Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Parlament: nem háríthatják át a különadókat

Most már törvény tiltja, hogy az energiaszolgáltatók áthárítsák a különadókat. Elkezdődött a járóbeteg-szakellátás átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája.
21:50 - A hegyközségekről szóló törvény pontosításáról, valamint a fenntartható fejlődés keretstratégiájáról is tárgyalt az Országgyűlés keddi ülésnapja végén.

A 2013-as költségvetés módosításáról szóló javaslat részletesen vitájában nem alakult ki politikai vita, a Finnugor Rokon Népek Napjával kapcsolatban pedig nem szólalt fel egyetlen képviselő sem a részletes vitában.

Pontosítják a hegyközségi törvényt

Fideszes önállói képviselő indítvány pontosítaná a 2013 január elsején életbe lépett új hegyközségi törvényt. Horváth István (Fidesz) expozéjában kifejtette: pontosítják a borászati termelő, a szőlészeti és borászati felvásárló fogalmát, illetve utóbbi szavazati jogát a hegyközségekben, valamint jobban szétválasztják a szőlészeti és a borászati termelő fogalmát.

Czerván György államtitkár arról biztosította az előterjesztőt, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

Tiffán Zsolt (Fidesz) szerint nem jelöl ki új irányokat a módosítás, nincs benne koncepcióváltás sem, de a magyar bor jövőjét tudja szolgálni a javaslat.
A Jobbikos Suhajda Krisztián szerint konzerválják az eddigi viszonyokat, szembe állítják a szőlőtermelőt a felvásárlóval, és ellehetetlenülnek a helyi termelők. Hozzátette: a spekulánsokat a Jobbik távol tartaná az ágazattól.

További részletes viták

A környezetvédelmi törvényeket érintő kormánypárti előterjesztés részletes vitájában kizárólag a független Szél Bernadett kért szót, aki a védett lápos területek védelmét kérte számon, mondván az indítvány több ilyen területet is veszélyeztet. Bartos Mónika (Fidesz) zárszavában ugyanakkor visszautasította ezt, hangsúlyozva: a változtatások egyértelműen a környezet érdekeit szolgálják.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló határozati javaslat részletes vitájában a jobbikos Varga Géza azt mondta, az indítvány gyenge fenntarthatóságot eredményez majd az országnak, mivel a kormány nem volt hajlandó elmozdulni a "minimum konszenzusról". A fideszes Ékes József rövid válaszában nem értett ezzel egyet, szerinte ugyanis a kabinet lehetőségeihez képest mindent megtesz a fenntarthatóság érdekében.

A független Ivády Gábor az önkormányzatok szerepének fontosságát hangsúlyozta, mivel úgy látja, a helyi szemléletformálásnak rendkívül nagy szerepe van a környezeti szempontok érvényesülésében.
Az ugyancsak független Szili Katalin zárszavában előrelépésként értékelte a határozati javaslatot, amely új, a következő generációk életminőségét szolgáló szemléletet hoz a parlamentbe.

Ezt követően az ülést vezető Latorcai János valamennyi vitát, majd az ülésnapot is lezárta. Az Országgyűlés csütörtökön, rendkívüli üléssel folytatja munkáját, amelyen a kormányzati rezsicsökkentés érvényesítése érdekében rendeletalkotási joggal ruházhatják fel az energiahivatalt.

19:50 - Jogharmonizációs kötelezettségek és a kisvállalkozások adózásának könnyítése indokolta az adóval kapcsolatos nemzetközi együttműködés szabályairól szóló törvényjavaslatot - hangzott el a javaslat keddi általános vitájában. Ezt követően a felnőttképzés általános vitájával folytatták munkájukat a képviselők.

Vita a kormány adóváltoztatási javaslatairól

Jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését valamint a vállalkozások adózásának könnyítését is tartalmazza az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködésről szóló törvényjavaslat - mondta parlamenti expozéjában a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.
Szatmáry Kristóf közölte: az előterjesztés tartalmazza az új uniós adómegállapítási jogsegélyről szóló irányelvében szereplő előírásokat, amely a határon átnyúló adócsalásnak kívánja elejét venni. Ugyancsak szerepelnek benne a kettős adóztatás elkerülésével összefüggő szabályozások, valamint az adótitok kezelésének módja.

A személyi jövedelemadóról szóló előírások módosítása azt célozza, hogy az Út a szakmaválasztáshoz program keretében felvett ösztöndíj adómentes legyen. Változik a látvány-csapatsportágak támogatásának 2011 óta működő rendszere is - fűzte hozzá az államtitkár -, lehetővé téve a csaknem 50 milliárd forintos pluszforrás jobb hasznosulását.
A kisvállalati adó már egész évben választhatóvá válik, a kisadózók tételes adóját pedig a jövőben a biztosítási ügynökök is választhatják. Az előterjesztés érinti az energiaellátók jövedelemadóját is, és pontosítja a pénzügyi tranzakciós illeték előírásait - tette hozzá az államtitkár. Mint mondta, sokaknak lehet kedvező a gyet-ben részesülő főállású anyák önfoglalkoztatási lehetőségének segítése - mondta.

Beszámolt arról is: a tízmilliárd forintos éves bevételt meghaladó kaszinók a jövőben 10 százalékos játékadót fizetnek, a lakástakarékkal pedig - öröklés vagy ajándékozás esetén - mentesül az illeték alól.
A fideszes Puskás Imre ezt követően kijelentette: az előterjesztés minden változtatása kedvezőbb helyzetbe hozza az adózókat. Mint mondta, a módosításokkal elsősorban a családokat és a vállalkozókat kívánják segíteni. Példaként említette a gyesről, gyedről visszatérő anyák foglalkoztatásának további könnyítését, valamint a lakás-előtakarékossági szerződések illetékmentesen történő örökölhetőségét, ajándékozhatóságát.

