Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 6°C Még több cikk.

Répássy az első legitim alkotmánynak, Bárándy illegitimnek tartja az új alaptörvényt

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára szerint az idei volt Magyarország első legitim alkotmányozása, Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő azonban úgy gondolja, hogy a társadalmi és a tartalmi legitimitása nincs meg az új alaptörvénynek.
A két politikus szombaton, a Pécsi Tudományegyetemen tartott Az információszerzés, felhasználásuk és jogi szabályozásuk című nemzetközi konferencián vitázott az alkotmányról.

Répássy Róbert azt mondta: kizárólag a 2011-es alkotmányozás legitim, mert szabad választásokon létrejött országgyűlés fogadta el; ez sem 1949-ben, sem 1989-ben nem volt így. "1949-ben egy pártállami törvényhozás alkotott sztálinista alkotmányt, negyven évvel később pedig az utolsó nem szabadon választott pártállami országgyűlés alkotott átmeneti alkotmányt" - jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény egy minden előírást, minden szabályt betartó folyamat végén született meg április 18-án.

Kifejtette: azért volt rá szükség, mert az 1989-es demokratikus átmenet idején az Országgyűlés nem végleges alkotmányt fogadott el. Magyarország az elmúlt huszonkét évben demokratikus szabályok szerint működött, de korábbi alkotmánya az azt megalkotó parlament legitimációjának hiánya miatt nem volt legitimnek tekinthető.

Az államtitkár az új alaptörvény tartalmáról szólva kiemelte, hogy nagyon különleges és preambuluma más alkotmányokhoz képest hosszú. A Nemzeti hitvallás című bevezetőnek másodlagos jogi jellege van, az alaptörvény rendelkezéseit a preambulummal összefüggésben kell értelmezni.

"A Nemzeti hitvallásban olyan különleges és fontos mondatok vannak, mint például az, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Vagy, hogy tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését" - mutatott rá Répássy Róbert.

Hozzátette, az utóbbi világos szakítást jelent a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal, és azt is, hogy az alaptörvény egyenlőségjelet tesz e diktatúrák és bűneik közé.

Az államtitkár különlegesnek nevezte az új alaptörvényben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét szándékos, erőszakos bűncselekmények esetére. "A tényleges életfogytiglani büntetés nem újdonság, egy évtizede alkalmazható Magyarországon, s tudomásom szerint jelenleg tizennyolcan állnak e büntetés hatálya alatt. Az újdonság az, hogy ezt a törvényhozás az alaptörvény szintjére emelte" - jegyezte meg.

Répássy Róbert újdonságnak nevezte azt is, hogy az önvédelemhez való jog is bekerült az alkotmányba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mivel a közrend és a közbiztonság fenntartása állami szervek feladata, ez nem egyenlő az önbíráskodással, amely továbbra is tilos.

Bárándy Gergely azt hangoztatta: lehet, hogy a formális legitimitása megvan az új alaptörvénynek, a társadalmi és tartalmi azonban biztosan nem; ez egy párt alkotmánya, nem Magyarországé.

"Preambuluma elfogadhatatlan szemléletet tükröz. A két világháború közötti időszakot idézi, amikor király nélküli királyság, kormányzóság volt Magyarországon. Az alaptörvényben a köztársasági elnök helyett a szent korona testesíti meg a nemzet egységét, benne szó van a kereszténység nemzetmegtartó szerepéről, a történeti alkotmány fontosságáról, de egy szó sem esik a köztársasági államformáról, a polgárosodás vívmányairól, s a köztársaságot száműzi hazánk megnevezéséből" - mondta a politikus.

Bárándy Gergely azt mondta: 1989-ben a társadalmi és tartalmi legitimáció megvolt az alkotmányozáshoz, mert az akkori döntéshozók egyetértettek, hogy kell új alkotmány és az az új alkotmány kell.

Hangsúlyozta, hogy a Fidesz választási programja "egy hangot sem tartalmazott" az alkotmányozásról, így arról sem, hogy a párt milyen tartalmi változásokat szeretne.

