Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Portik-Laborc - Ma befejezi munkáját az Országgyűlés ténymegállapító albizottsága

Várhatóan ma befejezi munkáját az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága.

A testület - amelynek elnöke az LMP-s Mile Lajos lett - tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Az albizottság mandátuma eredetileg szeptember 30-ig szólt, azt két alkalommal meghosszabbították, legutóbb február 28-ig. A testület valamennyi ülése zárt ajtók mögött zajlott.

A ténymegállapító albizottság mai ülésének napirendjén a bizottság munkáját lezáró jelentés elfogadása szerepel.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, 2008-ban két alkalommal találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

A ténymegállapító albizottság a munkája során mintegy 15 embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt, köztük Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját, Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Laborc Sándor és Portik Tamást.

A bizottság munkájával összefüggésben - Mile Lajos kezdeményezésére - törvényben tették kötelezővé a nemzetbiztonsági bizottság, illetve annak albizottságai előtti megjelenést.

Mile Lajos az utolsó meghallgatások után, február 18-án azt mondta: "botorság lenne azt állítani", hogy végére jártak az egész históriának, hiszen "ez rendkívül szövevényes ügy". Mint mondta: bízik abban, hogy a munka, amit elvégeztek és a munkájukat lezáró jelentés alapot jelenthet a jövőre nézve. Továbbá reméli, hogy az új parlamentben "meglesz az elszántság" ahhoz, hogy az új nemzetbiztonsági bizottság vagy annak albizottsága folytassa a munkát.

Mile Lajos szerint a vizsgálódásban vissza kell menni a 90-es évek elejéig, az Energol megalapításáig, sőt az is lehet, hogy még több, ebben az időszakban létrejött egyéb szerveződést is vizsgálni kell.

Kocsis Máté, a testület fideszes tagja azt mondta: eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutattak arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell - és kellett volna - fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Ez az ügy "arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket" - jelentette ki Kocsis Máté.

Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI megkeresésére azt közölte: a Portik-Laborc találkozók ügyében tart a nyomozás, határidejét a Legfőbb Ügyészség június 7-ig meghosszabbította. Az ügynek továbbra sincs gyanúsítottja.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Márciustól fél szocpol támogatás jár a fiataloknak használt lakás vásárlásra

A fiatalok otthonteremtési támogatása korábban is szerepelt a lakáscélú állami támogatásokat tartalmazó kormányrendeletben, de hiányzott abból a támogatás mértéke. Tovább olvasom