetőséget, hogy akár a választások előtt megváltoztathassák a választókerületek beosztását.

Lamperth Mónika (MSZP) azt mondta: a Fidesz-KDNP eddig is politikai érdekei alapján alakította a választási szabályokat, és nincs okuk jóhiszeműen azt feltételezni, hogy most másra készülne. Hozzátette: a módosítással a kormánypártok akár az utolsó pillanatban is újrarajzolhatnák a körzethatárokat.

A jobbikos Dúró Dóra úgy fogalmazott, nehéz eldönteni, hogy a módosítást technikainak nevező kormánypártok "tetteik a hülyét, vagy az ellenzéket nézik hülyének". Ha a Fidesz-KDNP valóban csak apróbb korrekciót akarna végrehajtani - például az utcanévváltozások miatt - a választási körzethatárokon, akkor ezt határidőhöz kötné - érvelt. A módosítás azonban azt is megengedné, hogy még 2014 tavaszán is változzon a beosztás.
A jobbikos politikus szerint a törvénymódosítás így manipulációra, sőt választási csalásra ad lehetőséget. A kormányoldal már eddig is saját érdekei alapján alakította ki a választókerületek határait, így földrajzilag nem indokolható körzethatárok jöttek létre - mondta, egy későbbi felszólalásában pedig arra figyelmeztetette a kormánypártiakat: a választópolgároknak nem szimpatikus, ha egy párt manipulációval akar választást nyerni, másrészről ez a gyengeség jele is, hiszen erre csak egy olyan kormánynak van szüksége, aki nem bízik abban, hogy megnyeri a választók bizalmát.

Frakciótársa, Apáti István azt mondta: valójában "onnan fúj a szél", hogy az előzetes választási regisztráció kapcsán a kormánypártokat "úgy szétcsapták, mint tehénürüléket a Zil-kerék", és most ezzel a "tili-tolival", ezzel a "politikai plasztikai sebészi beavatkozással" próbálják magukat helyzetbe hozni.

Az LMP-s Schiffer András a javaslatról azt mondta: valójában arról van szó, hogy 2014. tavaszán majd "fogják a Kubatov-szoftvert", és ennek alapján szabják át a választókerületeket. Úgy értékelte, hogy a javaslat megingatja a bizalmat abban, hogy a kormánypártok 2014-ben tisztességes, fair választást akarnak. Kijelentette: nem rosszhiszemű, hanem realista.
Az LMP-s politikus Répássy Róbert igazságügyi államtitkárt és az előterjesztő KDNP-s Vejkey Imrét is felszólította, hogy a válaszoljanak az ellenzéki felvetésekre. Utóbbinak azt mondta "próbáljon leszakadni a laptopjáról", és válaszoljon a kifogásokra. Kijelentette: a törvényjavaslat "egy beismerő vallomás a Fidesz részéről, hogy nem kívánnak szabad tisztességes választásokat 2014-ben".

Előterjesztő: az ellenzéki érvek alaptalan fikciók

A javaslatot jegyző KDNP-s Vejkey Imre "alaptalan fikcióknak" tartotta az ellenzéki képviselők által elmondottakat, szerinte az ellenzékiek "nyilvánvalóan magukból indultak ki". Kijelentette: a vitában szakmai érvek nem hangzottak el a javaslattal szemben és megismételte, hogy a javaslat technikai, és szükségszerű módosításokat tartalmaz.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően lezárta az általános vitát.

13:55 - A Jobbik a felügyeleti bírság alkalmazhatósági körének kibővítését bírálta, a független Kolber István pedig kérdésesnek nevezte, hogy nem kellene felülvizsgálni a teljes önkormányzati törvényt.

Jobbik: a törvényességi felügyeleti jogkörnek az ügyészségnél kellene lennie

Hegedűs Lórántné arról beszélt, hogy a törvényességi ellenőrzés szüneteltetését az önkormányzatiság fekete időszakaként élték meg. Az új önkormányzati törvénnyel szemben ugyanakkor a törvényességi felügyeleti jogkört továbbra is az ügyészségnek kellene gyakorolnia - rögzítette.

