Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Rétvári: visszalépés az ukrán nyelvtörvény eltörlése

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint Magyarország nem ismeri és nem ismerheti el az ukrán nyelvtörvény eltörlését, az egyértelmű visszalépés a kárpátaljai magyarság számára.
Erről Rétvári Bence beszélt a Jogérvényesítés a gyakorlatban - Székelyföldtől Délvidékig című konferencián csütörtökön a fővárosban, a Magyarság Házában.

Felidézte, hogy korábban sem voltak idilli állapotok Kárpátalján, a nyelvtörvény csak kismértékben érvényesült, az, hogy ezt is eltörölték, egyértelmű visszalépés. Magyarország örül és támogatja, hogy Ukrajnában a demokrácia minél szélesebb körű legyen, de ez soha sem járhat más embercsoportok jogainak, különösen a szerzett jogoknak a sérelmével - fejtette ki Rétvári Bence, aki szerint a többségi nemzet szabadsága is akkor teljesedhet ki, ha a mellette nemzetiségi sorban élő magyarság szabadsága is kiteljesedik.

Kifejtette: az semmiképpen sem fogadható el, hogy a magyar nemzetiség jogai csökkenjenek bármelyik országban, így Ukrajnában, Kárpátalján sem.

1990-ben, a rendszerváltáskor több különböző nemzetközi, vagy magyar alapítású jogvédő szervezete jött létre, de sokáig nem látták, hogy ezek minden szabadságjogért egyformán harcoltak volna - mutatott rá Rétvári Bence, hozzátéve: a kisebbségi jogok, a határon túli magyarok védelme mintha mostohagyerek lenne a részükről a mai napig. Jó lenne, ha ezek a szervezetek kellő súllyal vennék be saját portfóliójukba ezt a területet is, hiszen ez teszi igazán hitelessé tevékenységüket - jegyezte meg.

A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány, illetve az intézet azért tölt be fontos szerepet, mert olyan polgárokat, jogfosztott embereket képviselnek, akiket nem képviseltek megfelelően az elmúlt húsz évben - hangsúlyozta.

Hozzátette: az alapítvány támogatásával arra áldoznak közpénzt, amit igazából a szomszédos államok kormányzatainak kellene megtenniük. Olyan jogokat igyekeznek biztosítani, amit például a román államnak kellene biztosítania - mutatott rá Rétvári Bence, hozzátéve: ezzel tulajdonképpen a román költségvetés válláról vesznek le terhet.

Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kiemelte: hatékony jogvédelmet szeretnének biztosítani a határon túli magyarság számára, és vissza szeretnék szorítani a külhoni magyarok ellen elkövetett jogsértések számát.

Az intézet tavalyi tevékenységét ismertetve kiemelte a szlovák állampolgárságukat vesztő felvidéki magyarok segítését. Szólt még az igazságszolgáltatás területén biztosított jogsegélyről, példaként említve többek között a temerini fiúk ügyét, amely szavai szerint jól demonstrálja a szerb igazságszolgáltatásban működő kettős mércét.

Kitért a problémákat sorolva a közérdekű információk magyar nyelvű közzétételének és a kétnyelvű feliratoknak a hiányára és a magyar nyelvű ügyintézés lehetőségének elégtelen voltára. Ez folyamatos monitoringot és fellépést kíván a részükről - jelezte. Bíznak abban - folytatta - hogy az elkészült nyelvi tájékoztató füzetek jelentősen javítanak majd a jogtudatosságon, és a nyelvi jogok érvényesítésében komoly előre lépés következhet be.

Közösen kell továbbá harcolni a kárpátaljai magyar óvodák fennmaradásáért, a Drávaszög-Muravidék magyar nyelvű istentiszteletéért is - mutatott rá az igazgató.

Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvéd arról beszélt, hogy Erdély-szerte mindenhol vannak jogérvényesítési ügyeik. Az intézettől anyanyelvi jogsértések kapcsán kértek támogatást, de ezek mellett etnikai alapú testi sértésre is volt példa gyakorlatukban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eddig 1,3 millió támogató aláírást gyűjtött a Fidesz-KDNP

Eddig 1,3 millióan támogatták aláírásukkal az áprilisi parlamenti választáson induló Fidesz-KDNP-s… Tovább olvasom