A szocialista Tóth Csaba elmondta, a jogharmonizációs célú változtatásokkal egyetértenek, ugyanakkor az adómódosításokat nem tudják elfogadni. Kiemelte, nem értik miért kell változtatni a játékadón vagy a kisvállalati adókon. Az ellenzéki politikus szerint mindezzel korábbi sikertelenségét kívánja leplezni a kormány. Tóth Csaba hozzátette: a lakás-előtakarékosságot érintő változások csak az ilyen pénztárral rendelkező intézeteknek kedveznek, a játékadók többkulcsos adóztatásával pedig korábbi retorikájával ellentmondva a nagy kaszinóknak kedvez majd a kabinet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) "Matolcsy György búcsúajándékának" nevezte az előterjesztést, amely szerinte teljesen váratlan módosításokat tartalmaz. Az ellenzéki politikus átláthatatlannak tartotta a változtatásokat, botrányosnak minősítve például a kaszinóknak kedvező változtatásokat. A jobbikos képviselő a kormány egykulcsos személyi jövedelemadója helyett többkulcsos, a szegényebbeknek és a családosoknak kedvező közteherviselést javasolt, amelynek többletbevételeiből szerinte a hazai mezőgazdaságot, feldolgozóipart és a turizmust kellene fejleszteni.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta a javaslat általános vitáját.

Folytatták a felnőttképzésről szóló általános vitát a képviselők

A múlt héten elhangzott expozé, és vezérszónoki felszólalásokat követően a képviselők mondták el véleményüket a felnőttképzésről szóló törvényjavaslatról.

Horváth János (Fidesz) azt mondta, a felnőttképzés "aranybánya", mert olyan embereket képeznek tovább, akiknek már van alapképessége, "marginális befektetésről" van szó. Hozzátette: a tudás a legnagyobb örökség, és olyan termelési tényező, amelynek értéke a hozzáadott értékkel növekszik.

Sós Tamás (MSZP) szerint a tervezett intézkedések megtorpanást okozhatnak a felnőttképzésben, nem fedi le a szektor egészét és több képzés is kikerült a hatálya alól. Hozzátette, a tervezetben lévő intézkedések növelik a bürokráciát, nem szólnak a jelen helyzetről, nem beszél tendenciákról, nem szólítják meg a civil szervezeteket és centralizálnak.

Michl József (KDNP) úgy vélte, a felnőttképzés egyik legfontosabb üzenete, hogy kiemeli az állam felelősségét. Hangsúlyozta, hogy nincs kellő minőség a felsőoktatásban, a korábban vizsgált intézmények felének vissza kellett vonni az akkreditációját. A képviselő szükségesnek nevezte a támogatási rendszer összehangolását.

Bertha Szilvia (Jobbik) szerint az emberek csak a papír megszerzésében érdekeltek, de tudást nem, és amíg erre igény van, addig erre fognak a képző cégek fókuszálni. Ezt folyamatos ellenőrzéssel lehetne megváltoztatni.

Szél Bernadett (független) azt mondta, állandó koncepcióváltások vannak, és a politikai, szakmai konszenzus mindig változott a rendszer változásainál. Kiemelte, hogy kevesebben vesznek részt felnőttképzésben, mint Nyugat-Európában, pedig az átképzés fontos a munkaerőpiacon. Közölte továbbá: a rendszerszintű problémákat nem oldják meg ezzel a törvénymódosítással.

Czomba Sándor államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, "recseg-ropog a rendszer", az analízisek azt mutatták, hogy új törvényt kellett létrehozni. Közölte, a módosító javaslatokat megfontolják majd.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

16:55 - Az MSZP és a Jobbik is több ponton kritizálta a szociális szövetkezetekről szóló javaslatot kedden az Országgyűlésben.

Szóváltás alakult ki az elnöklő Ujhelyi István és a Jobbik frakciójának néhány tagja között, aminek lezárásaként Ujhelyi István két perces szünetet is elrendelt.

Vágó Sebestyén (Jobbik) felszólalása elején szóvá tette ugyanis, hogy Kiss Péter (MSZP) nem az Országgyűlés méltóságának megfelelő öltözékben jelent meg az ülésteremben, és úgy jött be a parlamentbe, "mintha a délutáni tréningjére érkezne".

Erre reagálva az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) elmondta: nem illik minősíteni más képviselő megjelenését, valamint úgy fogalmazott: Vágó Sebestyénnek biztosan jobban tetszene ha a "szoci képviselők gárdamellényben járnának a parlamentbe".

Szilágyi György (Jobbik) ezt követően azt kiabálta, hogy szerinte Ujhelyi István "már megint elfogultan vezeti az ülést".

Az Országgyűlés MSZP-s alelnöke ezt követően két perc szünetet rendelt el, majd folytatódott az ülés.

Jobbik: ez egy újabb etnikai alapú támogatás

A jobbikos Vágó Sebestyén a szociális szövetkezetek kapcsán arról beszélt, hogy kisebbségi önkormányzatok kötelező részvételével ez csak egy újabb etnikai alapú támogatás. Sőt szerinte ez egy fideszes képviselő háttérországának, a cigány kisebbségi önkormányzatoknak a támogatását szolgálja.

Ráadásul azért is bírálta a szövetkezeti rendszert, mert nem köti tényleges és érdemi munkavégzéshez a juttatásokat, például az egészségügyi biztosítási állami kifizetését.

Frakciótársa Sneider Tamás azt mondta: a Jobbik korábban is pótcselekvésnek tartotta a szociális szövetkezetekről szóló törvényt, a párt szerint abszolút más utat kellene járni és az élelmiszerfeldolgozást stratégia ágazatként kellene kezelnie a kormánynak. Úgy fogalmazott: a magyar államnak "kutya kötelessége lenne" az élelmiszeripar területén beruházásokat - konzervgyárat, húsfeldolgozót - létrehozni, ahová beszállítóként a helyi lakosok termelhetnének, nem csak a rászorulók, a cigányság, hanem minden vidéki ember.

A jobbikos képviselő fontosnak tartotta a rendteremtést vidéken, mert mint mondta, sok helyen azért nem művelik a kertjüket, mert a szomszéd ellopja a terményt. Nem értett egyet azzal, hogy kizárják a közmunkából azokat, akik nem járatják a gyereküket iskolába, szerinte pont az ellenkezőjét kellene tenni, és éppen azoknak kellene munkára kötelezni, akiknek a gyereke nem jár iskolába.