Az ellenzéki képviselő kritizálta azt a passzust, amely lehető teszi "csak és kizárólag pénzbírságok" kiszabását, ezt cinikus és átlátszó trükknek nevezte, amivel az ellenzéki többségű testületeket sújthatnák. Megjegyezte: a rendeletek által behajtható források korlátozottak, és így nehéz lesz költségvetést készíteni. A jövő maga a katasztrófa, maximum a kozmetikázást lehet tervezni - fogalmazott.

MSZP: fideszes polgármesterek ellenzékben szívesen hivatkoztak az önkormányzati autonómiára

Lamperth Mónika szerint korábban a helyi önkormányzati törvény nem véletlenül mondta ki, hogy az önkormányzati rendszer ellensúlyt képez a központi közigazgatással szemben. Érdekesnek tartotta, hogy a fideszes polgármesterek ellenzékben szívesen hivatkoztak az önkormányzati autonómiára.

Úgy látta, a mostani jogszabályok üres lózunggá teszik az alaptörvény önkormányzatok működésére vonatkozó passzusát. Hozzátette: ez az önkormányzat-felfogás nagyon messze van az MSZP által képviseltektől. Szerinte teljesen lehetetlen rendszer alakult ki az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével. Megjegyezte: a 2013-as költségvetés azt a tapasztalatot fogja hozni, hogy a feladatfinanszírozásnak nevezett "humbukot" fel kell számolni. Szerinte vissza kellene térni a nagyobb rugalmasságot eredményező normatív finanszírozásra.

A törvénymódosításban ugyanakkor van néhány olyan elem, amivel szakmailag egyet lehet érteni. Ezek között említette, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter meghatározott esetben beléphet az eljárásba.

Jobbik: problémás a felügyeleti bírság körének bővítése

Staudt Gábor (Jobbik) szerint nem feltétlenül "ördögtől való" az a javaslat, amelyik szerint a kormányhivatalnak előbb meg kell próbálnia helyreállítani a törvényességet, és az is támogatandó, hogy a felelős miniszternek először egy szakapparátussal kell megvizsgáltatnia az ügyet.

Problematikusnak nevezte a felügyeleti bírság alkalmazhatósági körének bővülését. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás szerint eléggé körülhatárolt és pontos megfogalmazásokat tartalmaz, a módosítás viszont nem tűnik kellően konkrétnak - mondta.

A képviselő bejelentette, benyújt egy módosító javaslatot, amelyik szerint az ismételt törvénysértés csak a kormányhivatal felhívása után valósulhasson meg.

DK: a felügyelet ne jelentsen fenyegetést az önkormányzatoknak

Kolber István (független) szerint a kapkodó jogalkotást jelzi, hogy már egy év után korrekcióra szorul a törvény. A törvényességi felügyelet létét senki nem kérdőjelezi meg, de nem mindegy, hogy ezekkel az az eszközökkel hogyan fog élni az állam - mondta.

A képviselő fontosnak nevezte, hogy a felügyeleti rendszer ne jelentsen fenyegetettséget az önkormányzatok számára.

A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa azt mondta, hogy a javaslatot a kapkodó jogalkotás során ejtett hibák miatt kell módosítani. Ennek kapcsán kérdésesnek tartotta, hogy az önkormányzati törvény további fejezeteit nem kellene-e bővíteni.

A Jobbik az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését hiányolta

A jobbikos Nyikos László az önkormányzatok gazdálkodásának felügyeletét hiányolta. Problémának nevezte, hogy sem az önkormányzati, sem az államháztartási törvény nem ír elő kötelezettségeket erre vonatkozóan, és azt is, hogy a nemzetgazdasági vagy a belügyi tárcán túl az Állami Számvevőszék sem végez megfelelő vizsgálatokat. Úgy vélte: Európában példa nélküli, hogy nincs független pénzügyi ellenőrzés a helyhatóságok felett.

