Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Prépostportrék I.

A csornai premontrei prépostságot az akkori győri püspök, Mikudin ajánlatára az Osl nemzetség alapította 1180-ban. Később szomorú idők következtek: így a tatárjárás, amely nemcsak az országot dúlta fel, hanem elpusztította a premontrei prépostságokat is. Csakúgy, mint a 150 éves török uralom. Nem éppen dicsőséges esztendő 1786 sem, amikor 16 évre megszűnt a rendi élet. A sok rossz után végre kedvező esemény történt, hisz I. Ferenc király 1802. március 12-én visszaállította a rendeket – köztük a premont-

reieket – régi jogaikba.

A rend újjáéledése új feladatot, hivatást is jelentett: az ifjúság katolikus keresztény szellemű oktatását, nevelését. A szocializmus idején ismét betiltották a premontrei rendet, amely négy évtized után a rendszerváltás idején kezdte meg újra tevékenységét. Miként a jelenlegi vezető, dr. Horváth Lóránt Ödön premontrei apát, csornai prépost-prelátus az alapítás 825. évfordulóján fogalmazott, a premontrei rend története tele van nagyszerű, örvendetes, fájdalmas és szomorú eseményekkel.
Közelebb kerülhetünk a csornai prépostság történetéhez, ha megismerkedünk annak vezetőivel, a prépostokkal. Festett portréik megtekinthetők a rendház múzeumi részében, az úgynevezett kazettás teremben, a rend egykori könyvtártermében. A név mellett látható évszámok a prépostként eltöltött időt jelzik.
Kamenitzky Ágoston (1774– 1786) 1720. augusztus 19-én született Olmützben (Csehország). Szerzetesként választották meg csornai préposttá 1774-ben. Prépostsága alatt fejeződött be a

XVIII. századi barokk rendház és templom építése. 1801. október 24-én hunyt el Sopronban.
Harsányi István (1802–1803) 1747. február 22-én született Harsányon, Borsod megyében. Mivel 1790-ben leégett a csornai rendház, a rendtagokkal együtt a türjei rendházba költözött. A visszakapott prépostsági birtokok jövedelméből megkezdte a csornai rendház és templom újjáépítését. Hét új tagot is felvett a premontrei rendbe, Türjén noviciátust hozott létre. Nagy terveit azonban nem tudta véghezvinni. 1803. augusztus 3-án Csornán súlyos betegségben elhunyt.
Buday Ágoston (1804–1816) a Csorna melletti Farádon született 1749. február 7-én. 1772-ben szentelték pappá. 1773-tól bogyoszlói, majd csornai káplán. 1777-től tótkeresztúri plébános (Tótkeresztúr mai neve Magyarkeresztúr). A premontrei prépostság újjászervezése során az elsők között, 1802. november 21-én Türjén lépett a premontrei rendbe. 1804. április 13-án nevezte ki az uralkodó csornai préposttá. Folytatta és befejezte a csornai prépostság 1790-ben leégett tetőszerkezetének újjáépítését. 1808. szeptember 29-én a rendtagokkal együtt ünnepélyesen bevonulhatott az újjáépült csornai rendházba. Megszervezte és megindította a keszthelyi és a szombathelyi premontrei gimnáziumban az oktatást. Sok nehézséggel kellett megküzdenie. Például 1809. június 8. és november 20. között Napóleon francia csapatai megszállták Csornát és súlyos anyagi károkat okoztak a prépostságnak is. Préposti működése során szigorú intézkedéseivel megerősítette a szerzetes i közösség belső rendjét. 1816. április 21-én hunyt el.
(Folytatjuk)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Érvek sora szól a jánossomorjai iskola mellett

Az újrónafői önkormányzat nem tudja tovább működtetni a település általános iskoláját, ezért… Tovább olvasom