MSZP: komplex megközelítésre lenne szükség a problémák kezeléséhez

Pál Béla azt mondta, hogy Magyarországon 4 millióan élnek létminimum alatt, ez évtizedek alatt alakult ki, amit kezelni kell. Számára a vita azt jelzi, nem lehet csak egy tárca hatáskörébe utalni ezt a kérdést, hiszen annak igen szerteágazóak a vonatkozásai. Komplex megközelítésre van szükség, és sok tárcának kellene részt vennie ebben a munkában, csak kényszerítő eszközökkel nem lehet megoldani a problémákat - fejtette ki. Szerinte helyesebb lenne megvizsgálni melyek az iskolakerülés okai, hogyan lehet visszaterelni az iskolába a gyerekeket, és segíteni azoknak a szülőknek, akik dolgozni akarnak. Utóbbi kapcsán rögzítette: a törvénymódosításban szereplő eszközök erre nem alkalmasak. A közmunkából való kizárás, a családi pótlék elvonásának következménye az lehet: ellátás nélkül maradnak családok, amelyek végképp nyomorogni fognak és kriminalizálódik a helyzetük - figyelmeztetett. Megjegyezte: a Fidesz egy fillérrel sem emelte a családi pótlékot, megismételve az első kormányzása gyakorlatát.

A képviselő kritizálta, hogy a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a munkaügyi szervezet jogosult a nemzetiségi adatok kezelésére, ez ugyanis visszaélésekre ad lehetőséget. A hátrányos helyzetűeknek munkafeltételek biztosítása, a foglalkoztatás bővítése ugyanakkor pozitív lépés, ahogy a szövetkezetek megerősítése is - sorolta. Mi lesz azokkal, akik nem kapnak semmilyen ellátást, akiket kizárnak a közmunkából? - kérdezte.

Felszólalása végén rögzítette: az MSZP nem tudja támogatni a javaslatot, és ismét a probléma komplex kezelését javasolta a kormánynak.
Harangozó Gábor (MSZP) kifogásolta, hogy a javaslat szerint a szociális szövetkezetekben tagként jelenhetnek meg az önkormányzatok és a non-profit szervezetek. Szerinte ez a szövetkezetben lévő munkavállalók erőegyenlőségét borítaná fel.

Emellett úgy vélte, hogy a javaslat a "statisztikai trükközés" alapjait teremti meg azzal, hogy bevezeti a tagsági jogviszonyt. Ennek ugyanis szerinte az lesz a következménye, hogy rengeteg embert visznek majd be a szociális szövetkezetekbe azért, hogy meglegyen a biztosítási jogviszonyuk, anélkül, hogy munkát kellene végezniük, így statisztikailag meg lehet majd emelni a foglalkoztatási mutatókat.

Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra adott válaszában hangsúlyozta, hogy a javaslat lehetőséget ad azoknak az embereknek, akik eddig a közfoglalkoztatásban vettek részt, de úgy gondolják, hogy egymással összefogva meg tudják szervezni a saját életüket. Ha ebben mi sem hiszünk itt a Parlamentben, akkor semmi sem fog történni - jegyezte meg. Szerinte a javaslat egy kis eleme annak a rendszernek, amelynek az a célja, hogy minden ember munkából éljen meg.

A gyerekek iskolai mulasztása miatti közmunkából való kizárással kapcsolatban Tállai András azt mondta: a családfőknek kell felelnie azért, hogy mindenki, a gyerek is elvégezze a feladatát a családban, szerinte a szabályozás nem aránytalan ezzel a társadalmi problémával szemben.
Az elnöklő Lezsák Sándor elnapolta az általános vitát.

15:50 - A munkafeltételek megteremtését célozzák a szociális szövetkezetek - hangzott el az erről szóló előterjesztés keddi, általános vitájában. A javaslat szándékát mind az MSZP, mind a Fidesz felszólalója támogatta, de módosításokat is kezdeményeztek.

A hátrányos helyzetűek miatt változtatnak a szövetkezeti törvényen

A szociális szövetkezetek célja - a hatályos törvények szerint - az, hogy tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek és javítsák azok szociális helyzetét - mondta az előterjesztőként felszólaló Tállai András, a szociális szövetkezetekről szóló törvény módosításának általános vitájában.
Az önkormányzati államtitkár hangsúlyozta, hogy a tagsági jogviszony feltételezi a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködést, ami akár munkavégzés formájában is történhet.

Amennyiben egy tag a jelenleg megengedett jogviszonyok között fejti ki tevékenységét, jelentősen szűkíti annak lehetőségét, hogy a szövetkezetek hátrányos helyzetű tagjaik számára munkaviszonyt teremtsenek - közölte.
A mostani indítvány viszont szellemiségében visszanyúlik a szövetkezés alapjaihoz, ahhoz, amikor az abban összetömörültek nem munkaviszonyban fejtették ki tevékenységüket, hanem közvetlenül, munkájukkal járultak hozzá a közös gazdálkodáshoz - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a jövőben tagi munkavégzési jogviszonyt csak regisztrált álláskereső létesíthet. A jogszabály további célja, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is tudjanak szövetkezni, illetve tagjai lehessenek a szociális szövetkezeteknek - tette hozzá.

A törvényjavaslat mentesítő rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a szociális szövetkezet egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján akarja megoldani az átmeneti munkaerőigényeket.

Az új típusú szociális szervezetek - főleg a kezdeti időszakban - nem az erős gazdasági hátterű vállalkozási formákhoz fognak tartozni - hívta fel a figyelmet. Ezért az önkormányzatokon kívül más tagokra, például karitatív szervezetekre is szükség van ahhoz, hogy a szövetkezeteket adományokkal támogassák.

A jelenlegi szociális szövetkezeteknek a törvény alapján kell majd módosítani az alapszabályokat, aki ezt nem teszi meg, az 2013. szeptember 30-ig kénytelen lesz szervezetének szociális jellegét megszüntetni.
A törvényjavaslat lehetővé teszi az álláskeresők közfoglalkoztatásból való kizárását, ha szabálysértés indult ellenük gyermekük iskolai mulasztása miatt. Szintén kizárási ok a lakókörnyezet tisztántartására vonatkozó helyi rendelet megszegése - közölte.

Az MSZP pártolja a szövetkezetekre irányuló szándékot

Kiss Péter (MSZP) azt mondta: pártolja a szociális szövetkezésekre irányuló szándékot, de nem látja biztosítottnak azok pénzügyi, társadalombiztosítási fenntarthatóságát.

A képviselő problémásnak látta a közfoglalkoztatással kapcsolatos szabályok módosítását, amely szerint kizárható a közmunkából az, akinek a gyermeke sokat hiányzik az iskolából. A politikus szerint a javaslat nem nyújt a gyermekek számára értékelhető megoldást, és nem szolgálja a családok közötti egyenlőtlenségek leküzdésének célját.

Kiss Péter más ponton azonban módosítana a jelenlegi szabályokon.

