Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Reálhozamok, éven túlnyúló hitelek, bérkompenziáció

A képviselők szavaztak a Költségvetési Tanács elnökének fizetéséről és a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól is.
22:40 - Az Országgyűlés hétfőn este a Malév-bizottság tisztségviselőinek és tagjainak kiválasztása után a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának valamint a 2012. év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslat általános vitájával folytatta munkáját.

Börtönférőhelyek bővítésére fordítják a belügyi épületek eladásából befolyó pénzt
Az idei költségvetés hétfői módosításával törvényi erőre emelkedhet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon módosító javaslata, amely a büntetés-végrehajtási intézmények férőhelyeinek bővítésére fordítja azt a pénzt, amely az egykor belügyi célokra használt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből folyik be. A tárcavezető magyarázatában azt írta, hogy a folyamatosan növekvő fogvatartotti létszám indokolttá teszi a büntetés-végrehajtási férőhelyek mielőbbi bővítését, mostani javaslata pedig a költségvetési egyenleg romlásának megakadályozása érdekében ingatlanértékesítési bevételekhez köti a többletkiadás lehetőségét.

A fideszes Varga István vezetheti a Malév-bizottságot
Az Országgyűlés hétfő esti határozathozatai végén kijelölte a két héttel ezelőtt felállított Malév bizottság tisztségviselőit és tagjait. A testület a fideszes Varga István elnökletével ülhet össze, míg alelnöke a szocialista Veres János lesz. A közelmúltban megszűnt magyar légitársaság 2002-2010 közötti működését vizsgáló bizottságban további három fideszes, egy kereszténydemokrata és szocialista, valamint két jobbikos és egy LMP-s képviselő foglalhat helyet. A szavazáson valamennyi frakció igennel voksolt, kizárólag a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független parlamenti képviselők nyomtak nemet, míg a szintén ide sorolható Oláh Lajos és az MSZP-s Szanyi Tibor tartózkodott.

Polgári perrendtartás
A kiemelt jelentőségű, 400 millió forintot meghaladó tárgyi értékű polgári perek akadályozását kívánja megszüntetni a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítsa azzal, hogy lehetőséget ad a hirdetményi kézbesítésre akkor, ha a peres fél nem tudja átvenni az iratokat - mondta előterjesztői expozéjában Papcsák Ferenc (Fidesz).
A kormány által is támogatott módosítás tartalmazza azt is, hogy ha egy külföldi fél nem vesz részt az eljárásban és perbéli képviseletéről sem gondoskodik, akkor a bíróság számára ügygondnokot jelöl ki.
A fideszes Horváth Zsolt fontos célnak nevezte, hogy senki ne lassíthassa a bírósági eljárást. A képviselő ugyanakkor közölte, hogy a fogalmak pontosítása érdekében módosítást kezdeményez az előterjesztésen.
Az MSZP-s Steiner Pál kifogásolta, hogy a legfontosabb kódexeket is egyéni képviselői indítványban módosítja a Ház, ezért - mint mondta - ő és frakciója sem tudja támogatni a javaslatot.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) és több párttársa is támogathatónak tartotta az előterjesztést. A képviselő ugyanakkor bővítené azon ügyek körét, amelyekben lehetőség nyílna a hirdetményi kézbesítésre.
Frakciótársa, Gyüre Csaba valamennyi eljárásra kiterjesztené ezt a lehetőséget, nemcsak a kiemelt jelentőségű perekre. A szintén jobbikos Staudt Gábor a rendkívül gyors jogalkotási munkát bírálta, szerinte ezért van szükség egy nemrég elfogadott előterjesztés módosítására.
Schiffer András (LMP) a javaslat irányát üdvözölhetőnek tartotta, de nem tartotta helyesnek, hogy a parlamentben "az ügyvéd kollégák szálanként húzogatják be a módosító javaslatokat" a rendkívül jelentős kódexekhez vagy eljárási szabályokhoz. Épp ezért - mint mondta - módosítást fog kezdeményezni, amely maximálná az alapvető élethelyzeteket szabályozó törvények évenkénti módosításának lehetőségét.
A politikus azt is fontosnak tartotta, hogy a hirdetményi kézbesítés ne csak a bíróság épületében való kifüggesztést jelentse, ezért kezdeményezte, hogy 2013. január 1-jétől a bíróságok honlapján is szerepeljenek ezek az iratok. Azt is javasolta, hogy hirdetményi kézbesítés előtt a bíróság előzetesen tudakozódjon a cég- és lakcímnyilvántartásban a székhely vagy a lakóhely megfelelőségéről.
Az ülést levezető elnök az általános vitát lezárta, az előterjesztés részletes vitáját kedden folytatják le a képviselők.

Ötpárti egyetértés a világörökségi évről
Az Országgyűlés az Unesco és a Budapest Világörökségéért Alapítvány kezdeményezése nyomán, Magyarország kulturális és természeti értékei iránti tisztelte kifejezéseként ezt az esztendőt a világörökség részének nyilvánítja - mondta a 2012. év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslat általános vitájában előadóként felszólaló Horváth János (Fidesz). A parlament korelnöke felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Magyarország megosztja az örökségét a világgal, de ennek során a magyarok is jobban megismerik azt.
A vitában kormány álláspontját ismertető Szőcs Géza kulturális államtitkár arra emlékeztetett, hogy idén lépett hatályba a világörökség védelméről szóló törvény. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország a világörökségi helyszínek védelme érdekében élen járó országok közé tartozik.
Ezt követően a javaslatot jegyző további képviselők szólaltak fel, Pálffy István (KDNP), Pál Béla (MSZP), Bödecs Barna (Jobbik), Jávor Benedek (LMP) és Szili Katalin (független) egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az emlékév lehetőséget biztosít Magyarország világörökségi helyszíneinek bemutatására, így az ország idegenforgalmának fellendítésére.
Az ülést levezető elnök az általános vitát lezárta.


