Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Részben feloldották a titkot a 23-i zavargások iratairól

Feloldották az október 23-i zavargásokról szóló, 80 évre titkosított iratok egyes részeit. A dokumentumok a Miniszterelnöki Hivatal honlapján olvashatóak. A kancelláriaminiszter szerint az iratok nyilvánosságát az igaztalanul megvádolt rendőrség becsületének helyreállítása indokolja.
Szilvásy György utalt arra, hogy az elmúlt napokban a kormányt és a rendőrség vezetőit sorozatosan érte az a vád, hogy a rendőrök október 23-án szándékosan tolták rá a rendbontókat az Astoriánál tartott Fidesz-megemlékezés résztvevőire. A két közzétett dokumentumrészlet egyike a rendőrök helyszínen rögzített beszélgetését idézi.

E szerint többször elhangzott az utasítás, hogy ne engedjék a rendbontókat az Astoriához. A másik dokumentumban a zavargások két résztvevőjének beszélgetése olvasható, ami szerint céljuk, hogy az Astoria felé húzzák a rendőröket.

A Miniszterelnöki Hivatal vezetője szerint a nyilvánosságra hozott felvételek révén megdőlt a Fidesznek az az állítása, hogy október 23-án a rendőrök ráterelték a zavargókat a párt megemlékezésén összegyűlt tömegre. Szilvásy György a Magyar Televízió esti hírműsorában kifejtette: kiderült, hogy a rendőrség megpróbálta megakadályozni a két csoportosulás összkeveredését, és arra is fény derült, hogy a rendőrök kapcsolatban voltak az ellenzéki párt rendezvényének szervezőivel.

Az ellenzék eközben azt várja, hogy az október 23-i eseményekről szóló teljes hanganyag nyilvánosságra hozza a nemzetbiztonsági hivatal. Simicskó István az Országgyűlés szakbizottságának KDNP-s elnöke ugyancsak az Estében úgy vélte: vannak olyan felvételek is, amelyekből az derül ki, hogy a rendőrök az Astoria felé szorították a rendbontó csoportokat. Az ellenzéki politikus ellentmondásosnak nevezte az eseményekről kibontakozó képet.

Korábban a Fidesz és a KDNP a titkosítás teljes feloldását sürgette, Vadai Ágnes, a szocialista párt képviselője viszont csak néhány részlet nyilvánosságra hozatalát támogatta.

Az Országgyűlés emberi jogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának keddi összevont - kezdetben nyílt, később zárt, aztán ismét nyílt - ülésén tekintették át az október 23-ai rendőri intézkedéseket. A képviselők meghallgatták a Nemzetbiztonsági Hivatalt felügyelő kancelláriaminisztert és a rendészeti minisztert, valamint a rendőri vezetőket. Szilvásy György az ülésen közölte: azért indokolt a zárt ülés, mert azt „külső engedélyköteles eszközök alkalmazásához fűződő nemzetbiztonsági érdekek" támasztják alá.

Az ülés szünetében Kövér László (Fidesz) azt mondta: „Olyan, valóban államtitoknak minősülő információkat tártak elő a bizottságok számára, amelyek azt lettek volna hivatottak bizonyítani, hogy egy olyan hálózat épül szélsőséges szervezetekből, amelyek egészen legális, pártpolitikai szintig elérnek, egészen pontosan a Fidesz egyes képviselőiig".

Vajda Péter, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szóvivője a Magyar Rádiónak elmondta: most két olyan dokumentum titkosságát oldották fel, amelyeket Szilvásy György kancelláriaminiszter ismertetett a parlamenti bizottságok előtt. Hozzátette, jogászok vizsgálták meg, melyek azok a dokumentumok, ahol a titkosság feloldható nemzetbiztonság érdek sérülése nélkül.

Arra a kérdésre, hogy a többi dokumentumot, illetve az ülésen elhangzottakat miért nem hozzák nyilvánosságra, Vajda Péter riporterünknek azt mondta, nem lehet feltárni azt, hogy milyen módon, milyen eszköz segítségével jutott a Nemzetbiztonsági Hivatal bizonyos információk birtokába, mert ez veszélyessé tenné a további, ilyen természetű munkát.

Krónika Hírszolgálat

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A díszítés és a művészi tálalás fortélyai

A karácsonyra megjelenő, olvasóink által beküldött receptekből válogatott szakácskönyv készítése… Tovább olvasom