Szerinte olyan megoldásra van szükség, amely nem a statisztikákat szépíti, hanem valóban lehetőséget nyújt a munkaerőpiacra való visszatérésre.
Fidesz: gyakorlati munkalehetőséget biztosít a változtatás
Patay Vilmos (Fidesz) a szociális szövetkezeteket a foglalkoztatás-szervező szövetkezetek közé sorolta, amelyek célja, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudók a gyakorlatban is képessé váljanak a munkára.

Fontosnak tartotta, hogy a javaslat az általánostól eltérő szabályokat tesz lehetővé a szövetkezeti részjegy jegyzésénél, vagyis a vagyoni hozzájárulásnál.

A politikus ugyanakkor hiányolta a módosításból a szociális szövetkezetek új, általános típusát: a foglalkoztatási szövetkezeteket, ugyanakkor a mesterképzés és a közfoglalkoztatás résztvevőire vonatkozó előírásokat támogatását javasolta a politikus.

Jobbik: a kormány nincs tisztában a magyar valósággal

Bertha Szilva (Jobbik) szerint a kormány nincsen tisztában a magyar valósággal és nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. Szerinte ezt mutatja az is, hogy a felnőttképzést ellentétesen módosítja ez a javaslat, mint az Országgyűlés által egyébként szintén jelenleg tárgyalt felnőttképzésről szóló törvényt.

Elmondta: a kormány nem munkának tartja a közmunkát, hanem segélynek, ezért is büntethetik a közmunkától való eltiltással az embereket. Ráadásul szerinte az is kérdés, hogy ki fogja megvédeni a tanárokat, akik jelentik a gyerekek hiányzását, vagy a jegyzőket, akik döntenek a közmunka és a segélyek megvonásáról, valamint ezután ki fogja megvédeni a szomszédokat a még kiszolgáltatottabbá vált lehetséges bűnözőktől.
A Jobbik éppen ezért továbbra is bentlakásos iskolák létrehozását és csendőrség felállítását sürgeti - mondta Bertha Szilvia.

Szél Bernadett: ez az emberek végső arculcsapása

Szél Bernadett független képviselő, LMP-s politikus elmondta: szociálpolitikának álcázott büntető-intézkedést "pakoltak bele" ebbe a javaslatba és a szociális szövetkezetek szakmai problémái helyett mindenki erről beszél.

Az LMP-s politikus szerint ez a végső arculcsapása az embereknek, valamint teljesen abszurd és elfogadhatatlan, hogy a kormány megvonná az emberektől a közmunkát, mert nincs rendben a hátsó udvaruk, hiszen szerinte sok esetben a lakókörnyezet milyensége is "pénzkérdés".

Miből fognak ezek az emberek, vagy családok megélni, ha elveszik tőlük ezt a "nyomorúságos közmunkabért" is - tette fel a kérdést Szél Bernadett. Hozzátette: ráadásul ezeknek az embereknek legtöbbször gyermekük is van, akiktől az utolsó betevő falatot veszi el a kormány ezzel az intézkedéssel.

13:55 - Fő vonalaiban az ellenzéki frakciók is támogatják a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak átalakításáról szóló javaslatot - derült ki az előterjesztés általános vitájának folytatásában, az Országgyűlés keddi ülésén.


A kormány támogatja a javaslatot

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár a kormány nevében azt mondta, az egyik legfontosabb változtatás a javaslatban a folyamatos ellenőrzés lehetőségének biztosítása. Hangsúlyozta: a jogviszony alatt és azon kívül is azonos eszközkészletet alkalmazhatnak a szakszolgálatok, de ez a lehetőség nem jelent állandó megfigyelést és titkos adatgyűjtést, hanem minden esetben legfeljebb 30 napon át tarthat.
Kiemelte azt is, hogy az eddigi három helyett a jövőben egyszintű lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés.
Jelezte, a kormány tartalmi és szabályozási szempontból is egyetért a javaslatban foglaltakkal, ezért annak elfogadását javasolja az Országgyűlésnek.

Képviselői hozzászólalások

Németh Szilárd István (Fidesz) szerint a javaslat Magyarország biztonsága szempontból fontos. Ismertette az általa benyújtott módosító javaslatokat is, amelyek a tervezet bizottsági vitájában elhangzott kormánypárti és ellenzéki véleményekben megfogalmazott változtatásokat tartalmazzák. Szerinte ezek elfogadásával korrekt és szakmailag precíz szabályozás jöhet létre.

Molnár Zsolt (MSZP) is arról beszélt, hogy valóban sok idő telt el a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályainak megváltozása óta, ezért szükséges a módosítás. Örömtelinek nevezte, hogy a javaslat egyetlen - nagyon szigorú - szintűvé teszi a biztonsági ellenőrzést, mivel a szocialista politikus szerint az eddigi háromszintes rendszer felesleges volt. Helyesnek nevezte az ellenőrzés folyamatosságának bevezetését is.
Ugyanakkor szerinte egyes garanciális elemek nem érvényesülnek, ezért vannak aggályos részei is a javaslatnak. Molnár Zsolt úgy véli: a büntetőeljárás megindítása, mint automatikus biztonsági kockázat elfogadhatatlan, hiszen ez egy később ártatlannak ítélt ember esetében például alaptalanul tekintendő nemzetbiztonsági kockázatnak. Az MSZP a Németh Szilárd által benyújtott módosító indítványok elfogadása esetén támogatni tudja a törvényjavaslatot - mondta.

Tóth József (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslat új alapokra helyezi a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtási rendjét, rendeltetését és alapelvét is. Szerinte azzal, hogy az ellenőrzések eddigi ötévenkénti gyakorlatát felváltja a folyamatos ellenőrzés lehetősége, az a természetes igény valósul meg, hogy az ellenőrzéssel érintettek ne csak ötévente feleljenek meg az elvárásoknak. Szerinte a javaslat az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelmére létrehozott nemzetbiztonsági szakszolgálatok helyes működéséhez járul hozzá.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) üdvözölte a javaslat körül kialakult konszenzust. A Jobbik szerint is helyes az egyszintű nemzetbiztonsági ellenőrzésre való áttérés, az egyik legfontosabb elem pedig a folyamatos ellenőrzés biztosítása, ami szakmailag indokolt. Ugyanakkor a jobbikos politikus fontosnak nevezte, hogy ez az ellenőrzés ne politikai célokat szolgáljon. Érvelt amellett, hogy ha valakit jogsértéssel hoznak összefüggésbe, akkor az ne lehessen kizáró ok, hanem az ellenőrzést végzőknek legyen joga, hiszen mindenkit meg kell, hogy illessen az ártatlanság vélelme.
Mile Lajos független képviselő, LMP-s politikus felszólalásában bírálta a jelenlegi kormányt, amiért sem a régmúlt, sem a közelmúlt "sötét ügyeivel" kapcsolatban nem lehet tisztábban látni, mint évekkel korábban, pedig mindez csak kormányzati szándék függvénye lenne. A konkrét javaslattal kapcsolatban Mile Lajos is a garanciális elemeket hiányolta. Hangsúlyozta: emellett az eljárásbeli problémák, a beterjesztés módja és a jogszabály előélete miatt az LMP "nem látja" a konszenzust a javaslat körül.

