Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Parlament: Robin Hood adó, gyűlöletbeszéd, közrend védelme

A Robin Hood adót az energiaellátó tevékenységet végző cégeknek kell majd megfizetniük, alapja pedig főszabály szerint az adott társaság adózás előtti nyeresége lesz.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslatot - ez egyben azt is jelenti, hogy kivetik a jövő évtől a nagy energetikai cégekre a Robin Hood adót. Ezen a néven emlegetik azt a 8 százalékos jövedelemadót, amelyet az érintett társaságoknak kétszer kell majd megfizetniük: 2009-ben, majd 2010-ben. A kormány számításai szerint körülbelül 30 milliárd forint bevétele lesz a költségvetésnek az új adóból. A törvényjavaslatra 190 képviselő szavazott igennel, 184 nemmel, tartózkodás nem volt. A parlament megszavazta a javaslat sürgős kihirdetését is

A Robin Hood adót az energiaellátó tevékenységet végző cégeknek kell majd megfizetniük, alapja pedig főszabály szerint az adott társaság adózás előtti nyeresége lesz. A várható adó 90 százalékát az adóév utolsó hónapjában kell leróni, a fennmaradó részt pedig az adóbevallással egyidejűleg. Az így befolyt pénzt a távhőfelhasználás korszerűsítésére valamint a fogyasztók támogatására fordítják - derül ki a hétfőn elfogadott javaslatból.

A törvényben rögzítik azt is, hogy a távhőhöz kapcsolódó támogatások elosztásánál elsőbbséget kell biztosítani akkor, ha olyan felújításhoz kérnek segítséget, amellyel a fogyasztást mérhetővé és szabályozhatóvá teszik.

A távhőszolgáltatás díját valamint a díjfizetés feltételeit az önkormányzatok állapítják meg. Ehhez bizonyos jogszabályi előírásokat figyelembe kell venniük, mégis a fogyasztók többsége vitatja, hogy valóban szükség van-e a mostani tarifákra, és egyre többen elégedetlenek. A hétfőn elfogadott törvény az ármegállapítást meghagyja az önkormányzatoknak, de igyekszik ezt átláthatóbbá tenni, illetve megteremti ennek ellenőrzésének lehetőségét - utóbbit a 2005-ös távhőtörvény bizonyos részeinek módosításával.

Az ármegállapítás ellenőrzése a Magyar Energia Hivatal feladata lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tarifák megváltoztatását a szolgáltatók kezdeményezhetik ezután is, de ehhez kötelező lesz megfelelő indoklást hozzátenniük, és a hivatalnak is el kell küldeniük az ezzel kapcsolatos tervet. A hivatal közigazgatási hatósági eljárásban dönt arról, hogy az új díjszabás megfelel-e a törvény előírásainak. Ha nem felel meg, felszólítja a szolgáltatót az adott ár megváltoztatására. Ha viszont változnak végül a tarifák, akkor az önkormányzat köteles ezt közölni a fogyasztókkal a honlapján, legalább 20 nappal az új árak bevezetése előtt.

Az öt parlamenti párt közül 4 korábban jelezte, hogy a javaslattal nem értenek egyet, és nem szavazzák meg azt. A szocialisták azonban bizakodóak voltak. Nagyjából ennek megfelelően alakult végül a zárószavazás is: a törvényjavaslatra 190 képviselő szavazott igennel, 184 nemmel, tartózkodás nem volt.

A 190 "igen" szavazat a szocialisták voksaiból állt össze, de "igen" gombot nyomot MDF-frakcióból Lengyel Zoltán valamint a független képviselői mandátummal rendelkező Gyenesei István önkormányzati miniszter. A Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ képviselői valamint három független képviselő nemmel szavazott. A fideszes Horváth Zsolt, Nyitray András, Ódor Ferenc és Zombor Gábor nem szavaztak, valamint a független Vas János sem. A szabad demokrata Kovács Kálmán és az MDF-es Dávid Ibolya igazoltan távol voltak, a szabad demokrata Világosi Gábor elnökölt a szavazáskor, így ő sem szavazott. Az MDF-es Csapody Miklós pedig jelen volt, de nem nyomott semmilyen gombot.

Új szabályozás a gyűlöletbeszédhez

Újabb szabályozást fogadott el hétfőn az Országgyűlés a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. A Polgári törvénykönyvet egy éve már módosították emiatt, de az államfő nem írta alá a törvényt, és az Alkotmánybíróság is aggályosnak találta.