"A Fidesz az 1989-es alkotmány legitimitását húsz évig nem vitatta. Szóba sem került, hogy ne lenne legitim, csak arról volt szó, hogy bizonyos szempontok miatt új alkotmány megalkotása lehetséges" - közölte a képviselő. Hozzáfűzte: a kormánypárt az alkotmányozás szükségességének indoklásakor mindig az 1949-es kommunista alkotmányról beszélt, pedig az 1949-es alkotmányból 1989-re nem maradt más, mint az, hogy az ország fővárosa Budapest.

Répássy Róbert válaszában arra szólította fel a hallgatóságát, ítéljék meg, hogy az új magyar alkotmány egy európai állam alkotmánya vagy valamilyen erőszaktevés. Példaként hozta fel, hogy az egyik legsúlyosabb állítás, amelyet az alaptörvényben megfogalmaznak, miként kerülhet isten neve egy jogi dokumentumba. Rámutatott: a német alaptörvény készítői is istenre hivatkoznak.

"Hiszem, hogy egy alkotmány erejét a tartalma adja. Az, hogy milyen demokratikus rendszert valósít meg, mennyire lesz tartós az abban lefektetett rendszer. Térjünk vissza húsz év múlva arra, hogy vajon maradandót alkotott-e az országgyűlésünk!" - mondta.

Bárándy Gergely reagálásában úgy fogalmazott, hogy amit mondott, az nem egy sértett kisebbség véleménye. A folyamat hiányosságaira, a társadalmi, szakmai egyeztetés elmaradására hívta fel a figyelmet. "Nem vagyok rá büszke és nem érzem a saját hibámnak, hogy ezt a véleményt osztja az Európa Tanács Velencei Bizottsága, amely megfogalmazta kritikáját, és május 18-án újra Magyarországra jön az alkotmányt vizsgálni" - közölte. Hozzátette: arra sem büszke, hogy az alkotmányozás folyamata miatt az Európa Tanácsban kezdeményezték a raportőri eljárás lefolytatását Magyarországgal szemben.

Olvasóink írták

  • 3. deszkás 2011. május 08. 12:01
    „Ha a 89-es alkotmány is illegitim volt kedves Repasi úr akkor önök milyen alkotmány szerint kormányoztak KORMÁNYOZHATTAK anno az első Orbán kormány idején (is) ? Mert ilyenformán húsz évig nem volt alkotmányunk és igy az önök ténykedése is törvénysértő lehetett. Az is szóra felhivnám a kedves anyázók figyelmét.”
  • 2. csergemerge 2011. május 08. 11:01
    „Bárándy Gergely azt hangoztatta: lehet, hogy a formális legitimitása megvan az új alaptörvénynek, a társadalmi és tartalmi azonban biztosan nem; ez egy párt alkotmánya, nem Magyarországé.

    Ez nem igaz! Az alkotmányozás egyoldalúságának KIZÁRÓLAG az az oka, hogy az ellenzék kivonta magát az alkotmányozásból. Az ellenzék nem képes ellenzékiségébe belenyugodni. Azaz abba, hogy erőből semmit sem tud átvinni, mint azt nyolc esztendőn át tette. Új alkotmányunk igenis legitim és kifejezi azoknak az akaratát akik a jelenlegi kormánypártokat alkotmányozáshoz elegendő parlamenti többséghez juttatták.
    A parlamentnek kötelessége volt élni ezzel a - talán soha többé vissza nem térő - lehetőséggel, és az új alkotmányt megalkotni.

    A másik dolog:
    A köztársaság nem vívmány, csak egy forma! Semmivel sem élnek azok a népek boldogtalanabbul ahol monarchia van ma Európában (pl: Belgium, Hollandia, Spanyolország, Nagy-Britannia, Svédország, Luxemburg, Norvégia, Dánia) mint ahol köztársaság (pl: Magyarország, Németország Franciaország, Olaszország, Románia stb).
    Maga a köztársaság már semmit sem jelent. Nem kell senkitől sem védeni.
    Pláne olyan hisztérikusan, ahogyan egyes magyar milliárdosok teszik....”
  • 1. Jozsoci 2011. május 08. 07:16
    „Készüljünk a királyválasztásra! A 70% ehhez is elég. Éljen I. Viktor!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az amerikai hírszerzés szerint bin Laden végig ˝aktív főnök˝ volt

Oszama bin Laden mindvégig "az al-Kaida aktív főnöke" volt, és folyamatosan adott stratégiai,… Tovább olvasom