21:30 - Az élelmiszerek forgalomba hozásáról, a Liszt Ferenc-repülőtér telekadójáról, illetve Esztergom önkormányzatának befizetéséi kötelezettségéről szóló határozatok megszavazásával zárultak hétfőn a határozathozatalok a parlamentben.


Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei
Szigorodnak az élelmiszerek forgalomba hozásának feltételei, és a kiszabható bírságok is jelentősen emelkednek az élelmiszer-biztonságról szóló törvény módosítása alapján.
A képviselők a KDNP-s Tarnai Richárd által kezdeményezett módosításokat 313 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadták el.
A módosítás rögzíti, hogy a hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos. Így tilos például az olyan élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásoknak nem megfelelően állították elő, továbbá amelyet nem engedélyezett, nem nyilvántartott módon állítottak elő, hoztak forgalomba. Nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert sem, amelynek előállítása során meg nem engedett összetevőt használtak fel, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő volt, amelynek minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, valamint amelyet nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt.

Várhatóan milliárdos telekadót kell fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának
Egyetértett a parlament a fideszes Riz Levente javaslatával, amely várhatóan egymilliárdos összegű telekadó-fizetésre kötelezné a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosát.
A javaslatot korábban támogatásáról biztosította Kósa Lajos debreceni polgármester is, aki a helyi adókról szóló törvény módosítását kezdeményezte. Ennek kiegészítését indítványozta a XVII. kerület ugyancsak fideszes polgármestere. Előterjesztését 287 igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés; a kormánypártok és a Jobbik támogatta, az LMP és az MSZP ellene szavazott. A törvényt várhatóan egy hét múlva fogadják el.
Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk. A javaslattal a kormány nem értett egyet, s azt a költségvetési bizottság többsége sem támogatta, a parlament azonban megszavazta.

Legalább 750 millió forintot kell befizetnie a büdzsébe Esztergomnak
Több száz - legalább 750 - millió forintot kell befizetnie idén Esztergom önkormányzatának a központi költségvetésbe az állam által a várostól átvett intézmények után az Országgyűlés döntése értelmében.
A javaslatra az ellenzéki politikusok mellett négy kormánypárti képviselő - köztük a fideszes Meggyes Tamás, Esztergom volt polgármestere - is nemet mondott.
A jogszabály alapján Esztergom önkormányzata április 15-ig 350 millió, szeptember 30-ig 400 millió forintot köteles befizetni, december 20-ig pedig az intézményátvétellel kapcsolatos költségvetési előirányzatból fennmaradó összeget. Ha a város nem fizet, az államkincstár jogosult az összeget inkasszózni az önkormányzattól. Az első befizetési kötelezettség azonban csökken a januártól márciusig már levont összeggel.
A miniszter indoklásként azt írta, hogy "a korrekció e kötelezettségek és az önkormányzathoz befolyó bevételek üteme közötti összhang megteremtésére tesz javaslatot".


21:10 - Határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülése. A képviselők szavaztak a Költségvetési Tanács elnökének fizetéséről és a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól is.

Havi kétmilliós fizetést állapított meg a Ház a Költségvetési Tanács elnökének
A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét, csaknem kétmillió forintot keres majd havonta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután a parlament elfogadta a stabilitási törvény erre vonatkozó módosítását.
A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen, 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet.
A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.

Adómentesen vehetik fel reálhozamukat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok
Adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.
A parlament erről annak a közpénzügyi tárgyú törvénymódosításnak a részeként döntött, amelyet a fideszes Kósa Lajos kezdeményezett. A magánpénztártagok kedvezményeiről szóló rendelkezések a költségvetési bizottság javaslatára kerültek be a jogszabályba.
A döntés alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést -, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek.
Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették.

Mégis vehetnek fel az önkormányzatok éven túlnyúló működési hitelt
Módosította az Országgyűlés hétfőn a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényt annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak - egyedi kormányzati engedéllyel - legyen lehetőségük ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenniük.
A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen és 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A stabilitási törvény azon előírásának hatályon kívül helyezésével, amely szerint az önkormányzatok működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, a törvényalkotó biztosította az idén még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetőségét.

A legfőbb ügyész vizsgálódhat a cukorgyárak privatizációja miatt
Az Országgyűlés döntése értelmében felkéri legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben.
A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését.
A testület megállapítása szerint a cukorgyárak bezárásához és a cukorkvóták elvesztéséhez vezető, az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a nemzetgazdaság érdekeivel. Ezért - szintén a jobbikos Magyar Zoltán indítványának megfelelően - az Országgyűlés felkérte a kabinetet, hogy vizsgálja meg a privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, és szerződésszegés esetén tegye meg a szükséges és rendelkezésre álló jogi lépéseket.

A kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák emléknapjáról döntött a parlament
A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét.
A képviselők Varga László KDNP-s politikus indítványát 345 igen szavazattal, 7 nem ellenében és egy tartózkodás mellett hagyták jóvá hétfőn. A kormánypártok mellett az, MSZP, a Jobbik és az LMP politikusai is igennel voksoltak, a tartózkodó és az ellenszavazatokat a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők adták le.
A határozatban az Országgyűlés elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. Emellett javasolja, hogy a kuláküldözés történetéről és körülményeiről rendszeresen, méltó módon emlékezzenek meg, hogy a fiatal nemzedékek megismerhessék a középparaszti réteg szenvedését.

Döntött a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól a parlament, módosul a költségvetés
Elfogadták a képviselők a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz.
Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban - olvasható a büdzsémódosítás indoklásában - sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál.


17:20 - A honvédségi ingatlanok eladásáról, az egészségügy magánszereplőiről és az egyházak támogatásáról is tettek fel kérdéseket a képviselők hétfőn, a parlamentben.

Jobbik: miért adják el a honvédségi ingatlanokat?
A kérdések sorát nyitó Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a honvédség régóta forráshiánnyal küzd, ami lassan a működőképességét is veszélyezteti. Hozzátette, hogy a forráshiányt ingatlaneladással próbálják pótolni, az értékesítési folyamatot már az idei első negyedévben elkezdték. A képviselő szerint viszont a nyomott piaci árak miatt az eladásokból befolyó összeg nincs arányban az ingatlanok valós értékével.
Hende Csaba honvédelmi miniszter azt felelte, hogy a honvédség hatalmas ingatlanállományt örökölt az egykori néphadseregtől és ezek nagy része felesleges a honvédelmi célokra. Hangsúlyozta, hogy ezek őrzésére és karbantartására évente több mint egymilliárd forintot fordítanak, ezért elhatározták, hogy többségén túladnak. Elmondta, hogy 450 ingatlan átadnak a Nemzeti Földalapnak, hogy így segítsék a gazdák földhöz jutását, körülbelül 120-at ingyenesen az önkormányzatoknak juttatnak, a maradékot jó áron és átlátható módon értékesítik.

Fidesz a profitorientált egészségügyi magáncégekről

Kovács Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy a szocialista kormányok elhibázott gazdaságpolitikája miatt a 2010-es választásokra az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének határára érkezett. Hozzátette, hogy eközben viszont a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz"közel álló érdekeltségi körök" milliárdos bevételekre tehettek szert az egészségügyi feladatok magánvállalkozásokhoz történő kiszervezésével.
Feltette a kérdést, mit kíván a kabinet tenni annak érdekében, hogy véget vessenek a profitorientált magáncégek jelentős nyereségalapú üzletpolitikájának az egészségügyben.
Halász János államtitkár azt mondta, hogy már zajlik a korábbi megyei illetve fővárosi fenntartású intézmények helyzetének áttekintése. Leszögezte,a kabinet elkötelezett, hogy megszüntesse azokat a visszaéléseket, amelyek a magánszektor egyes szereplőinek túlkapásaiból származtak.

LMP: mikor oldják meg az egyházi iskolák finanszírozását?

Szabó Tímea (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi intézményeket megillető állami támogatások szabályait külön kormányrendelet szabályozza majd. Hangsúlyozta, hogy jelenleg viszont még senki sem tudja, hogy a jövőben minek alapján kalkulálják majd a normatívákat és nem látják azokat a garanciákat, amelyek biztosítják a támogatási rendszer fenntarthatóságát.
Halász János azt mondta, várhatóan a jövő évtől az állam ugyanolyan mértékben arányban járul hozzá az egyházi és az állami intézmények fenntartásához. Hozzátette, már folyik a finanszírozásról szóló szakértői szintű egyeztetés, amelybe bevonták a történelmi egyházakat. Arra is kitért, hogy megkezdték az előző kormányok idején visszatartott, négy milliárd forintnyi, egyházi kiegészítő támogatás folyósítását.

Jobbik: használhatják-e az egyház nevet a szcientológusok?
Németh Zsolt (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy az elismert egyházak köréből kizárt szcientológusok a jövőben használhatják-e a Magyarországi Szcientológiai Egyház elnevezését.
Rétvári Bence államtitkár válaszként leszögezte, hogy csak az egyházi törvény mellékletében szereplő közösségek működhetnek egyházként. Hozzátette, a többi közösség is gyakorolhatja a vallását, de nem vetetheti magát nyilvántartásba, mint egyház. Hangsúlyozta, hogy ezt a nyilvántartást nem az állam, hanem a bíróságok vezetik.
Az államtitkár ennek alapján úgy látta, hogy az egyházak körébe nem tartozó közösségeknek más nevet kell választaniuk.


16:10 - A Nemzeti alaptantervről, a tojástermelőkről, az idősgondozásról, a betegek együttműködéséről valamint a földpályázatokról szóltak az azonnali kérdések az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: megbukott a NAT
Hiller István (MSZP) szerint megbukott a Nemzeti alaptanterv (NAT) szövege akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási elnöki bizottságának elnöke is bírálta a dokumentumot, kijelentve: az ember és természet című fejezet olyan szerkezetet erőltet a tananyagra, ami idegen a természettudományos gondolkodástól.
A politikus ugyancsak idézte a Történelemtanárok Egylete, valamint a Magyartanárok Egyesületének bírálatát.
Hoffmann Rózsa államtitkár kijelentette, hogy Hiller István felszólalása okafogyott, hiszen a NAT még nem végleges, jelenleg is tart a több ezer oldalnyi vélemény felülvizsgálata.
Az államtitkár kijelentette azt is, mivel túlburjánzott, csökkenteni kell a tananyagot, ez a következő hetekben meg is történik.