A szocialista Iváncsik Imre "rendben lévőnek" tartotta az előterjesztés fő irányvonalát, de bizonyos változtatásokat szükségesnek tart azon. A képviselő nem látta az indokát annak, hogy a jövőben az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak átvilágítását, holott ez eddig a testület feladata volt. Üdvözölte ugyanakkor azt, hogy a kormányoldal a szocialisták aggályai után módosítja az előterjesztés azon részét, amely egy képviselő ellen elindított büntetőeljárást automatikusan nemzetbiztonsági kockázatként értékelt.

Pősze Lajos (független) arról beszélt, hogy az első lépcsőben egy olyan levéltári kiértékelés folyik, amelynek során nem lehet titkosszolgálati módszereket alkalmazni. Szavai szerint ez egy rossz eljárás, mert már a kezdet kezdetén a lehető legmegfelelőbb személyt kellene kiválasztani. Veszélyesnek nevezte, hogy a titkos adatokat egyszerre három szolgálat is gyűjti. Javasolta, hogy bizonyos idő, például öt év elteltével mindenkivel közöljék, hogy mikor rendeltek el ellene rutinvizsgálatot.
Az előterjesztők nevében felszólaló Kocsis Máté (Fidesz) örömmel üdvözölte, hogy a politikusok nyitottak a módosításra. Felhívta a figyelmet, hogy több képviselői javaslatot már rendeztek egy módosító indítványban.

A törvényjavaslat a szándékos bűncselekmény jogerős elítélése utáni állapotra vonatkoztatja a szabályokat - emelte ki.
Magánvéleményét fenntartva azt mondta, hogy aki bizalmas munkakört tölt be vagy megismerheti az állam titkait, az törekedjen arra, hogy ennek megfelelő életet éljen.

Végül megismételte, hogy nem politikai kihívásként tekintenek arra, hogy konszenzust hozzanak létre, mert azt szeretnék, ha nem viharok között születne meg ez a fontos törvény.

12:54 - A nemzetbiztonsági ellenőrzés koncepcionális átalakítását célozza az a fideszes törvényjavaslat, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés, a járóbeteg-szakellátásról szóló javaslat általános vitáját követően.

Járóbeteg-szakellátás

Fidesz: érthető az önkormányzatok többségének döntése

A fideszes Hollósi Antal Gábor arról beszélt: érhető, hogy az önkormányzatok többsége úgy döntött, megtartja járóbeteg-szakellátó intézményeit. Véleménye szerint az erre felkészült, korábban például műszereket beszerző települések jól felfogott érdekeiket érvényesítették azzal, hogy továbbra is maguk gondoskodnak az ellátásról. Ugyanakkor hozzátette: kihívást jelent, hogy az állam csak négyhónapos határidővel veszi át ezt a feladatot abban az esetben, ha az önkormányzat nem tudja ellátni.

Az LMP a privatizációról kérdezte az egészségügyi államtitkárt

Szél Bernadett LMP-s független képviselő az egészségügyi dolgozók kényszernyugdíjazásának hatásai mellett arról kérdezte Szócska Miklós államtitkárt, előfordulhat-e, hogy ha egy önkormányzat kiszervezi a járóbeteg-szakellátást egy profitorientált gazdasági társaságnak, akkor egy társadalombiztosítással rendelkező beteg csak pénzért jut hozzá az ellátáshoz.

MSZP: nem javul az ellátáshoz való hozzáférés lehetősége

Az MSZP-s Garai István Levente azt fejtegette: noha a kormányoldal és az ellenzék többször is egyetértett az egészségügyi célokban, azok megvalósulását a gazdasági minisztérium döntései rendre megakadályozták.

Véleménye szerint a most tárgyalt előterjesztés nem javítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, mint ahogy az eddigi kórházátalakítások, államosítások is növelték a várólisták hosszát. Varga Zoltán, MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a javaslat a járóbetegellátás tekintetében is tovább növelheti a különbséget az ország egyes részei között.

Jobbik: szükséges a javaslat, de nem jelent megoldást

A jobbikos Kiss Sándor szükségesnek nevezte a törvényjavaslatot, de az szerinte csak az egészségügy totális összeomlását próbálja elkerülni, érdemi megoldást viszont nem ad az ágazat problémáira.

Azt mondta: hadigazdálkodás van az egészségügyben. Az orvoshiányra utalva úgy fogalmazott: fegyver van, de katona nincs. Ezzel magyarázta a gyógyításra szánt órák számának csökkenését.

Kitért arra is, az előterjesztés nem megnyugtató az önkormányzatoknak, nem jelent megfelelő garanciát arra, hogy a települések valóban megtarthatják rendelőintézeteiket, és nem rendezi azt sem, hogy ha az állam időlegesen átveszi a feladatellátást, akkor a települések azt később hogyan vehetik vissza.

Szócska Miklós államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva az egészségügy mai állapotát úgy jellemezte: sikerült stabilizálni annak a "politraumatizált sérültnek" az állapotát, akin az "előző koalíció átküldte két úthenger vezetőjét, Molnár Lajost és Horváth Ágnest".

Hangsúlyozta: 2010-ben egyhavi működési finanszírozási hiánnyal, a gazdasági világválság csúcsán vette át az ágazat irányítását, így a működőképesség megőrzése, a lassú fejlődés, valamint a béremelés "nem csak egy képletes kalapemelést" érdemelne. Az orvoshiánnyal kapcsolatban arra is kitért, hogy az Magyar Orvosi Kamara (MOK) lapjában szakorvosi állásokat hirdetnek Svédországba, ezért arra kérte Gyenes Géza jobbikos képviselőt, - aki a MOK országos ügyviteli vezetője - és képviselőtársait, hogy kérjék számon a kamarán a "hazafias elkötelezettséget".