Az Országgyűlés először 2007. október 29-én fogadta el a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítást, a Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) egészítették ki ide vonatkozó részekkel. Ebben az szerepelt, hogy a személyhez fűződő jog megsértésének számított volna, ha valaki "faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra" tesz nyilvános "sértő megnyilvánulást". Jogi lépéseket lehetett volna tenni akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető. Ugyancsak megengedték volna, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást egy-egy ilyen ügyben.

A köztársaság elnök nem írta alá a módosítást, alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, és előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A taláros testület 2008 nyarán hozott határozatot az ügyben, és ugyancsak alkotmányellenesnek találta a módosítást. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium új javaslatot készített, amelyet szeptemberben nyújtott be az Országgyűlésnek.

Ebben is azt akarják elsősorban egyértelművé tenni, hogy bizonyos esetekben egy közösséget érő megnyilvánulások sérthetik a közösség tagjainak emberi méltóságát, általános személyiségi jogait. A sérelem akkor valósul meg, ha azt nagy nyilvánosság előtt követik el - például sajtóban, tömegtájékoztatásban, sokszorosítással vagy elektronikus hírközlő hálózaton. Ugyanakkor mentesülhet a felelősségre vonás alól az, aki bizonyítja, hogy magatartása nem volt olyan súlyú, amellyel megsérthette valaki személyiségi jogait.

A javaslat nem teszi lehetővé, hogy kártérítést követeljen az, akit személyhez fűződő jogaiban megsértenek. Ehelyett polgári jogi igényeit érvényesítheti az, aki úgy érzi, megsértették. A pert 30 napon belül lehet megindítani. Ha egy adott ügyben egyszerre több pert is indítanak, akkor a bíróságnak azokat egyesítenie kell. Akárcsak az elsőnek, a második javaslatnak sincs visszamenőleges hatálya, csak a hatályba lépése utáni ügyekre lesz érvényes.

Az előterjesztést 214 igen, 162 nem szavazattal fogadta el hétfőn az Országgyűlés. Egy képviselő tartózkodott.

Szigorúbb szabályok a közrend védelméért

szabálysértési nyilvántartást hoznak majd létre
Megszavazta az Országgyűlés hétfőn azt módosító csomagot, amellyel a közrend és az igazságszolgáltatás működésének védelmét próbálják hatékonyabbá tenni. A javaslatok kidolgozását az indokolta, hogy több olyan bűncselekmény történt itthon az elmúlt időszakban, amelyekre korábban kevésbé volt példa - fehér poros küldeményeket küldtek pártirodáknak, MTV-ostrom. A hétfőn elfogadott előterjesztésben szerepel a központi szabálysértési nyilvántartást létrehozása is.

A javaslat egyik része a Büntető törvénykönyv módosítása, amelyben megjelenik a közösség tagja elleni erőszak fogalma. Ennek lényege, hogy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azt, aki bántalmaz valakit azért, mert valamilyen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozik illetve ezt vélik róla. Ezzel a büntetőjogi védelem az eddiginél több társadalmi csoportra, közösségre terjeszthető ki.

Módosították a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés tényállását is - erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben egyre többször érkeztek bizonyos címekre olyan küldemények, amelyekben egészségkárosítónak tűnő anyag, általában fehér por volt. Bár eddig nem tudni arról, hogy bárki is megbetegedett volna ilyen küldeménytől, büntethető lesz az ilyen cselekmény is.

Szigorították a közérdekű üzem megzavarásával kapcsolatos szabályozást is: öt évig terjedő szabadságveszésre számíthat az, aki megrongálja ilyen üzem berendezéseit vagy vezetékeit. Nyolc év a büntetési plafon csoportos vagy fegyveres elkövetés esetén, és 15 év akkor, ha különösen nagy kárt okoznak. Büntetik a közérdekű üzem megzavarásának előkészületét is.

A szabálysértésekről szóló 1999-es törvény bizonyos részeit is módosították ebben a csomagban. Létrehozzák a központi szabálysértési nyilvántartást, amellyel lehetővé teszik, hogy a büntetés kiszabásánál a szabálysértő személy előéletét is figyelembe vehessék. Ha az illető két éven belül ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértést követett el, akkor ezt az újabb büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni. A nyilvántartásban szerepel majd az elkövető adatai mellett egyebek mellett az, hol, mikor követték el az adott szabálysértést, mennyi a bírság, befizették-e azt, illetve milyen szervek, milyen úton jogosultak innen információt átvenni. Az ide kapcsolódó módosítások 2010. január 1-jétől lépnek életbe.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megtámadta a kutyája - életveszélyes állapotban a néni

Saját házának udvarán támadt gazdájára egy nagytestű kutya vasárnap Debrecenben. A 80 éves asszonyt… Tovább olvasom