Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Pótmagánvádas eljárás indul Hernádi Zsolt ellen

A vádat egy korábbi alkalmazott és kisrészvényes terjesztette elő a Mol elnök-vezérigazgatója ellen.
Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, jelentős kárt okozó csalás, valamint különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatt indított pótmagánvádlóként büntető eljárást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen egy magyar magánszemély; az első tárgyalást pénteken tartották a Fővárosi Törvényszéken.

A pótmagánvádat azt követően nyújtotta be a Mol részvényese és korábbi alkalmazottja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.

A pótmagánvádló nem jelent meg a tárgyaláson, őt ügyvéd képviselte, aki előadta, hogy 600 millió forint értékű Mol részvény csomagja 24 millió forinttal értékelődött le azok miatt a sajtóhírek miatt, amelyekben Hernádi Zsolt is negatív színben tűnt fel. Arra a 2008 eleji híre, hogy a Mol 10 millió euró vesztegetési pénzzel szerzett befolyásoló részesedést az INA-ban, a Mol részvények ára 5 millió euróval csökkent, és a részvényesek vagyoni hátrányt szenvedtek el - jelentette ki.

Hernádi Zsolt több mint egyórás vallomásában kifejtette, hogy bármekkora kötelezettségvállaláshoz két vezető aláírása szükséges a döntési lista alapján, de a jogásznak és a pénzügyesnek vétó joga van. Egy 200 eurós utazási költségtérítésre - a kifizetésig - 10 aláírás kerül - hangsúlyozta.

Emlékeztetett rá, hogy amikor a Mol megvásárolta az INA 25 százalék, plusz 1 szavazatnyi tulajdonát az INA német irányítási rendszer szerint működött: a két közgyűlés között a felügyelőbizottság (FB) látta el az irányítást. Az FB-ben a horvát kormány képviselői voltak többségben.

A két fél 2008-ban részvénycseréről kezdett tárgyalni, vagyis a horvát kormány tulajdont szerzett volna a Molban, míg ez utóbbi megkapta volna az INA többségi tulajdonát. A cserarányt egy a háromhoz határozták meg. A terv nyilvánosságra hozatalakor a spekulánsok egy az egyhez arányra torzították a két társaság árfolyamát, és kitört a globális válság, így a részvénycsere leállt.

November elején annyira nem volt pénz a piacon, hogy az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő. Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna. December végén a horvát kormány utolsó ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009 január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét félnek fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, amire máig nem került sor.

Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor az FB-ben a horvát kormány volt többségben.

Az elnök-vezérigazgató példákat hozott arra, hogy a hatékonyabbá tétellel mely cégek, illetve horvát üzletemberek jártak rosszul, mivel nem fértek tovább hozzá az addig megszokott feltételű üzletekhez. Tízmilliárdos tételekről van szó, forintban.

Hernádi Zsolt tagadta azokat a horvát vádakat, hogy az Ivo Sanader, miniszterelnökkel elköltött ebéden ígért volna 10 millió eurót az INA irányításának megszerzése fejében. Hangsúlyozta: semmi ilyen nem történt, a névjegyére egy magyar politikus telefonszámát írta fel, mivel azt kérte tőle a miniszterelnök. A vesztegetést tagadta az elnök-vezérigazgató.

A bírónak arra a kérdésére, hogy Bánhegyi Ilona pótmagánvádló mikor és milyen beosztásban dolgozott a Molnál Hernádi elmondta, hogy 1999-től ismerte mint vezető jogtanácsost, és emléke szerint 2007-ben ment el szülési szabadságra, azóta sem tért vissza a társasághoz. Így a vádban szereplő időszakban már nem volt a Mol alkalmazottja.
A következő tárgyalás február közepén lesz.

Korábban

Pótmagánvádas eljárás indult a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen. A vádat egy korábbi Mol-alkalmazott és kisrészvényes terjesztette elő, állítása szerint a társaság részvényeinek jelentős gyengülését az okozta, hogy a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA irányítási jogához.

