Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Protokoll az interjún

Ha körülnéz az ember az interneten, rengeteg tanácsot talál, hogyan (ne) viselkedjen az állásinterjún.

Többnyire fölsorolják azokat a protokoll-alapokat, melyeknek amúgy is jellemezniük kéne az emberek egymás közötti viselkedését.

Hogyha feltételezzük, hogy például az állásvadász köszön, ha belép valahova, nincs szükség gyorstalpaló illemtanórára az interjú előtt. Tehát minden esetben be kell tartani az alapvető udvariassági formákat. Ezeken kívül csak néhány olyan akad, melyekre a többinél jobban kell figyelni a beszélgetés során.

Ami az érkezést illeti, alapvető, hogy tilos elkésni. Viszont vicces lehet, hogyha a jelentkező már fél órával előbb betoppan. Ha sokkal előbb érkezik, és sétál egyet a környéken, azt legalább nem látják. Az interjú kezdete előtt tíz perccel már nyugodtan be lehet menni, a recepciós biztosan hellyel kínálja majd az érkezőt. Ekkor van idő arra, hogy az illető kifújja magát, összeszedje a gondolatait. Ilyenkor lehet megfigyelni apró, de később lehet, hogy fontos apróságokat. Így azt is, milyen hangnemben beszélnek egymással a leendő munkatársak.

Kérdezz-felelek

Az interjúalanyok rémálma egy olyan kérdés, amire nem tudnak hirtelen helyesen válaszolni. Akkor következik a zavar, a kellemetlen percek. Fő dolog az őszinteség. Abba nem lehet belezavarodni. Nem baj, ha a jelölt pályája nem mondható szokványosnak. Sőt, még jól is kijöhet, hiszen sokb helyen kedvelik az egyéniségeket, mint a szürke, túl komoly munkaerőt.

Nem népszerű kérdés a „Meséljen magáról!" sem. Pedig ezt lehet a legjobban kihasználni. Lényeges, hogy visszakérdezés nélkül, bármit mondhatunk magunkról. Vagyis a kérdést remekül felhasználhatjuk saját céljainkra.

Tessék hát precízen, illedelmesen válaszolgatni, és időnként kérdezni. A vélemények megegyeznek abban a tekintetben, hogy, ha a jelölt kérdezősködik (no nem túl sokat, mert az már zavaró), akkor komolyabban veszik. Kérdezni kell tehát, a leendő munkakörről, a vállalati elvárásokról, kultúráról.

A közérthető fogalmazás szintén elengedhetetlen. A sok szokatlan kifejezés használata általában fölösleges. Így, ha nem épp agykutatói állás megbeszélésén van, a résztvevő jobb, ha kerüli a szövegkörnyezettől elütő, fölösleges kifejezéseket.

„Köszönöm, hogy itt lehettem!"

Ha sikerül elérni, hogy az interjúztatók ne lássák az úgyis a legtöbb alanyban meglévő izgalmat, már nyert ügye lehet az illetőnek. De könnyű a ló túlsó oldalára is esni. Vagyis ha gyorsan sikerül megtalálni a közös hangot, nem szabad hagyni, hogy túl közvetlenné váljon a beszélgetés. Végeredményben, egy bizonyos értelemben vett tárgyalásról van szó.
Több helyen is fölhívják a figyelmet, hogy meg kell köszönni az interjúlehetőséget. Végül is időt szántak arra, hogy megismerjék a behívott álláskeresőt, így bizonyos értelemben lehetőséget adtak neki, hogy bizonyítson.

Pszichológusok szerint a negatív információ sokkal erősebb a pozitívnál. Vagyis némi rossz tulajdonság megannyi jót ferdíthet el. A beszélgetésen tehát a lehető legjobb képet kell festenie magáról a jelentkezőnek.
Léteznek olyan kulcsszavak, amelyek használata célravezető lehet. Ilyenek a hatékony, új, jelentős, rendszeres, sikeres. Beszélgetés előtt érdemes átgondolni mindenkinek, melyek a jó tulajdonságai, és azokat „sulykolni" a találkozás során, de soha sem szabad elfelejteni, hogy végeredményben minden a kiszemelt cégtől függ.

Knap Gábor

Forrás: http://www.jobimpex.com

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öngyilkos lett a korrupcióval vádolt japán miniszter

Meghalt Macuoka Tosikacu földművelésügyi miniszter - jelentette be az NHK japán televízió. A 62… Tovább olvasom