A Jobbik a tojástermelők érdekében emelt szót
A jobbikos Magyar Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy már januárban is 22 százalékkal volt magasabb a tojás ára, mint egy évvel korábban.
Szerinte a drágító tényezők közös pontja, hogy a kormány semmit nem tett az áremelkedés megakadályozására, a kabinet elégtelen tájékoztatásának eredménye, hogy a termelőket felkészületlenül érték a megváltozott uniós feltételek.
"Lehet, hogy sokan szenvednek információhiányban, de hogy ön közöttük van, az biztos" - kezdte válaszát Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hozzátéve: a tárca minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy az ágazat túlélje azokat a változásokat, amelyeket az unió támasztott. Beszámolt a rendelkezésre álló pályázati forrásokról.

Az LMP az idősgondozást féltette
Az LMP-s Szabó Tímea az ország egyik vezető idősotthon-hálózatának ellehetetlenülése ellen emelt szót, amelynek indoka elmondása szerint az, hogy fenntartója elveszítette egyházi státuszát, így nem kap elegendő támogatást. Mint mondta, ezzel számos idős ellátása kerül veszélybe.
Soltész Miklós államtitkár az Arany Alkony idősotthonok kapcsán évtizedes problémának nevezte, hogy az egyházi kiegészítő normatíva érdekében jöttek létre úgynevezett bizniszegyházak. Az államtitkár azt a célt fogalmazta meg, hogy az idős otthonokban élők ott maradhassanak, ahol eddig laktak.

Fidesz: hogyan tehetők együttműködővé a betegek?
A fideszes Hollósi Antal Gábor arra mutatott rá, hogy számos beteg nem a megjelölt módon szedi be a gyógyszerét, ezzel pedig igen nagy károkat okoznak az egész gazdaságnak. Arra volt kíváncsi: hogyan tehetők együttműködővé a betegek.
Szócska Miklós államtitkár elmondta, hogy a kórházi beutalások 10 százaléka a betegek együttműködésének hiányából fakad. Az államtitkár célnak nevezte az egészségügyben rendelkezésre álló adóforintok minél hatékonyabb felhasználását.

Az MSZP egyes földhaszonbérleti pályázatok felülbírálatát várja
Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint az állami földek haszonbérleti pályáztatásával az is baj, hogy a jelenlegi is működő állattartó kisgazdaságok kerülnek veszélybe a közelükben megjelenő új bérlő miatt. Feltette a kérdést: a vidékfejlesztési miniszter nem kívánja-e felülbírálni néhány pályázat eredményét.
Fazekas Sándor miniszter kijelentette, hogy a pályázatokon minden esetben helyben lakók nyertek, akik vállalták az állattartást. A pályáztatást pártatlannak és szakmai alapúnak nevezte, és kijelentette: a program menni fog tovább.

Jobbik: mi lesz az ügynöklistákkal?
Novák Előd (Jobbik) szerint elfogadhatatlan, hogy a kormánynak nincs egyértelmű álláspontja és az időhúzásra játszik az ügynökkérdésben. Az ellenzéki politikus tűrhetetlennek nevezte, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a puszta megalakulása több hónapot vesz igénybe.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter elismerte, hogy valóban viták vannak a Fidesz-frakción belül az ügynöklisták kezelésével kapcsolatban. Legutóbb arról született döntés, hogy a szaktárca készítse el a Nemzeti Emlékezet Bizottságának koncepcióját, ezt meg is fogják tenni, a Jobbik pedig "nyilván" el fogja utasítani. Hangsúlyozta: ha ez a probléma könnyen megoldható lenne, akkor valószínűleg már megoldották volna.

LMP: eltűntek a felvételizők
Osztolykán Ágnes (LMP) a felsőoktatási rendszerbe 2012-ben jelentkezők alacsony létszámával kapcsolatban emelt szót. Emlékeztetett rá: 2011-ben 140 ezren, 2012-ben az előzetes adatok alapján csak 109 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Az LMP szerint ez az államilag támogatott férőhelyek 20 ezerrel való csökkentésének és a tandíj növelésének köszönhető.
Hoffmann Rózsa válaszában hangsúlyozta: a kormány a felsőoktatás modernizálásán dolgozik, mert az elmúlt 10 évben rossz irányba haladtak az ágazatban zajló folyamatok. Hangsúlyozta: idén körülbelül 120 ezer 18 éves végzett a középiskolákban, ebből 109 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, így nem igaz, hogy "eltűntek a felvételizők."

MSZP: mi lesz a kiskunfélegyházi vonatközlekedéssel?
Garai István Levente (MSZP) az áprilisban esedékes vasúti menetrend-átalakításokkal kapcsolatban arról beszélt: 34 Kiskunfélegyházát érintő járat megszüntetése várható. Szerinte ez drasztikusan csökkenti a munkába, iskolába, vagy akár kórházba járók lehetőségeit, ráadásul számos vasutas kirúgásával is járhat. Az ellenzéki politikus felkérte a kormányt, hogy egyeztessen az emberekkel a tervekről.
Fónagy János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a menetrend-egyeztetés jelenleg is zajlik, a nyári menetrendet április 15-vel tervezi bevezetni a kormány, addig tájékoztatják is az utasokat. Hozzátette: a menetrend felülvizsgálata nem jár majd mellékvonalak bezárásával és nem érinti a foglalkoztatást.