A Mol és a horvát kormány között szeptemberben indultak egyeztetések az INA jövőjéről. Szeptember végén azonban a zágrábi megyei bíróság elrendelte Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató előzetes letartóztatását a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) indítványára arra hivatkozva, hogy a gyanúsított szökésétől kell tartani. A horvát vád szerint Hernádi vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat, a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pedig azt közölte, hogy a magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a Mol-INA-ügyben.

Október elején a horvát rendőrség európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Fővárosi Törvényszék jogerős végzésében azonban megtagadta annak végrehajtását.

Még aznap a magyar kormány utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. Ezek mellett a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kérte fel az olajtársaság menedzsmentjét a kabinet.

A novemberi egyeztetésen, az arról kiadott Mol-közlemény szerint továbbra is jelentős nézetkülönbségek voltak a felek között az INA olajipari vállalat helyzetének megítélésében; a Mol meggyőződése, hogy az INA vállalatirányítási modellje összhangban van a nemzetközi gyakorlattal, valamint a horvátországi és az európai szabályozással is. A Mol jelezte: abban az esetben, ha az INA-ban meglévő részesedése eladásáról döntene, konzultálna a horvát kormánnyal is, amely elővásárlási jogát ugyan a cég szerint elvesztette, de amelyet a Mol potenciális vevőként tart számon.

November 8-án pedig a magyar társaság bejelentette: az INA-ban lévő részesedése eladásának előkészítésére adott felhatalmazást a cég igazgatósága az ügyvezető testületnek. A közlemény szerint a társaság igazgatósága felhatalmazta az ügyvezető testületet, hogy olyan megállapodást kössön a horvát kormánnyal, amely értékteremtést tesz lehetővé az INA növekedési stratégiájának megvalósításával. Ezzel párhuzamosan az ügyvezető testület felhatalmazást kapott arra is, hogy készítse elő a Mol INA-ban meglévő "részesedésének értékesítését, annak érdekében, hogy maximalizálni tudja befektetésének értékét".

November végén a Mol nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID); mert megítélése szerint a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.

Hernádi Zsolt egy interjúban kijelentette, hogy a Mol kész tárgyalni a horvát kormánnyal az INA jövőjéről, de a vállalat irányítása nem lehet vitatéma. "Végső soron mindenképpen döntésre kell jutni. Ha azt látjuk, hogy a horvát kormány kész támogatni az üzleti tervet, akkor együtt fejleszthetjük tovább az INA-t. Ha azonban a vissza akarja forgatni az idő kerekét és olyan megoldást szeretne, amelyben az állam kezébe kerülne át az irányítás és csak rövid távú terveik vannak, akkor abban mi nem kívánunk segédkezni. A vállalat irányításáról nem tárgyalunk" - mondta. Hozzátette: Horvátországnak szembe kell néznie azzal, hogy a kétfinomítós modell fenntartása nagyon nehéz, óriási feladat egy ekkora piacon.

Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter szerint bűncselekmény lenne az INA dolgozói, a horvát ipar és az energiastabilitás szempontjából is, ha bezárnák az INA finomítóit. A miniszter azt is jelezte: ha a Mol stratégiája a finomítók bezárása, akkor a horvát kormány nem fog megegyezni a Mollal.

A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése. Emellett a horvát állam szerint a Mol nem hajtotta végre egyes fejlesztési ígéreteit az INA-val kapcsolatban, míg a magyar olajtársaság szerint a horvát állam szegte meg korábbi szerződéses kötelezettségeit, ezzel kárt okozva a Mol részvényeseinek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utólagos fizetési lehetőséget vezetnek be az e-útdíj rendszerben

A fuvarozónak a kérelem benyújtásával együtt nyilatkozniuk kell arról, hogy a cég ellen nem folyik… Tovább olvasom