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat

Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke - aki frakciótársával Csampa Zsolttal együtt jegyzi az indítványt - azt mondta: a törvényjavaslat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995-ös törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseinek teljes körű módosításával a nemzetbiztonsági ellenőrzés koncepcionális jellegű átalakítását célozza.

Kocsis Máté az egyik legfontosabb változásként említette, hogy a törvényjavaslat bevezeti a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés intézményét, ami azt jelenti, hogy nem csak a munkaviszony megkezdése előtt, hanem a munkakör betöltésének teljes időszaka alatt lehetőség lesz annak ellenőrzésére, hogy valaki továbbra is megfelel-e a szükséges nemzetbiztonsági feltételeknek. Szerinte ennek az a célja, hogy visszaszoríthatók legyenek azok a kockázati tényezők, amelyek felhasználásával zsarolhatóvá vagy támadhatóvá válhatnak a fontos és bizalmas állást betöltők.

Mint mondta, a jogviszony fennállása alatt a biztonsági feltételek bármikor, minden törvényes eszközzel vizsgálhatók, és amennyiben kockázati tényező merül fel, a hozzájárulás bármikor visszavonható. Ugyanakkor a titkos információgyűjtés eszközeit egy naptári évben legfeljebb két alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napig alkalmazhatja a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv.

A törvényjavaslat viszont a miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt, és az abba megválasztott országgyűlési képviselő, valamint a miniszteri kabinet vezetője, politikai tanácsadó esetében kizárja a folyamatos ellenőrzést, esetükben csak az első, adattári ellenőrzés folytatható le.

A fideszes képviselő további új elemként nevezte meg, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés egységessé válik: az eddigi A, B és C szint megszűnik, mindenkinek azonos kérdőívet kell majd kitölteni, amely adattartalmát tekintve többségében a korábbi C típusú kérdőív adatkörét tartalmazza. Ugyanakkor - tette hozzá - a jelenleg C-típusú szakvéleménnyel rendelkezők esetében a szakvélemény érvényességnek lejártáig mellőzhető az újbóli ellenőrzés.

Az Országgyűlés március 12-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

11:15 - Az Országgyűlés kedden délelőtt elfogadta azt a törvényt, amely tiltja, hogy az energiaszolgáltatók áthárítsák a különadókat. Ezt követően a képviselők megkezdték a járóbeteg-szakellátás átalakításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Törvény tiltja, hogy az energiaszolgáltatók áthárítsák a különadókat

A parlament kedden törvényben tiltotta meg, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót.

Az erről szóló kormányzati előterjesztést kivételes sürgős eljárásban, 264 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadták el.
A szabályozás arra is kitér, hogy ha a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után lehetséges.

A törvénymódosítás előzményéhez tartozik, hogy a Napi Gazdaság értesülése szerint első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során.

Szócska: önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátást biztosító rendelőintézetek működtetése.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az erről szóló törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában elmondta: a február 15-ei határidőig az önkormányzatok több mint 80 százaléka azt jelezte, hogy megtartja járóbeteg-szakellátó intézményeit, nem adja át őket az államnak.

Az előterjesztés ezt figyelembe véve biztosítja az ellátás biztonságát, stabilitását - mondta az államtitkár expozéjában.
Az állam ugyanakkor gondoskodik azon szakellátási feladatokról, amelyek nem képezik az önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettségének részét, így elsősorban a fekvőbeteg-szakellátásról, valamint az ahhoz integrált járóbeteg-szakellátásról.

Szócska Miklós mindazonáltal hangsúlyozta az állam mögöttes felelősségét: ha az önkormányzat nem látja el szakellátási feladatát, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról. Ez először ideiglenes feladatellátást jelent három hónapra, és csak a negyedik hónaptól válik véglegessé. A törvényjavaslat erre az esetre részletes eljárási szabályokat határoz meg arra a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati vagyon átadására.

Fidesz: a járóbeteg-szakellátás 24 százalékát érinti a javaslat

Kovács József (Fidesz) felszólalásában elmondta: a javaslat mindössze a járóbeteg-szakellátás 24 százalékát érinti, ami a 263 különböző méretű rendelő körülbelül kettő ötöde. A törvénycsomag célja annak szabályozása, hogy hogyan érvényesüljön az állami felelősség a továbbra is önkormányzati kezelésben maradó rendelőintézetek esetében is - ismertette.

A javaslat éppen ezért alapvetően önkormányzati feladatként nevesíti az intézményfenntartást, de rendelkezik arról az esetről is, ha az önkormányzat nem kívánja fenntartani a rendelőintézetet. Ha az önkormányzat erről nyilatkozik, akkor egy legfeljebb három hónapos átmeneti időszakot követően - amely alatt az állam mögöttes felelőssége lép életbe és az állam tartja fent az intézményt - kerülhet véglegesen állami fenntartásba a járóbeteg-szakellátás - mondta Kovács József.

A törvényjavaslat emellett rögzíti a vagyontárgyak, az uniós fejlesztések, a vezetők és a dolgozók állami átvételét is - tette hozzá a kormánypárti képviselő.

MSZP: szükség van a javaslatra

Tukacs István (MSZP) felszólalásában leszögezte: a most tárgyalt javaslatra szükség van a rendszerben korábban létrejött változások miatt, amely változásokkal egyébként az ellenzéki párt nem ért egyet. A kórházak, majd azt követően a rendelőintézetek államosítása nem járt a kormány által elvárt eredményekkel, nem lett jobb az ellátás színvonala, illetve nem csökkentek a várólisták - hangsúlyozta.

A szocialista politikus hiányolta a szabályozásból a kötelező nyugdíjazás és a nyugdíjak ügyét. Tukacs István emellett furcsának nevezte egy egészségügyi tárgyú törvényben a Nemzeti Földalap szerepeltetését.

Hangsúlyozta: álláspontja szerint lesz még olyan helyzet, hogy a javaslatot módosítani kell majd, ugyanakkor kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani a helyi önkormányzatok döntését a rendelőintézetek fenntartásának folytatásáról vagy állami kézbe adásáról.

Jobbik: mitől lesz jobb az új rendszer?

Hegedűs Lórántné (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a most tárgyalt javaslat semmit nem tesz annak érdekében, hogy a külföldre vándorolt magyar orvosok és ápolók visszatérjenek Magyarországra.