Frakciótársa, Apáti István azt kifogásolta, hogy a kormány a "pénzt, paripát, fegyvert" megvonja az önkormányzatoktól, vagyis a személyi, a tárgyi és az anyagi feltételeket nem biztosítja, de keményen felelősségre vonja azokat.

Azt mondta: a településvezetők jelentős részének véleménye szerint nem tarthatóak a jogszabályi kereteket, a legszigorúbb költségvetési fegyelem mellett sem elegendő a rendelkezésre álló forrás.

A képviselő átgondolatlannak nevezte az önkormányzati rendszer átalakítását.

Szabó Erika: a törvényességi felügyeletet az igazságügyi tárca látja el

A törvényességi felügyeletet az igazságügyi tárca látja el, a Belügyminisztérium az önkormányzati törvény egyéb szegmenseiért felelős - válaszolta a vitában elhangzott felvetésekre Szabó Erika államtitkár. Arra is rámutatott: a helyhatóságok ellenőrzése sosem volt az ügyészség feladata.

Az ülésen elnöklő Ujhelyi István az általános vitát lezárta.


11:40 - Az önkormányzatok törvényességi felügyeletének pontosítását célozza az önkormányzati törvény módosítása, amelynek általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Költségvetés
A képviselők módosították a 2013-as költségvetést, amelynek értelmében az állam készfizető kezesként felel az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerződésből eredő, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő forintösszeg, plusz a készletek megvásárlása miatt legfeljebb 90 milliárd forint fizetési kötelezettsége teljesítéséért.

Önkormányzatok törvényességi felügyelete
Az alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésének módját, a felügyeleti bírság kiszabását és az önkormányzati társulások törvényességi ellenőrzését is pontosítja az önkormányzati törvény módosítása, amelynek célja, hogy a helyhatóságok a jogszabályoknak megfelelően működjenek - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden, az Országgyűlés előtt.

Az önkormányzati rendeletalkotás alkotmányosságának vizsgálatát a helyhatóságokat felügyelő miniszter kezdeményezheti a kormánynál - mondta Szabó Erika expozéjában. A változások közé tartozik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok a jövőben nemcsak az önkormányzatokat, hanem a társulásokat is bírságolhatják.

Szabó Erika közölte: a módosítást a törvényességi ellenőrzés 2010-es visszaállítása utáni gyakorlati tapasztalatok indokolják. A változtatások lehetővé teszik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok - jogsértések esetén - akár a képviselőtestületeket is összehívják vagy bírósági felülvizsgálatot kezdeményezzenek.

A módosítás nem csorbítja az önkormányzatok jogait - hangsúlyozta az államtitkár -, csupán az eljárási határidők betartását és az ezekkel kapcsolatos jogi garanciákat biztosítja. Ez által Magyarország azon európai államokhoz csatlakozik, amelyek szigorúbban ellenőrzik önkormányzataikat.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a felügyeleti eljárások száma az elmúlt évben folyamatosan csökkent.

Fidesz: büntetés helyett rávezetés a cél
Tasó László (Fidesz) arról beszélt, hogy az ezeréves megyerendszert 2006-ban a választásokat követően felrúgta az MSZP és erőszakkal létrehozta a régiókat. Örömtelinek nevezte, hogy az erőltetett átalakítás ellenére a települések döntő többsége törvényesen tudta ellátni a feladatát.

Hangsúlyozta: a most tárgyalt javaslat alapjaiban nem forgatja fel a világot, a törvényességi felügyelet inkább megenged, mint egyből büntet, a szankciók helyett inkább a rávezetés eszközét használja majd.