15:10 - Az egészségügyi rendszer, a hulladékszállítási ellenőrzések és Hódmezővásárhely gazdálkodása is téma volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

LMP: a kormány célja a magánbiztosítás erősítése?
Szilágyi László (LMP) arról beszélt, hogy a kormány ígéreteivel ellentétben egyelőre csak kórházbezárásokról és osztályok megszüntetéséről lehet hallani, ugyanakkor nem látszik az ezzel megspórolható források mértéke. Holott elvileg a kórház átalakításokkal megspórolt összeg lenne a kormány tervei szerint a fedezete az egészségügyi ágazat béremelésének. Az ellenzéki politikus azt kérdezte: fizetős lesz-e a szabad orvosválasztás és mit tesz a kormány a magánpraxisok állami kórházakban való elterjedése ellen? Szilágyi László szerint a kormány "settenkedő jogalkotása" a magánbiztosítás és a magánpraxisok irányába mutat.
Halász János államtitkár válaszában leszögezte: az LMP "liberális elődei" voltak azok, akik az MSZP-vel közösen az egészségügyi forráskivonásokról döntöttek, ezért kell a mostani kormánynak az egész rendszer ésszerűsítésére intézkedéseket hoznia. Hangsúlyozta, hogy az átalakítás nem a bezárásokról, hanem az ésszerűsítésről szól. Leszögezte azt is: az intézményeken belüli magánpraxisok ügyében egyelőre a helyzet felmérése zajlik, a kormány csak ezután határoz a konkrét lépésekről. Halász János megerősítette: a magyar egészségügyi rendszer az egységes kockázatközösségen és a szolidaritás elvén alapul, bármilyen magánbiztosításnak csak kiegészítő szerepe lehet.
Szilágyi László a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 199 igen és 95 nem szavazattal megtette azt.

MSZP: miért bünteti a hatóság a hulladékszállító cégeket?
Horváth András Tibor (MSZP) a hulladékszállítási szabályokkal kapcsolatban szólalt fel. Szerinte a szabályozás és az ellenőrzés hiányosságai az elmúlt hetekben komoly felháborodást váltottak ki a hazai és külföldi cégeknél. Jelenleg ugyanis országos hulladékszállítási razzia zajlik az országban, amelynek keretein belül minden ilyen szállítmányt a határon megállítanak és ellenőrzik a papírjaikat. Ez azonban átlagosan 5-8 napot, nagyobb szállítmányok esetén akár több hetet is igénybe vehet és ez komoly hátrányt jelent a szállító és hulladékkezelő cégeknek is - tette hozzá az ellenzéki politikus.
Illés Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: egy nemzetközi akcióról van szó, amelyhez hasonló eddig soha nem történt Magyarországon, most azonban az Európai Unió és az Interpol kérésére zajlik. Az államtitkár több példát is hozva ismertette: nagyon sok a visszaélés a Magyarország útjain közlekedő hulladékszállítmányokkal kapcsolatban, éppen ezért ez az ellenőrzés-sorozat az emberek érdekét szolgálja, nem pedig a szállítmányozó és feldolgozó cégekét. Hangsúlyozta: a hatóságok a jövőben sem enyhítenek az ellenőrzéseken és minden esetben a lehető legsúlyosabb bírságot szabják majd ki.
Horváth András Tibor az ellenőrzés szervezetlenségére hivatkozva nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 238 igen 43 nem szavazattal és 11 tartózkodással elfogadta azt.

MSZP: törvényt sértett-e Lázár János?
Lamperth Mónika (MSZP) arról beszélt, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) önkormányzatokról szóló ellenőrzései a legsúlyosabb megállapításokat Hódmezővásárhely önkormányzatának gazdálkodásával kapcsolatban tették, külön megemlítve Lázár János fideszes polgármester személyes felelősségét. A jelentés szerint ugyanis a polgármester elmulasztotta a törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségét teljesíteni. Az MSZP-s politikus azt kérdezte a közigazgatási minisztertől, hogy kinek a joga felelősségre vonni Lázár Jánost?
Szabó Erika államtitkár válaszában leszögezte: Navracsics Tibor miniszter tiszteletben tartja az ÁSZ megállapításait, azonban semmilyen intézkedései kötelezettsége sincsen. Felhívta ugyanakkor Lamperth Mónika figyelmét, hogy jogában áll büntetőfeljelentést tenni az ügyben, ezt mégsem tette meg, vagyis az államtitkár szerint csak hangulatot kelt. Leszögezte azt is: a jelentés nem utal semmilyen bűncselekményre, hiszen ha az ÁSZ ilyen gyanút állapítana meg, akkor köteles lenne feljelentést tenni, ez azonban nem történt meg.
Lamperth Mónika a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 196 igen, 96 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett megtette azt.


