Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Reváns

Ami most az országban történik, azt szívesen nézném egy színházban. Egy katarzisokkal teli művészi baletten vagy egy átható erejű színműben. Élőben, a valóságot nézni, egészen más.  Nézni azt, hogy két konok férfiember saját udvartartását pajzsként használva virtuálisan egymásnak feszül, nem valami felemelő érzés.

Az ember egyik szemével az Orbán–Gyurcsány kakaskodást figyeli, másikkal a minden egyes bejelentésre idegesen reagáló euróárfolyamot. És osztani-szorozni kezd, hogy ebben a hónapban vajon hány ezer forinttal nő a törlesztőrészlet.

Az rendben van, hogy Orbán törleszteni akar. Mi is. Sok családban valószínűleg még jó ideig tart, mire befizethetik az utolsó csekket mondjuk az autóra. És ők, speciel, törvénytisztelő polgárok lévén, nem szeretnék eljátszani a hitelüket. Isten bocsássa meg a földhözragadtságukat, de duplaannyit sem akarnak feladni a futam végén, mint a legelején. Az meg végképp nem volna jó, ha két, tekintélyes öntudattal megáldott ember önző  hatalmi harcával nemcsak a politikai elitet, hanem az egész országot válságba sodorná. És a családoknak már a legkisebb gondjuk is nagyobb volna a káoszban annál, hogy törleszteni tudják-e a hiteleket vagy sem. Mert már a gyerekeikért, önmagukért kellene aggódniuk.    

Szóval, szívesen megnézném, ahogy a Győri Balett két sztártáncosa, mondjuk a Pátkai–Velekei páros eltáncolja két, hatalomért küzdő politikus konfliktusát. A történet egyszerű, de feszültségekkel teli. Egyikük megnyer egy fontos vitát, és hatalomra kerül. Tudja a publikum, hogy ólmot is dugtak a kesztyűjükbe, de a győztes ezzel még majdhogynem büszkélkedik is. Alpári stílusban, tegyük hozzá. A másik ezt nem viseli el, revánsot akar. És törleszt is becsülettel. Új rendszerváltást hirdet, tudomást sem véve arról, hogy ennek a rendszernek az elmúlt tizenhat évben önmaga is tevékeny részese volt. A főhősök újra egymásnak feszülnek, de immáron nem szemtől szemben, hanem pajzsokat és tömeget tolva maguk előtt. A feszültség közben egyre nő...
Igen, a balettban az a jó, hogy bármekkora feszültségeket is él át a nézőtéren az ember, utána hazamehet, bonthat egy jó vörösbort, és örülhet annak, hogy otthon békesség van, a színpad nem válhat valósággá. Most mintha fordított világban élnénk. A valóság válhat többfelvonásos színművé.

Korántsem biztos, hogy ez a lehető legjobb szereposztás.  Főleg, ha a végén az ország issza meg a levét. Győzzön bármelyik főhős is ebben a veszélyesen elmérgesedett, önző csatározásban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Októberi letölthető sudoku!

Folytatódik Sárdi Tibornak, az "Ész Ász Top 100" játék győztesének új logikai játéka a sudoku.… Tovább olvasom