Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

Pihenéssel, mozgással a kiégési szindróma ellen

Egyre többeket érint a kiégési szindróma. Testi-szellemi kimerültség jelei mutatkoznak, az ember fáradtan fekszik le, és ugyanolyan fáradtan ébred – ez csak egyetlen tünet a sok közül. Szélsőséges esetben a „végső kiszállás vágyát" is fölkeltheti az emberben a kiégési szindróma, vagy éppen szívinfarktushoz, rákhoz is vezet. De nem lehetetlen védekezni ellene.
Hiába alszik az ember látszólag elegendőt, a fáradtság nem szűnik – ugyanolyan fáradtan ébred, mint ahogyan lefeküdt. A munkában megfelelési, bizonyítási kényszert érez, ennek érdekében többletteljesítményt vállal. Intoleranciája növekszik, a stresszre fokozottan reagál. Depresszióssá válik, akár a „végső kiszállás" vágya is eltöltheti. A közöny, a visszahúzódás, a túlérzékeny, védekező viselkedés válhat jellemzővé rá, más esetben a fásultság, cinizmus, negatív szellemiségű kommunikáció mutatkozik – ismertet néhány szembeszökő tünetet a kiégési szindrómával kapcsolatban Köbel Wolfgang lelkész, természetgyógyász.

A szindróma nem a „kiégettségérzéssel", hanem ellenkezőleg: épp a túlságos lelkesedéssel kezdődik. Az ember először mintegy idealizálja munkáját, tevékenységét, olyannyira, hogy ellentételezés nélküli teljesítésre is hajlandó. Ezt fokozatosan fölváltja a reális helyzetértékelés, majd a kiábrándulás, illetve frusztráció időszaka. A „végső stádium" a teljes fásultság, illetve a pályaelhagyás. Testileg sem kevésbé riasztó tünetek mutathatók ki. A kezdeti szakaszban, amikor a túlteljesítéssel járó stresszt még kezelni tudja a szervezet, „folytonosan a hullám tetején" érzi magát az ember, folyamatos eufória tölti el. A mellékvese által termelt hormonok szintje ekkor még egyensúlyban van.

Leginkább veszélyeztetve

Bizonyos foglalkozásokra különösen jellemző a kiégettségi szindróma. A szakirodalom szerint ilyenek a segítő szakmák képviselői, elsősorban az ápolók, az orvosok, a pszichiáterek, a pszichológusok, a lelkészek és a szociális munkások.
A tanárok, könyvtárosok, rendszergazda-informatikusok, a felsővezetők, az ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók, és a pénzügyi tanácsadók szintén különösen veszélyeztetettek.

Később aztán ez az egyensúly mindinkább fölborul, ekkor koffeintartalmú szerekhez, egyéb teljesítményfokozókhoz fordul az ember – amelyek túlzott élvezete tovább rontja a helyzetet. S mi a folyamat vége, ha időben meg nem állítják? Semmi jó – hívja föl a figyelmet a szakember. A kiégési szindrómában szenvedők körében nagyon sok a hirtelen halál, például szívinfarktus következtében. Sok ember küzd érelmeszesedéssel, sokak mégis hosszú kort érhetnek meg – ugyanakkor olyanok, akiknek szervileg nem olyan súlyos az állapotuk, de kiégési szindrómával küzdenek, mégis meghalnak. Ugyancsak gyakori, hogy az immunrendszer legyöngül, rákos folyamatok indulnak el, máskor az immunrendszer arra is reagál, amire nem kellene, és az allergiák súlyossá válnak.

A hivatalos orvostudomány kortizolszármazékokkal veszi föl a harcot a szindróma ellen, a természetgyógyász fokozottan felhívja a figyelmet arra, hogy gyógyszer nélkül is sikert lehet elérni. A pihenés nagyon fontos, legalább tíz órát célszerű aludnia a betegnek. S a mozgás sem hanyagolható el, de nem extrém mértékben, hanem hetente négyszer harminc perc elegendő. Ebben fekvőtámasztól a futásig mindennek célszerű lennie, amit örömmel végez az ember. Leghatékonyabb a megelőzés, amikor az ember már pályakezdéskor tartózkodik a túlzott lelkesedéstől.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öngyilkos lett a korrupcióval vádolt japán miniszter

Meghalt Macuoka Tosikacu földművelésügyi miniszter - jelentette be az NHK japán televízió. A 62… Tovább olvasom