Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Rohamosan fejlődik az őssejtgyógyászat

A remények szerint már a közeljövőben egyre nagyobb ütemben bővül az őssejtekkel biztonságosan, ellenőrizhető módon kezelhető betegségek köre.
A felnőtt szervezetben a csontvelői őssejtek találhatók meg a legnagyobb mennyiségben a szöveti őssejtek közül. Kinyerésük is megoldott és jól tenyészthetők, alkalmazásuknak tehát számos előnye van. Már több mint 30 éve használják őket például fehérvérűségben (leukémiában, a vérképző rendszert érintő rákos megbetegedésben) szenvedő betegek gyógyítására.

Az utóbbi években azonban több országban, így Magyarországon is megkezdődtek olyan klinikai vizsgálatok, amelyek során a csontvelői őssejteket regenerációs eljárásokban próbálják ki. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az szívgyógyászatban is tesztelik a módszert: az infarktuson átesett betegek szívébe saját csontvelőjükből származó őssejteket ültettek be. A kezeléstől azt várják, hogy a nagy kiterjedésű, nagy területű szívizom pusztulásával járó szívizom-infarktus után a szívelégtelenség előfordulási aránya csökkeni fog. Az eddigi eredmények külföldön és itthon is biztatóak.

Megoszlik a kutatók véleménye arról, hogy nem túl korán kezdték-e meg a klinikai próbákat (és itt most csak a nyugati orvostudományról beszélünk). Egyesek szerint előbb még kísérletes körülmények között kellene tisztázni kérdéseket, mások amellett érvelnek, hogy számos betegség súlyossága, illetve a hatékony egyéb kezelési mód hiánya indokolttá teszi a mihamarabbi beavatkozásokat.

Annyi bizonyos, hogy a terület fejlődik, és a remények szerint már a közeljövőben egyre nagyobb ütemben bővül az őssejtekkel biztonságosan, ellenőrizhető módon kezelhető betegségek köre. A regenerációs orvoslásban nagy szerephez juthatnak majd a legkönnyebben begyűjthető köldökzsinórvér-őssejtek, amelyek szintén képesek arra, hogy a csontvelőt, a vért, az immunrendszert, illetve különféle szöveteket alkotó fő komponensekké alakuljanak. A köldökzsinórvérben található nagyszámú őssejt is képes arra, hogy a károsodott területre juttatva a károsodott szöveteket regenerálja. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként már ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagymamakorú hastáncosok

Hatvanas-hetvenes éveikben járnak a gyálaréti nyugdíjasklub hastáncosai. Egyedülálló produkciójukat… Tovább olvasom