Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Pozitívan értékelte az EU-csúcsot Gyurcsány Ferenc

Európa újra nekiindult a szorosabb integráció felé - ezekkel a szavakkal kommentálta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombat hajnalban Brüsszelben az EU-csúcsértekezlet sikerét, azt, hogy a tagállamok vezetőinek sikerült megállapodásra jutniuk az EU-alkotmányt felváltó új szerződés alapjairól.
Gyurcsány Ferenc a csúcs befejeződése után tartott sajtóértekezletén leszögezte: magyar szempontból a megállapodás sikernek tekinthető, mert mindazokat az elveket, értékeket, alapvető megoldásokat, amelyek miatt Magyarország annak idején az eredeti EU-alkotmányt ratifikálta, sikerült megtartani. Emellett - mint kiemelte - a magyarok számára fontos, hogy az Európai Unió elismerje a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s a most elfogadott szerződésben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Európa számára mindaz, ami az elmúlt 2 napban történt, újabb lehetőség arra, hogy a kontinens ne önmagával legyen elfoglalva, hanem a polgáraival és a versenyképességét érintő kérdésekkel. Mint mondta, ha most megállapodás nélkül tértek volna haza, annak következményei csaknem beláthatatlanok lettek volna. Hiszen mindez nagyon nagy csalódást okozott volna, nehéz lett volna válaszolni a hogyan tovább kérdésére, s nyilvánvalóan elkeseredett indulatok is felszabadulhattak volna, nem csak egyes országokkal, de a legutóbb csatlakozott országok egész körével szemben is.

Gyurcsány a megállapodásból kiemelte az EU alapjogi chartájának ügyét. Mint mondta, azok a kísérletek kudarcot szenvedtek, amelyek ezt a dokumentumot csak kitűzendő célnak, távlatos mércének tekintették. "Ez a jogilag kötelező dokumentum tartalmazza és garantálja az állampolgárok legfontosabb jogait az Európai Unióban" - szögezte le, hozzátéve: úgy gondolja, hogy a szociális Európa nagyon fontos védelmet nyert.

A magyar miniszterelnök szólt arról is, hogy a tanácskozáson pont került a szavazási rendszerről folyó vitára. Mint elmondta, a tagállamok megállapodtak, hogy 2014-ig a Nizzában elfogadott szavazási súlyokat alkalmazzák, ha minősített többségű döntést hoznak, ám ekkor áttérnek a "kettős többség" alkalmazására. Ám 2017. március 31-ig átmeneti időszak lesz: ezen idő alatt, ha egy ország kéri, a minősített többségű döntésnél a nizzai elv szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni.

Gyurcsány megerősítette, hogy Magyarország 8-9 országgal együtt az utolsó órák vitáihoz még számos módosító javaslatot dolgozott ki, próbálta képviselni saját érdekeit, s ezt - mint mondta - sikerrel tette. Az MTI kérdésére, hogy konkrétan milyen kérdésekről volt szó, Gyurcsány két példát hozott: azt a kérdéskört, hogy a nemzeti parlamentek milyen feltételek mellett állíthatják meg az Európai Bizottság kezdeményezéseit (itt a miniszterelnök szerint sikerült elérni, hogy ne boruljon fel az a struktúra, ahol a főszerepet az EU-bizottság, a tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament játssza, s ahol a nemzeti parlamenteknek csak kiegészítő súlya van). Illetve egy német javaslatot: eszerint az alapjogi charta jogilag kötelező jellege semmilyen módon nem vonja kétségbe a tagállamok jogát arra, hogy törvényhozásuk miként szabályozza a közerkölcsök, a családjog, vagy éppen az emberi méltóság tárgykörébe tartozó kérdéseket. Gyurcsány szerint több más ország mellett ezt az indítványt Magyarország is határozottan elutasította, úgy vélve, hogy ez az EU alapértékeinek olyan szintű megkérdőjelezését jelentené, ami nem engedhető meg: s a német elnökség bele is egyezett e kitétel visszavonásába.

Gyurcsány Ferenc egyébként nagyon elismerő szavakkal szólt a német vezetés, s személyesen Angela Merkel kancellár munkájáról. Végül pedig közölte: ha az ezután következő kormányközi konferencián megszületik a szerződés végleges szövege, s ezt a tagállamok aláírják, akkor szerinte nem lehet akadálya, hogy a dokumentumot 2008-ban Magyarországon a parlament ratifikálja.

hirado.hu/MTI
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A többség igennel válaszolna a Fidesz kérdéseire

A Fidesz által feltenni kívánt hat kérdéssel az emberek több mint fele teljes mértékben egyetért. A… Tovább olvasom