MSZP: csökken az önkormányzati autonómia
Varga Zoltán (MSZP) volt önkormányzati miniszter hozzászólásában arról beszélt, hogy a jelenlegi kormánypártok a hatalmuk bebiztosítása érdekében nagyon következetesek, ami az önkormányzatok esetében súlyos eredményekkel járt. Példaként említette, hogy az alaptörvény külön fejezetben rendelkezik az önkormányzatokról, de nem határozza meg, hogy ki az önkormányzáshoz való jog alanya, vagy hogy hol kell önkormányzatnak működnie.

Emellett az MSZP szerint csökkent az alkotmányos garancia az önkormányzati jogok védelmére, valamint a települési öngondoskodás túlzott erősítésével lényegében az emberek iránti állami felelősség csökken, ugyanakkor a gazdálkodás önállóságát jelentős mértékben csökkenti, hogy megszűnt az önkormányzati vagyon önálló jellege és annak jelentős részét államosították.

Leszögezte: a kormány által lefolytatott átalakításokkal a magyar közigazgatás nem lett jobb, nem lett hatékonyabb és nem lett olcsóbb sem, viszont az elmúlt évek jogalkotásának hatására az önkormányzati autonómia jelentősen csökkent és romlott a közszolgáltatások minősége is.

Vita az önkormányzatok szerepéről
Kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a képviselők között az önkormányzatok szerepéről, helyzetéről.

Apáti István, jobbikos képviselő úgy vélte: MSZP-nek és a Fidesznek is a megvan a felelőssége az önkormányzatok mostani helyzetében. "Egyik kutya, másik eb" - fogalmazott.

Káli Sándor, MSZP-s képviselő, Miskolc volt polgármestere arról beszélt, hogy az önálló városvezetők ideje lejárt, szerinte ugyanis a Fidesz olyan rendszert talált ki, amiben csak "főbólintó jánosokra" van szükség. Kifogásolta, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, egészségügyi intézményeket.

A fideszes Kiss Attila erre reagálva erős túlzásnak tartotta, hogy a polgármesterekből "bólogató jánosok" lesznek, hogy nem lesz feladata a városvezetőnek. A fideszes Rácz Róbert pedig úgy vélte: az állam és az önkormányzatok között 20 éve kialakult feladatmegosztás mára már nem működőképes. Szerinte az elmúlt 20 évben az állam folyamatosan "lopakodott" kifelé ebből a rendszerből, most viszont végre tiszta vizet öntenek a pohárba és meghatározzák az állam és az önkormányzat feladatait.

Az MSZP-s Nemény András a megyék szerepének kiüresítését vetette a kormány szemére, szerinte a megyéknek a jövőkben valóban fejlesztési szerepet lehetne adni.

A fideszes Babák Mihály úgy vélte, most kell helyre tenni azt a kaotikus állapotot, ami hosszú évek alatt előállt. Úgy vélte, talán a szocialistáknak lelkiismeret-furdalása van, amiért ezt nem tették meg 8 év alatt. Frakciótársa Vígh László szintén az állam és az önkormányzat feladatainak szétválasztása mellett érvelt, szerinte a települések így tudnak igazán tervezni.


10:50 - A székelyzászló-ügy és az E.ON gázüzletágának megvásárlása is szóba került kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Schiffer András még nem jelentette be az LMP-frakció megszűnését

Az elnöklő Lezsák Sándor az ülésnap elején bejelentette, hogy a hétfőn Jávor Benedek és hét képviselőtársa írásban arról tájékoztatták a házvezetést, hogy a kiléptek az LMP frakciójából és függetlenként folytatják munkájukat. Jelezte: a függetlenné váló képviselők tisztségviselői megbízatása, bizottsági tagsága, bizottsági alelnöki, elnöki tisztsége ezzel megszűnik.

Az Országgyűlés alelnöke felolvasta a határozati házszabály egyik rendelkezését, amely szerint a képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét három napon belül köteles bejelenteni a házelnöknek, ennek elmulasztása esetén a frakció megszűnését a házelnök hivatalból állapítja meg. Ugyanakkor jelezte, hogy Schiffer András bejelentése még nem érkezett meg Kövér Lászlóhoz.

