Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Puccini üzenetei Toscával

A győri színház társulata amikor operajátszásba kezdett, más idők jártak. A zenedrámák szereplői, a közönség tagjai, e műfaj tisztelői, hódolói fiatalabbak voltak.
Bede Fazekas Csaba (Scarpia) és Bellai Eszter (Tosca) az opera győri bemutatóján.
Bor József, a művek invenciózus rendezője egy kicsit kivétel. P a kezdetek óta következetesen választott művészeire bízza, hogy üzeneteikkel érjék el a nagyérdeműt. Szinte időtlenül. Most épp Puccini Tosca című remekét kínálja.

Bor József társulatépítő és művésztisztelő alkotó mindmáig. A közönséget se hagyja ki számításából. Puccini zenedrámája egyszereplős. A drámai szoprán, Tosca az, akit két férfi, Cavaradossi és Scarpia fogva tart. Szerelem, szenvedély, gyűlölet, bosszú találhatók azon az érzelmi skálán, amelyet ennek a drámának a horizontján beláthatunk.

Tanulságos megfigyelni mindezt a győri Tosca premierjén. A megidézett rendező Bellai Eszterre osztotta Tosca szerepét, aki lírai szoprán. Kérdés, hogy „értelmét veszti-e" a híres Puccini-opera, ha címszereplő hősnője nem drámai szoprán? Nem, egyáltalán nem, épp a sokadszor emlegetett időt hozhatjuk fel mentségül, a szabadság iránti nagy óhajok drámái ugyanis mögöttünk vannak.

Cavaradossit Marius Vlad román művész, a kolozsvári opera tagja énekelte. Kiválóak hangadottságai. A művész vendég első felvonásbéli belépője nagyon meggyőző volt, a harmadik felvonásbeli népszerű áriáját (Úgy vágyom élni) könnyedén formálta olasz nyelven. A premieren a közönség szimpátiával fogadta. Olyan érzete is volt a nézőnek, hogy Marius Vlad a címszereplőhöz igazodott.

Scarpiaként Bede Fazekas Csaba jól találkozott szerepével. Érzékelhető volt, hogy annyit adott ki magából, amennyit e negatív hős figurája ebben a szellemi kontextusban megkövetelt.

Olyan hatást keltett ez az operapremier, hogy az úgynevezett kis szerepekben érzékletesebb volt a drámai erő, mint a három nagyban. Érvényes ez Szabó Balázsra (Angelotti), Schwimmer Jánosra (Sekrestyés), Takács Zoltánra (Spoletta). A drámai erőt híven adta vissza a zenekar, fémfúvósai szinte kivételes koncentrációval dolgoztak. Medveczky Ádám karnagy meggyőző volt: ismét igazolta, hogy belülről ismeri az itáliai operák élet- és sorstörténetét. Az énekkar és gyermekkar minőséget produkált. A díszletek (Horváth Éva tervei alapján) az első felvonásban festői módon jelenítették meg a római Sant Andrea della Valle templomot, a másodikban a Farnese-palotát és a harmadikban az Angyalvár vesztőhelyét. A jelmezek (Torday Hajnal munkái) többletet adtak a nézőnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A fülke (Phone Booth)

Mit csinál az ember, ha a közelében csengeni kezd egy nyilvános telefon? Továbbmegy, tudván, hogy… Tovább olvasom