Az előterjesztéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: az egészségügyi államtitkárság tulajdonképpen "schmittelte" a korábbi államosítások alkalmával használt jogszabályi paragrafusokat, miközben a Jobbik szerint a valódi cél az állami vagyonszerzés.

Gyenes Géza, a Jobbik másik vezérszónoka arról beszélt, hogy az egészségügy finanszírozása általánosságban "borzasztóan elégtelen", amit tovább súlyosbít a szakemberek külföldre vándorlása. Éppen ezért szerinte erősen kérdéses, hogyha az állam átveszi az alulfinanszírozott és szakemberhiánnyal küszködő rendelőintézetek fenntartását, akkor vajon honnan lesz több pénz az állami működtetésre és honnan lesz több munkaerő.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2013. március 12-én.MTI Fotó: Illyés Tibor

10:30 - A keleti nyitás politikájáról, az alaptörvény negyedik módosításáról, a Fidesz székházának múlt heti elfoglalásáról, valamint az osztrákok magyarországi földszerzéséről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

Az ülés elején az elnöklő Ujhelyi István bejelentette, hogy csütörtökön 9.30 órakor rendkívüli ülést tart a Ház, amelyen a napirend előtti felszólalásokat követően határozathozatal lesz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló előterjesztésről.

A Fidesz a keleti nyitásról

Szijjártó Péter (Fidesz) külgazdasági államtitkár a kormány keleti nyitás stratégiájának eddigi eredményeiről tájékoztatta az Országgyűlést. A politikus sikernek nevezte az új külgazdasági stratégiáját, és annak szükségességét a gazdasági válsággal indokolta.

A stratégia keretében Távol-Keletre, az arab világra, a kaukázusi térségre és az afrikai kontinensre is koncentrál a kormány - ismertette. Emlékeztetett a V0 néven, Budapestet délről elkerülő vasúti vonal építésére, amelyet a Kína által létrehozott 1 milliárd eurós hitel felhasználásával valósítana meg az ország. Megállapodás született Szerbiával új határátkelők nyitásáról - folytatta -, kitérve arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások érdekében kereskedőházakat hoznak létre. A bakui már meg is nyitott, de hamarosan Moszkvában vagy Pekingben is várhatók kereskedőház-nyitások.

Az orosz külkereskedelem 3,5 milliárd eurós negatív mérlegét Magyarország mezőgazdasági termékek kivitelével kívánja pótolni, tizenkét vállalkozás pedig Vietnámba exportálhat sertést. Hozzátette: a szerb energetikai beruházásokba is bekapcsolódnak magyar cégek, a Magyar Villamos Művek pedig komoly szerephez jut a macedón rendszer fenntartásában.

Szijjártó Péter szólt a Katarral kötött együttműködési nyilatkozatról is a cseppfolyós gáz fogadásáról, és elmondta, az öböl menti arab államok infrastrukturális fejlesztésébe is bekapcsolódna Magyarország.

Az MSZP az alaptörvény módosítását bírálta

Nyakó István (MSZP) az alaptörvény negyedik módosítására utalva azt mondta: a kormány úgy viselkedik saját népével, mintha az egy elnyomó idegen hatalom árnyékában élne. Szerinte miközben külföldön arról beszél a kormány, hogy a magyaroknak joguk van dönteni saját sorsukról, addig itthon az alaptörvénybe foglalja, hogy milyen családmodell az üdvözítő, felszámolja a települési önkormányzatok önállóságát és leszámol a vallásszabadság eszméjével.

A képviselő azt mondta, a közfoglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Rétvári Bence államtitkár válaszában emlékeztetett Lendvai Ildikó egy 2009-es kijelentésére, amelyet az után tett, hogy az Alkotmányíróság hatályon kívül helyezte a Btk.-módosításukat. A szocialista politikus akkor - Rétvári Bence elmondása szerint - azt mondta: akár alkotmánymódosítás árán is meg kell védeni a kisembereket. Ezt a hozzáállást azonban most az MSZP nem tartja jogállaminak - tette hozzá.

Kijelentette: 2002 és 2010 között kellett félteni a demokráciát, amikor számos poszt betöltetlen maradt, emiatt például az Alkotmánybíróság ülései maradtak el. Kifogásolta, hogy az MSZP akkor nem idézte Sólyom László volt államfőt, amikor az általa visszaküldött Ptk.-módosítását azonnal, változatlan formában fogadták el.

KDNP: "ostrom balszélről"

Gaal Gergely KDNP-s képviselő a Fidesz budapesti székháza udvarának múlt heti elfoglalásáról azt mondta, az épületben dolgozók beszámolói alapján "jól szervezett betörés" történt, amely mögött a baloldal állt, az "ostrom" értelmi szerzője pedig feltehetőleg az Együtt 2014. Utóbbi "vezetőjét" egy film, a Batman 3 - később elbukott - antihőséhez hasonlította.

Hozzátette, a fiatalok korábban is foglalkoztak és most is foglalkoznak a közélettel, ez rendjén is van, az erőszak és a törvénysértés azonban rossz és elfogadhatatlan módszer az ellenvélemények kifejezésére.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az alaptörvény-módosítás kapcsán arról beszélt, azok temetik most a jogállamot, akik ezt már többször megtették, és most lényegében azt a jogszabályt védik, amelyet megalkotásakor támadtak.

Hangsúlyozta, természetesnek tartják, hogy vita van törvényekről, hiszen a demokrácia szerintük a vitára épül, azonban az annak során kialakult többségi álláspontot mindenkinek, aki hisz a jogállamban, el kell fogadnia. Aki erőszakot mutat, intoleranciát mutat, az agresszió nem fogadható el, nem fér össze a demokráciával - jelentette ki, hozzátéve: örül, hogy rendőrség mindenki szabadságjogait tiszteletben tartva tudott reagálni. Rögzítette, hogy bármely pártszékházat is ér támadás, a kormány és a rendőrség meg fogja védeni.

Jobbik: meg kell védeni a magyar földet!

A jobbikos Magyar Zoltán arról beszélt, hogy nemzeti vidékstratégia megvalósulása helyett vidékleépítés zajlik, az agrárium számos tekintetben sanyarú helyzetben van.

Kiemelten szólt a nyugati határszélen zajló "osztrák térnyerésről". Az osztrák földbérlők szavai szerint több százezer hektáron, több száz településen nullázzák le a magyar gazdák esélyeit, és járulnak hozzá a vidék elnéptelenedéséhez, az "osztrák termőföldszerző nyomulás" több tízezer magyar család megélhetését veszélyezteti.

