Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 23°C Még több cikk.

Répássy: nem európai sztenderd az Ab joga az alaptörvény felülvizsgálata

Az Ab-ről szóló jogszabályban a módosítással rögzítik azokat az eljárási szabályokat és felülvizsgálati korlátokat, amelyeket a testület az elmúlt 23 évben kimunkált.
Nincs olyan európai sztenderd, amely alapján az Alkotmánybíróságnak (Ab) jogot kellene biztosítani az alaptörvény felülvizsgálatára - erről az igazságügyi államtitkár beszélt hétfőn az alkotmányügyi bizottság előtt az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló kormányzati előterjesztés tárgyalása során.

Répássy Róbert a törvényi változások közül kiemelte, hogy az Ab-ről szóló jogszabályban a módosítással rögzítik azokat az eljárási szabályokat és felülvizsgálati korlátokat, amelyeket a testület az elmúlt 23 évben kimunkált. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt két évtizedben az Ab 15 határozatában arra az álláspontra jutott, hogy az alkotmányt és az alkotmánymódosításokat érdemben sohasem, csak közjogi érvénytelenség miatt vizsgálhatja.

Felidézte azt is, hogy az Ab egy 2011-es határozatában felsorolta azt a négy európai országot, ahol az alkotmánybíróság felülvizsgálhatja az alaptörvényt, vagyis - mondta - az Európa Tanács 47 tagállamát tekintve ez a jogkör különleges kivétel.

Ennek alapján az államtitkár kijelentette: "nincsen olyan európai sztenderd, ami alapján az Alkotmánybíróságnak jogot kellene biztosítani az alkotmány felülvizsgálatára, sőt funkciójával ellentétes lenne, mert a nevével ellentétben az Alkotmánybíróság nem az alkotmány bírája, hanem az alkotmány védelmezője".

Az államtitkár az ügyek áthelyezésével kapcsolatos szabály módosításáról azt mondta: a jövőben konkrét, egyedi ügyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem helyezhet át, megszűnik az ezzel kapcsolatos jogköre. Ehelyett az elnök az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben kijelölhet egy másik bíróságot, amely fogadni fogja azokat az ügyeket, amelyeket a leterhelt bíróság nem képes. Ez viszont csak a határozat kezdőnapja után érkezett ügyekre vonatkozik, tehát az OBH elnöke nem is értesül majd arról, hogy milyen ügyeket helyeznek át - tette hozzá.

Az MSZP-s Bárándy Gergely ugyanakkor úgy vélte, a kormányoldal ezzel a módosítással beigazolja az ügyek politikai áthelyezéséről szóló korábbi ellenzéki és nemzetközi aggályokat. Hozzátette: szerinte egyszerűbb lenne, ha a kormányoldal bevezetné a "politikai ügyek kategóriáját", és ezeket lehetne áthelyezni. Frakciótársa, Ipkovich György úgy értékelte, a kormányoldal ismét egy demokrácia és jogállamiság ellenes jogszabályt akar elfogadtatni.

A fideszes Vas Imre ugyanakkor azt mondta: nem az OBH elnöke dönt majd az ügyáthelyezésről, hanem az OBT, aminek 16 bíró a tagja.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás viszont úgy vélte: túlságosan szűk körben nyílik meg az ügyáthelyezés lehetősége, amit például a minősített emberölési ügyekben is alkalmazni lehetne.

Répássy Róbert a vitában elhangzottakra reagálva a szocialista képviselőktől azt kérdezte: "mi a problémájuk azzal, hogy egyébként egy magyar bíróság helyett egy másik magyar bíróság fogja az önök párttársainak a büntetőügyeit tárgyalni?". Hangsúlyozta: nem tudja elképzelni azt, hogy vidéki bíróságok pártosan fognak eljárni, szemben egy budapesti bírósággal. Ugyanakkor megjegyezte azt is, nyilván mély nyomot hagyott a szocialistákban, hogy Zuschlag Jánost, egykori MSZP-s képviselőtársukat egy vidéki bíróság súlyos büntetésre ítélte.

Az alkotmányügyi bizottság végül a kormánypárti képviselők szavazataival általános vitára alkalmasnak minősítette az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvényi változtatásokról szóló javaslatot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyre több beavatkozást követel az áradás a Közép-Tisza vidékén

Az igazgatóság hat belvízvédelmi szakaszán első, két belvízvédelmi szakaszán másodfokú készültség… Tovább olvasom