14:58 - Az egészségügyi bérek rendezéséről, a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról és a nemzeti kisebbségekről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: nincs többletforrás, csak kábítás

Göndör István arról beszélt: Szócska Miklós ígérete ellenére a mai napig nem hozták nyilvánosságra milyen bérajánlatot tesznek az egészségügyben dolgozóknak. Az egyre inkább nélkülöző orvosokat nem tudja nélkülözni a betegellátás, és az napokban belül összeomolhat, ha az orvosok beváltják ígéretüket és márciustól nem vállalnak túlórát. Szerinte nincs többletforrás, csak kábítás. Az egészségügyi társadalom őszinte beszédet vár - mondta, és azt kérdezte: mikor fejezik be a visszamutogatást az előző kormányra?

Halász János államtitkár szerint a szocialisták soha nem szerették az őszinteséget. Múlt héten az elmúlt évek legjelentősebb egészségügyi béremelését jelentették be, és azt a rezidensszövetség elfogadta - idézte fel. Nem most kell kiabálni, akkor kellett volna, amikor több száz milliárdot kivontak az egészségügyből, de akkor csendben maradtak, és megszavazták a vizitdíjat, kórházi napidíjat - emlékeztetett az államtitkár. Megerősítette: a fizetésemelést nyártól hajtják végre, januárig visszamenőleges hatállyal. Végül kiemelte: elkötelezettek, hogy minden felszabaduló forrást az egészségügyi dolgozói bérének javítására fordítsanak.

A másik benyújtó Garay István Levente a választ nem fogadta el, és arról beszélt, kiket hagytak ki béremelésről. A parlament a választ 208 igen, 52 nem és 40 tartózkodással jóváhagyta.

Jobbik: 120 milliárddal csökkentenék a gyógyszerkasszát

Volner János szerint a Bokros-csomagnál is nagyobb megszorításokkal sanyargatja a Fidesz-kormány az embereket. Most éppen a beteg embereken van a sor, róluk próbálnak "egy újabb bőrt lehúzni" - mondta, majd hozzátette: éves szinten 120 milliárddal csökkentenék a gyógyszerkasszát, ami brutális mértékben emeli meg majd a gyógyszerárakat. Az emberek ötöde már most sem képes gyógyszerét megvásárolni - jegyezte meg, hozzátéve: emberéletekkel játszanak. Mi lesz a beteg magyar emberekkel, mi lesz azokkal, akik nem tudnak gyógyszerükhöz hozzájutni - sorolta kérdéseit.

Halász János visszautasította azt az állítást, hogy a kormány emberéletekkel játszana. Felidézve a kabinet intézkedéseit azt mondta, nem romlott a lakosság gyógyszerhez jutása. A gyógyszerfelírással, és kiváltással kapcsolatos szabályokat a betegek érdekében módosították - hangsúlyozta, hozzátéve: az árversenynek köszönhetően április 1-től újabb árcsökkenés várható. Minden lépésben a betegek érdekeit tartják szem előtt - szögezte le, és azt kérte ne álljon be a képviselő azok közé, akik felelőtlen kijelentéseket tesznek.

A képviselő a választ nem fogadta el, a képviselők 207 igen, 90 nem szavazattal jóváhagyták.

Fidesz: változást a fogyatékkal élők foglalkoztatásában!

Herman István a megváltozott munkaképességűek, s fogyatékkal élők foglalkoztatásáról szólva arról beszélt, hogy jelenleg 21 védett státuszú szervezet kiemelt támogatásban részesül, és a teljes keret 81 százalékát kapja. Sorra mennek tönkre a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek, és fogyatékkal élő emberek százai sodródnak a társadalom peremére - jegyezte meg. A szocialista kormány felelőssége megkérdőjelezhetetlen - mutatott rá, ugyanakkor érdemi változás e téren nem történt, "a kormány teljes gőzzel egy helyben jár". Meddig kell várni a pazarló, diszkriminatív finanszírozási rendszer megváltozásáig? - kérdezte.

Halász János felidézve a már meghozott kormányzati döntéseket kiemelte: a pazarló gazdálkodást folytató állami cégek vezetőit felmentették. Az érintett munkáltatók támogatásának rendszere valóban igazságtalan, a kormány szándéka, hogy ezt inaktivitásra ösztönző rendszert teljes körűen átalakítsa.

A tavaly elfogadott törvénymódosítás után két hónapon belül három végrehajtási rendelet már elkészült - jelezte, hozzátéve: az új rendszerben az akkreditált munkáltatóknál tranzit vagy tartós foglalkoztatást fognak támogatni. A további kormányrendeletek várhatóan az év első felében kihirdetik - közölte.

A képviselő a választ elfogadta.

A KDNP a nemzeti kisebbségek helyzetéről Európában

Kalmár Ferenc arról beszélt, hogy az Európa Tanács (ET) leköszönő emberi jogi biztosának januárban tárgyalt beszámolója még utalást sem tartalmaz a nemzeti kisebbség helyzetére, és az őket ért diszkriminációra. A közelmúltban Gál Kinga (Fidesz) is szóvá tette - folytatta -, hogy az unió egyre kevésbé hallja meg a kisebbségek problémáját, a válaszok mindig hasonlóak, a kisebbségvédelem nemzeti hatáskörbe tartozik. A KDNP-s képviselő megjegyezte: az európai lakosság majdnem egyötöde érintett a nemzeti kisebbségek, illetve regionális nyelveket érintő kérdésekben.

Mi a Külügyminisztérium álláspontja, előtérbe tudjuk hozni ezt az ügyet? - kérdezte Kalmár Ferenc.