Az ellenzéki politikus érdemi intézkedéseket sürgetett az agrárkormányzat részéről az ügyben.

Czerván György szakállamtitkár válaszában arról beszélt, a mezőgazdaság nem leépül, hanem épül, jobban teljesít, mint korábban. Felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a következő hétéves uniós költségvetés kapcsán Brüsszelben is jó eredményeket sikerült elérni: mintegy 500 milliárd forinttal nőnek a "kisebb közös torta" ellenére Magyarország agrár- és vidékfejlesztési támogatásai.

Olvasóink írták

  • 11. kilo 2013. március 13. 13:48
    „Erdemes elolvasni, hogy milyen politikai szinjatek is kezdodott el az elmult hetekben:

    http://velemenyvezer.blog.hu/2013/03/13/orban_mar_az_eu-penzek_elbukasara_keszulhet”
  • 10. tg1983 2013. március 13. 10:01
    „Orbán visszavezet minket a kommunizmusba.”
  • 9. balihoho 2013. március 13. 07:13
    „Javaslom a szolgáltatóknak, a Telekomtól kezdve a Démász ig, hogy a küldött számlán tüntesse fel minden esetben, hogy mennyi a számla azon adó tartama, amelyet át utal az állam részére. Természetesen, nem csak az áfa teherre gondolok. Le esne a tantusz azoknál, akik mindenért a szolgáltatókat okolják!”
  • 8. NP1 2013. március 13. 05:44
    „3. bánki 2013.03.12. 15:21

    De valahogy azokat a pontokat nem találtam amelyek arról szólnának, hogy a mélymagyar kárpát-medencei csodaország zsidóktól, szaracénoktól vagy izmaelitáktól nem fogadnak el földalapú támogatást, kohéziós és fejlesztési támogatást, nem kér tőlük kölcsönt, nem kobozza el javaikat.....”
  • 7. sevenof9 2013. március 13. 02:42
    „vissza a gyokerekhez. De most komolyan. Ha a Demasz felemeli a rendelkezesre allasi dijat,majd a kormany a fejere csap. Ez aztan piacgazdasag. Tenyleg ki velunk aqz unijobol.”
  • 6. lepkehalo 2013. március 12. 22:25
    „És az is nagyon felháborító, hogy milyen sokba kerül a cigi meg a pia!, kirívóan magas százalékot vesz el az emberek pénzéből: http://index.hu/gazdasag/2013/03/12/mi_koltjuk_a_legtobb_penzt_cigire_es_piara/
    Ezt is csökkenteni kéne.”
  • 5. mivan? 2013. március 12. 20:42
    „3. Köszönjük a rendhagyó történelemórát. A 12 pont kimaradt...”
  • 4. xenopus 2013. március 12. 17:31
    „Nekem az a véleményem, hogy olyan intézkedéseket hoznak folyamatosan amiknek nincs meg a jogi háttereik!
    Az embereket csak maguk ellen hergelik. A fidesz egy dilettáns, bukásra ítélt párt! A diákok már elkezdtek valamit!”
  • 3. bánki 2013. március 12. 15:21
    „Az Aranybulla főbb pontjai:

    1. Évi törvénynap Fehérváron;

    2. Szerviensek személyének és birtokainak védelme;

    3. Szerviensek és az egyház adómentessége

    4. Szerviensek birtokainak öröklését szabályozta

    7. Szerviensek hadkötelezettségének szabályozása (csak védekezésnél)

    11. Idegenek tisztségviselése (csak az országos tanács beleegyezésével)

    15. Tilos a beszállásolás a szerviensekhez

    16. Tilos a tisztségek öröklése

    17. Szolgálattal szerzett birtok elidegeníthetetlen

    18. Várjobbágyok és idegenek szabadságának rögzítése

    20. Tized fizetése csak terményben

    23. Pénzről: olyan legyen, mint III. Béla alatt és csak egyszer lehet évente rontani

    24. Zsidók tisztségviselése tilos !!!



    1233-as Beregi egyezmény néhány pontja, ami az Aranybulla kiegészítése;

    1. A zsidók és izmaeliták tisztségviselése ellen

    a) Zsidókat és szaracénokat, vagyis izmaelitákat ezután nem állítunk kamaránk a pénzverés , só (ügyek), adók vagy más közhivatalok élére, sem nem rendeljük őket az ezek élén állók mellé, sem valamely csalást nem követünk el, amely folytán ezek a keresztényeket elnyomhatnák.

    b) Úgyszintén egész országunkban nem fogjuk megengedni, hogy zsidókat és szaracénokat, vagyis izmaelitákat

    valamely állami tisztség élére állítsanak.

    2. A zsidóknak jellel való megkülönböztetéséről

    Úgyszintén: intézkedni fogunk, hogy a zsidókat és szaracénokat, vagyis izmaelitákat ezután bizonyos jelekkel

    különböztessék meg és válasszák el a keresztényektől.

    3. Ugyanazok által való keresztény rabszolgák tartása ellen

    Úgyszintén nem fogjuk megengedni, hogy zsidók és szaracénok, vagyis izmaeliták keresztény rabszolgákat

    vásároljanak vagy bírjanak bármi módon.

    26. Tilos idegennek földet adományozni

    30. Tisztségek halmozása tilos (kivéve: király, királyné, nádor, bán)

    Az Aranybulla törvényei gyakorlatilag 1848-ig érvényben voltak!

    Köszönjük meg a zsidó politikusoknak, ha betartják az ősi magyar törvény néhány pontját ...

    Már 1222-ben nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek a zsidók Magyarország számára!

    Hogy tartja a mondás?

    "Nincs új a Nap alatt..."

    A probléma tehát nem antiszemitizmus, hanem létkérdés a nemzet számára!

    Dr Nagy Levente
    Kunhegyes”
  • 2. Agyalapi 2013. március 12. 14:05
    „Nem hiszem el, hogy ennyire naivak! Vagy engem néznek hülyének?”
  • 1. spiler 2013. március 12. 11:30
    „NA LASSAN KIVONULNAK A MULTIK ÉS A SZOLG. CÉGEK....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alkotmánymódosítás: a bajor parlament elnöke elhalasztja találkozóját Kövér Lászlóval

Az alkotmány módosítása miatt a bajor parlament elnöke elhalasztja szerdára tervezett találkozóját… Tovább olvasom