Jobbik: tűzzék ki a székely zászlót a Parlamentre!

Szávay István, a Jobbik képviselője a székely zászló használatáról kialakult román-magyar vitával kapcsolatban helyesnek tartotta, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. A politikus - aki felszólalása végén frakciótársával egy székely zászlót emelt fel az ülésteremben - azt javasolta, hogy tűzzék ki a székely lobogót a magyar Országgyűlés épületére, és maradjon ott egészen addig, amíg ez "a szimbolikus agresszió" véget nem ér. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a határon túli magyarok a székely zászlót nem valami ellen, hanem nemzeti közösségük jelzésére tűzték ki. Az államtitkár a baszk, a katalán, a dél-tiroli és más példákat felhozva kijelentette: a székely autonómiatörekvésekhez hasonló jogállás teljesen bevett Európában. "Éppen ezért lenne jó, ha a román politika is így tekintene a magyarokra és azt engedné nekik, hogy magyarként legyenek jó állampolgárok" - fogalmazott.

KDNP a rákkezelés fontosságáról

Nagy Kálmán, a KDNP politikusa a betegek világnapja alkalmából arról beszélt, hogy 2001-ben 54 ezer rákos beteget regisztráltak Magyarországon, míg 2008-ben ez a szám már 140 ezer volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rákkezelés hatalmas összegbe kerül és ez progresszívan növekszik, ami a társadalomra hatalmas tehet ró.

Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár válaszában kiemelte: 2013. a népegészségügyi mozgósítás éve lesz, a szűréstől az infrastruktúráig kiemelt figyelmet fordítanak az onkológiai ellátás fejlesztésére. Mint mondta, a méhnyak és a vastagbél szűrése esetében egy-két évre vannak attól, hogy ez egy szervezett országos szűrőprogram legyen. Emellett a diagnosztikát a 10 milliárdos program támogatja, valamint központosított betegút szervezést vezetnek be és fejlesztik a szövettani diagnosztikai szolgálatot - tette hozzá.

Fidesz: Mesterházy Attila kérjen újra bocsánatot a határon túli magyaroktól!

Kovács Péter, fideszes képviselő arra szólította fel Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, hogy kérjen ismét bocsánatot a határon túli magyaroktól, de ne csak a gyulai Békemenet tagjait románozó Szanyi Tibor MSZP-s képviselő miatt, hanem azért is, mert korábbi bocsánatkérése nem szívből jött.

A fideszes képviselő úgy vélte: az "MSZP törzsgárdája" még mindig ott tart, hogy az erdélyi magyarok románok, a felvidéki magyarok szlovákok, a délvidékiek szerbek, a kárpátaljaiak meg ukránok. Szerinte a szocialisták nem is akarnak ezen változtatni, a nemzetegyesítés helyett még mindig a világ proletárjainak egyesítése köti le őket, és csak akkor foglalkoznak bármilyen nemzetrésszel, ha érdekük úgy kívánja.
Rétvári Bence államtitkár szerint Szanyi Tibor azokat sértette meg akik a legtöbbet küzdenek a magyarságukért.

MSZP: értelmetlen és felesleges az E.on gázüzletágának megvásárlása

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető helyettes, Kovács Péter szavaira reagálva kijelentette: az MSZP minden tagja és a politikusa tisztában van azzal, hogy élnek magyarok a határon túl. Szerinte ezzel a témával és a rezsicsökkentéssel a Fidesz megkezdte a 2014-es választási kampányt.
A képviselő hangsúlyozta: az MSZP a válságban minden olyan intézkedést támogat, ami a lakosság terheit mérsékli, ugyanakkor azzal nem értenek egyet, hogy a kormány "mindenféle vasakat" kíván megvenni 350 milliárd forintért. Értelmetlennek és feleslegesnek tartotta az E.ON gázüzletágának megvásárlását, szerinte ahhoz, hogy 2015. után is legyen szerződés a Gazprommal, nem kell megvenni az E.ON-t, elég megbízni bármilyen magyar vállalatot a gázvásárlással, akár az MVM-et is. Hozzátette: a gáztározó megvásárlásával nem javul az ellátás biztonsága és a gáz sem lesz olcsóbb.