Németh Zsolt államtitkár azt mondta, hogy a biztos beszámolójában több helyen is kitér a nemzeti, etnikai kisebbségek helyzetére, a Magyarországgal szomszédos országok közül érinti Szerbiát, Ukrajnát, Szlovákiát, igaz, a legtöbb utalás a roma közösségeket érinti. Szlovákia esetében explicit módon fejezi ki a kisebbségek nyelvének fontosságának, a közösségek közötti feszültségek megelőzésére is. A biztos nyelvezete előremutató - folytatta, hiszen Szlovákiánál közösségekről, és nem csak kisebbségekhez tartozó személyekről beszél, összhangban a magyar felfogással. Az is igaz, hogy a 2010-es évhez képest némileg csökkent kisebbségek iránti figyelem - mondta, és egyetértett azzal, hogy az európai intézmények nem fordítanak megfelelő figyelmet az őshonos kisebbségek helyzetére, megfeledkezve arról, hogy sérülékeny közösségekről van szó.

A képviselő a választ elfogadta.

14:22 - Az állami földek haszonbérbe adásáról, a gazdasággal kapcsolatos kettős beszédről, az LMP népszavazási kezdeményezéséről, valamint az egészségügyi béremelésről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: meddig támogatja még a kormány a haveri kört?

Meddig folyik még a Fidesz-kormány idején a baráti-haveri kör helyzetbe juttatása, az "oligarchák gátlástalan kiszolgálása"? - kérdezte a jobbikos Volner János. A képviselő bírálta az MSZP-t és az LMP-t is, amely pártok szerinte "amerikai zsoldban állnak", hiszen onnan kapnak támogatást, de kijelentette: a Fidesznek is van takargatni valója.

Emlékeztetett Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondásának indokaira, akit "legyőztek a zöldbárók". Bírálta, hogy az állami földek körül folyamatos a botrány, mert a kormány szerinte a nagyvállalkozók érdekeit képviseli. Említést tett a Kajászón kiosztott állami földek ügyéről, itt szerinte egy olyan kápolnásnyéki tetőfedő szerzett állami földet, aki kapcsolatba hozható Nyerges Zsolttal és Simicska Lajossal.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette: ez az első kormány, amely az állami földek haszonbérbe adásánál azon családi gazdaságokat részesíti előnyben, akik helyben gazdálkodnak és vállalják az állattartást. Mint mondta, a programban 65 ezer hektárnyi földet hirdet meg az állam, amelynek során egy-egy pályázó 25-50 hektárnyi területhez juthat.

Kijelentette: mivel minden földre 5-10 pályázat érkezik, ezért természetes, hogy a pályáztatás konfliktussal jár.

KDNP: az ellenzék fejezze be a kettős beszédet

A kereszténydemokrata Lukács Tamás szerint kettős beszédet alkalmaznak azok az ellenzéki politikusok, valamint egyes, közgazdasági intézmények vezetői, akik korábban felrótták a kormánypárti politikusoknak, hogy megszólalásaikkal gyengítik a gazdaságot.

Mint mondta, ez "furcsa kioktatás azok részéről, akik előidézték, hogy a magyar deviza ennyire sérülékeny legyen", és kettős mércének nevezte, hogy olyanok bírálják a gazdaságpolitika alakítóit, akik maguk idézték elő a jelenleg orvosolandó helyzetet. Kijelentette: nem az ellenzéki jogok csorbítását kívánja, csupán azt, hogy mindenki, a saját pozíciójából az ország érdekeit szolgálja.

LMP: nem leszünk Fidesz-gyarmat!

Nem leszünk Fidesz-gyarmat! - jelentette ki az LMP-s Vágó Gábor, aki szerint a gyarmatosítók az országon belül vannak. A politikus szintén beszélt az Ángyán József által említett oligarchákról, és azt mondta: a gyarmati lét legfőbb jellemzője a kiszolgáltatottság, az emberek élete pedig nehezedik.

Vágó Gábor ezért a pártja által kezdeményezett népszavazásra irányította a figyelmet, amellyel azt kívánják tisztázni: a kiszolgáltatottság vagy a félelem az erősebb. Szerinte a kormányoldal rémhírterjesztéssel, valamint az Országos Választási Bizottság politikai nyomásával akarja ellehetetleníteni kezdeményezésüket. "Engem kicsinálhatnak, de a hazát nem lehet kicsinálni" - mondta.

Szatmáry Kristóf államtitkár - válasza szerint - nehezen tudta értelmezni a belső gyarmatról szóló okfejtést, szerinte a népszavazási kezdeményezés kudarca mondatta ezt a képviselővel. A kormány - mint mondta -, az elmúlt másfél-két évben az öröksége nehézségeit próbálta leküzdeni és olyan struktúrákat próbál megújítani, amelyhez eddig kevés kormánynak volt fölhatalmazása.

Szerinte a magyar nép elkötelezett az újítások mellett, és a kormányzat is eltökélt a gazdasági reformok véghezvitelében.

MSZP: valódi segítség-e az egészségügyi béremelés?

A szocialista Mesterházy Attila az egészségügyben megvalósítandó béremeléssel kapcsolatban fejezte ki aggodalmát. A források meglétére, valamint a megvalósíthatóságra kérdezett rá, emellett arra: azok is számíthatnak-e a jövőben fizetésemelésre, akik a mostani körből kimaradnak.

