Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Pert nyert a helsinki bizottság

Pert nyert első fokon a Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitánysággal, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben a kirendelt védők adatainak nyilvánossága ügyében; a civilszervezet szerint ennek az ügynek azért van jelentősége, mert a kirendelt védők és a rendőrség közötti esetleges összefonódások sérthetik a büntetőeljárás alá vontak jogait.
A Magyar Helsinki Bizottság MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint január 11-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve január 19-én a Fővárosi Bíróságon kihirdetett elsőfokú döntésekben kötelezték a rendőrséget tizenhat budapesti kerületi kapitányság vonatkozásában a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevének, és az általuk vitt ügyek számának közlésére.

A bíróságok szóbeli indokolásai szerint ezek az adatok közérdekből nyilvánosak, ezért a rendőrségnek ki kell adnia azokat - tudatta a szervezet.

A helsinki bizottság "kérelmének eleget tevő kapitányságok által szolgáltatott adatok alátámasztották, hogy sok esetben csupán néhány ügyvéd látja el a kirendelések túlnyomó részét, akik így részben praxisukat is a kirendelésekre alapítják, ami sértheti függetlenségüket" - olvasható a jogvédők közleményében.

Tóth Balázs, a civilszervezet programvezetője az MTI-nek elmondta: az ügy jelentősége abban rejlik, hogy kutatásaik szerint az ügyvédi kamarák által megadott névjegyzékből az illetékes rendőrkapitányságok szinte mindig ugyanazt a néhány ügyvédet rendelik ki, nem kizárható, hogy esetenként egykori kollégáikat. Ez a gyakorlat, az egyes rendőri szervek "házi" ügyvédeinek kirendelése magában hordozza annak a veszélyét, hogy az ilyen védő nem képviseli kellő eréllyel ügyfele, a gyanúsított érdekeit a nyomozó hatóságok eljárásai során.

A jogvédő szakember szerint egyébként szerencsétlen a büntetőeljárás jelenlegi szabályozása, amely szerint az illetékes rendőri szerv kénye-kedve szerint választhat a névjegyzékből kirendelt ügyvédet. A jogállami gyakorlatnak sokkal jobban megfelelne egy olyan szabályozás, amely vagy egy, a büntetőeljárástól független hatóságra, például az Igazságügyi Hivatalra bízná ezt a választást, vagy a szabad ügyvédválasztás jegyében, maga a jogi védelemre szoruló gyanúsított választhatna magának ügyvédet a névjegyzékben felsoroltak közül, vagy akár véletlenszerűen sorsolnák ki a kirendelt védőket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghalt a nyíregyházi kórháztűz sérültje

Meghalt az az 59 éves férfi, aki szerdán súlyosan megsérült a nyíregyházi Jósa András… Tovább olvasom