Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Rogán: a kormány vizsgálja az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségét

Tavaly a kormány abban maradt az EKB-val és az EB-vel, hogy a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása csak az MNB új vezetésének hivatalba lépése után kerül napirendre.
A kormány vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét, az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás még nyár előtt a parlament elé kerülhet - jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti reggelijén csütörtökön.

Hozzátette, nem lehet a teljes PSZÁF-ot az MNB-be beolvasztani.
Elmondta azt is, hogy a jogszabálytervezet beterjesztése előtt a kormány konzultál majd az Európai Központi Bankkal (EKB).

Rogán Antal emlékeztetett: tavaly a kormány abban maradt az EKB-val és az Európai Bizottsággal (EB), hogy a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása csak az MNB új vezetésének hivatalba lépése után kerül napirendre. "Ezt be is tartottuk, (...) ennek megfelelően most ismét napirenden van a téma", és a világ is ebbe az irányba halad - mondta.

Kifejtette: a makro- mellett a mikroprudenciális jogait is erősítik a jegybankoknak, vagyis felügyeleti jogosítványokat kapnak. Európában öt olyan ország van, ahol a teljes felügyeleti rendszer a jegybanknál van, míg nyolc olyan, ahol semmilyen pénzügyi felügyeleti jogkört nem delegáltak a jegybankhoz, és az összes többi országban egy köztes állapot van - fűzte hozzá.

"Az én meggyőződésen azonban az, hogy nem lehet a teljes PSZÁF-ot beolvasztani az MNB-be" - jelezte Rogán Antal, kiemelve, hogy vannak olyan jogkörök, amelyek nem a jegybankhoz tartoznak. A fideszes képviselő ezek között említette az értékpapír-piaci felügyeletet, amelynek személyes véleménye szerint külön kell maradnia. A biztosításfelügyelet azonban "már egy jó kérdés", itt a kormány mindkét fél véleményére kíváncsi - jegyezte meg.

Rogán Antal elmondta, hogy a PSZÁF és az MNB összevonásával kapcsolatos döntés idén még biztosan megszületik, sőt az erről szóló jogszabálytervezet már nyár előtt a parlament elé kerülhet.

A képviselő előadásában szólt arról is, hogy a különadók fennmaradásával a következő kormányzati ciklus közepéig számolni kell, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást 2014-ben. Úgy fogalmazott, hogy azokkal - "akármilyen kormány is jön 2014-ben - szinte biztos, hogy a következő ciklus közepéig, második feléig kalkulálni kell", mert érdemi gazdasági növekedés nélkül csak ezekkel a különadókkal tartható egyensúlyban a magyar költségvetés.

Rogán Antal szerint az államnak arra kell törekednie, hogy egy hosszú távon fenntartható egyensúlyi pályát alakítson ki, ez pedig növekedés nélkül nem lehetséges. "Ha van valamire nézve kockázat 2013-ban Magyarországon, az kétségkívül növekedési kockázat" - mondta.

A héten beadott konvergenciaprogram kapcsán kifejtette: a kormány "sokkal nagyobb óvatossággal figyel oda" az EB észrevételeire: Kifejtette: tavaly bebizonyosodott, hogy a bizottság szakértői sok ponton "rendszeresen és folyamatosan tévedtek". Emlékeztetett arra, hogy a kormány alapvetően a bizottság számításait alapul véve háromszor is korrigálta a 2012-es büdzsét.

Rogán Antal hangsúlyozta, hogy a konvergenciaprogramot az elfogadott költségvetés betartására építették fel. Kifejtette: 2013-ban több olyan lépés van, ami miatt az idei költségvetésben is kisebb kockázat van a jegybanki veszteség megtérítéséhez kapcsolódóan, és akár 80-100 milliárd forinttal is alacsonyabb lehet a jegybank vesztesége idén.

Ebben segíthet az új jegybanki vezetés több lépése is, így például a kéthetes betétek állományának korlátozása. Ezen túlmenően a magyar kormány inkább azzal kalkulál, hogy szükség esetén zárolja a tartalékokat és nagyobb hangsúlyt helyez a bevételek behajtására. "Úgy látjuk, hogy ma még nincs olyan kockázati tényező, ami azt indokolná, hogy plusz egyensúlyjavító intézkedéseket fogalmazzunk meg" - emelte ki Rogán Antal.
Úgy értékelte, az ország növekedési potenciálját javíthatja az uniós források hatékonyabb kihelyezése, valamint a vártnál alacsonyabb infláció, amelynek köszönhetően lényegesen javul a háztartások jövedelmi pozíciója.

A hitelezés kapcsán hozzáfűzte: a Magyar Nemzeti Bank "rendkívül óvatosan, talán segíthet abban", hogy a legkockázatosabb termékek kiváltása fokozatosan megtörténjen. Ez nem a kiáramló hitelmennyiséget fogja növelni, hanem inkább a hitelportfólió minőségét javítja - húzta alá a frakcióvezető.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Jobbik korlátozná a bűncselekményt elkövető menekültek mozgását

Egyre gyakrabban riasztják a rendőröket a menekültekkel kapcsolatos utcai tivornyák, verekedések,… Tovább olvasom