Vitatta, hogy a népegészségügyi termékdíjból elegendő forrás folyik be e célra és azt is, hogy a hatékonyság növelése miatt felszabaduló összegek elegendőek lesznek. Szerinte törvényi garanciára lenne szükség a többlépcsős béremelés megvalósítása érdekében.

"Én most abból a bányából mentem az embereket, akikre önök ezt a bányát rárobbantották" - kezdte válaszát Szócska Miklós államtitkár. Mint mondta, a kormányzat már azzal garanciát vállalt a béremelésre, hogy bejelentette azt. Kitért arra is, hogy nem egyszeri eseményről van szó, hanem egy folyamatról, és jelenleg is a hosszú távú forrásteremtés megvalósulásán dolgozik.

Korábban írtuk

Az Országgyűlés hétfői ülésén dönthet a kiegészítő bérkompenzációról, a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok adómentességéről és az élelmiszerek forgalomba hozatali feltételeinek szigorításáról. A képviselők ezután tárgyalhatják azt az ötpárti javaslatot, amely 2012-et a Világörökség Napjává nyilvánítaná.

A parlament mai határozatával várhatóan azok a munkáltatók vehetik igénybe a kiegészítő bérkompenzációt, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik az elvárt béremelést. További kritérium, hogy a vállalkozás állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok a közpénzügyi tárgyú törvénymódosítások elfogadásával adómentesen vehetnék fel a reálhozamukat. Ez alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést -, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek.

Kereszténydemokrata kezdeményezésre szigoríthatják az élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítással a kiszabható bírságok összege is emelkedhet.

A képviselők emellett - ugyancsak KDNP-s indítványra - a kuláküldözés áldozatainak napjává nyilváníthatják június 29.-ét, Péter-Pál napját, amely a javaslat indoklása alapján "régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt".

Az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásával kimondhatja, hogy "az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a magyar nemzetgazdaság érdekeivel". A Ház a testület javaslatára arra kérheti fel a kormányt, hogy hatékonyan képviselje a magyar érdekeket a cukorkvóta-rendszert érintő európai uniós tárgyalásokon, továbbá készüljön fel a cukorkvóta-rendszer EU által tervezett megszüntetésére.

A képviselők a hétfői határozathozatalok végén a két héttel ezelőtt felállított Malév-bizottság tisztségviselőit és tagjait nevezhetik meg. Ezt követően arról az ötpárti javaslatról kezdődhet vita, amely 2012-t a Világörökség Évének nyilvánítaná, majd az ülésnap végén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon kezdeményezését tárgyalhatják, amely a kisebbségek napját nemzetiségek napjává változtatná.

Olvasóink írták

  • 8. roxper 2012. március 27. 08:06
    „Naccerű lesz malév-bizottság is és milyen érdekes nem vizsgálja csak a 2002-2010 közötti időszakot, pedig a leginkább az elmúlt 2 év impotenciáját kellene firtatni!”
  • 7. kopkop 2012. március 26. 20:24
    „5. tri-atruuu 2012.03.26. 19:48

    Neves szemorvosok vannak Szegeden!”
  • 6. Mozimasiniszta 2012. március 26. 20:00
    „Úgy látom ma a DK kussolt , Csámpás Moncsi elemében volt ( ő már csak tudja hogy kell kézben tartani az önkormányzatokat!) Hiller Sityu elszaladt az esze elől !(mi lesz ebből az országból ha egyszer összetalálkoznak?) A LoMPosok elapadnak a gyarmati félelemtől ! A Jobbik joggal aggódik bizonyos dolgokkal kapcsolatban de nem kellene túlzásba vinni ! Ja és a cucillisták megint valami szemét ügybe keveredtek ?”
  • 5. tri-atruuu 2012. március 26. 19:48
    „3. maci53

    Tudod mit, barátom? Fejezd már be az örökös Fidesz-mentő hazudozásaidat!
    Sorra indítja az ügyészség a megalapozatlan, koholt vádakon alapuló eljárásokat - látod, Hunvald is már otthon van.
    Tudod, hogy Simicska Lajos és Nyerges Zsolt vállalkozók mozgatják bábként a Te Viktorodat? Hát nézz utána, macika!”
  • 4. klj-54 2012. március 26. 16:58
    „Már nem leszünk gyarmat.
    Már rabszolgái vagyunk a kormánynak.”
  • 3. maci53 2012. március 26. 16:48
    „FIDESZ maffia???az MSZP már mindent ellopott,az üres kamrát hagyta hátra,a börtönök már teli vannak maszoposokkal,szadeszosokkal.”
  • 2. antimater 2012. március 26. 15:17
    „A FIDESZ-maffia eléggé lerohanta az országot, de innen lesz szép nyerni !”
  • 1. igazságkereső 2012. március 26. 12:17
    „A kilakoltatottak és lakásaikat, házaikat elárverezettek világörökségévé mely időpontot tűznék ki, hiszen a létszámukat tekintve nem elszigetelt jelenségről van szó!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

750 millió forintot kell befizetnie a büdzsébe Esztergomnak

Az állam által átvett intézmények miatti kormánypárti javaslatra az ellenzéki politikusok mellett négy kormánypárti képviselő - köztük a Meggyes Tamás - is nemet mondott. Tovább olvasom