Szerinte ehelyett a lakások fűtési korszerűsítését kellene a kormánynak támogatnia, amivel csökkenhetne a családok rezsiköltsége és Magyarország gázfelhasználása is.

"Nem vasat vettünk, hanem szuverenitást szereztünk vissza" - válaszolta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szerint a Fidesz és a KDNP törekvése, hogy a legfontosabb stratégiai ágazatokban az állam fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapjon. Mint mondta, így kezelték a Mol és Rába részvényeit, a Fővárosi Vízműveket, és az E.ON tranzakciót is. Hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a 2015. utáni alapszerződések megkötésében a magyar állam is részt vesz, vagy egy orosz és egy német cég egymás közötti alkuja dönti el, hogy Magyarország milyen feltételekkel kap energiát.


10:00 - Módosította az  idei évi költségvetést az E.ON gáz üzletágának megvásárlásával  összefüggésben az Országgyűlés a tavaszi ülésszak második ülésnapján.

A képviselők 217 igen szavazattal, 25 nem ellenében és 15  tartózkodás mellett fogadták el kedden a büdzsé megváltoztatását.   

A módosítás értelmében az állam készfizető kezesként felel az  MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi  szerződésből eredő, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő  forintösszeg, plusz a készletek megvásárlása miatt legfeljebb 90  milliárd forint fizetési kötelezettsége teljesítéséért.

A költségvetésről is döntöttek az Országgyűlésben

Előzmények:
Az E.ON gázüzletágának megvásárlásával összefüggésben írhatja át az idei költségvetést az Országgyűlés mai ülésén. A képviselők emellett tárgyalni kezdhetik például az igazságügyben dolgozók nyugdíjazásával kapcsolatos előterjesztést, valamint az atomenergia helyzetéről szóló jelentést is.

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően szavazhatnak a 2013-as büdzsé módosításáról, amelyet a parlament hétfőn este, kivételes sürgős eljárással tárgyalt. A kormány javaslatában azt kezdeményezi, hogy az állam készfizető kezesként feleljen az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerződésből eredő, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő forintösszeg, plusz a készletek megvásárlása miatt legfeljebb 90 milliárd forint fizetési kötelezettsége teljesítéséért.

A nap további részében vitatják meg az igazságügyi alkalmazottak nyugdíjazásáról szóló előterjesztést. A kabinet ebben arra teszt javaslatot, hogy fokozatosan, tíz év alatt csökkenjen 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára. Az indítvány általános vitája a délelőtti órákban kezdődhet, majd rövid halasztást követően utolsó napirendi pontként zárhatják le.

Eközben téma lesz még az önkormányzati törvény és a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok változtatása, továbbá az atomenergia 2009-2011 közötti hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés is.

Olvasóink írták

  • 1. X_Y 2013. február 12. 18:26
    „Remek, igazán remek. A németek igen jó üzletet kötöttek a <moderálva> magyar kormánnyal: problémás és kis nyereséget hozó magyar piacot eladták annyiért, amennyit nyereséget 100 év alatt sem hozott volna nekik.

    A Gazprom-nál meg már most dörzsölik a tenyerüket, mert innentől kezdve Putyin rövid pórázon tarthatja Viktrorka <moderálva>..”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hoffmann Rózsa: nyilvánosságra hozzák a hittanra való jelentkezés szabályozását

Napokon belül nyilvánosságra hozzák a szeptembertől a közoktatásban heti egy órában induló hit- és… Tovább olvasom