Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Romagyilkosságok: a katonai ügyészség nem indított vizsgálatot

Nem merült fel olyan adat, amelynek alapján a katonai ügyészségnek vizsgálatot kellett volna indítania a romagyilkosságokkal kapcsolatban - mondta a katonai főügyész csütörtökön az MTI érdeklődésére.
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport a gyanúsítottak elfogása után lefolytatott vizsgálatában 2009-ben a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította. A ténymegállapító jelentés rámutatott: az általuk feltárt hiányosságok, mulasztások, kötelezettségszegések miatt szükségesnek tartják, hogy ne csak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, hanem a katonai főügyész is folytasson eljárást.

Balogh Zoltán százados, katonai ügyész, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője az MTI megkeresésére csütörtökön azt közölte: "a Budapesti Katonai Ügyészségen nem merült fel olyan adat, amely a Magyar Köztársaság titkosszolgálatainak állományába tartozó személyek úgynevezett romagyilkosságokkal összefüggő, esetlegesen kötelességszegő - bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító - magatartására vonatkozna".

A szóvivő további információkért a főügyészséghez irányított.

Bánhegyi Gábor dandártábornok, megbízott katonai főügyész, a Katonai Főügyészség katonai ügyek főosztályának korábbi vezetője csütörtökön az MTI megkeresésére szintén azt mondta: nem merült fel olyan adat, amelynek alapján hiányosságok, mulasztások vagy kötelezettségszegések miatt vizsgálatot kellett volna indítaniuk.

Gulyás József, az akkori vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke erre reagálva az MTI-nek azt mondta: az új kormány élhetett volna azzal a jogával, hogy "az ügy aktáit leporolva" feljelentéssel él, de úgy véli, a jelenlegi vezetés csak azt tartja szem előtt, hogy "nem élezni, nem firtatni" ezt a kérdést, mert az ügy már amúgy is eléggé megtépázta a szakszolgálatok tekintélyét.

Arra utalva, hogy a katonai titkosszolgálat a vizsgálóbizottság elől elhallgatott az ügyben rendkívül fontos információkat, megjegyezte, szükségesnek tartaná, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetőjét az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hallgassa meg, mert meggyőződése, hogy a parlament tekintélyét is rombolhatja, ha országgyűlési képviselők "szó nélkül mennek el" ilyen súlyos mulasztás mellett.

Emlékeztetett: az általuk feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket politikai felelősség terheli.

A vizsgálatot azért indították, mert olyan adatok merültek fel, hogy a gyanúsítottak egyikét több éven át szélsőséges nézetei miatt megfigyelés alatt tartotta az NBH, és ellenőrzését éppen akkor állították le, amikor fegyverkezésbe kezdett.

Ezzel ellentétben az MTI ügyvédi, valamint az ügyet jól ismerő politikusi és titkosszolgálati forrásból idén április közepén megtudta, hogy Kiss István másodrendű vádlott operatív módszerekkel történő megfigyelése a besenyszögi vadász kirablásakor és a galgagyörki lövöldözés elkövetésekor még tartott.

Az is kiderült: a szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel, a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után olyan információt kaptak, hogy a korábban megfigyelt férfi újabb fegyverkezésbe kezd, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal.

Egy másik gyanúsítottról elfogása után az derült ki, hogy szerződéses katonaként szoros kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal, és az utolsó két támadás között találkozott is kapcsolattartójával. Ezt a tényt a Honvédelmi Minisztérium egy éven át tagadta, és csak a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án, "a föllelhető iratok áttanulmányozása után" ismerték el, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos Istvánt, a jelenleg zajló büntetőügy negyedrendű vádlottját szerződéses katonai szolgálatának idején - a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték.

Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget - tudatták. Ficsor Ádám akkori titokminiszter is elismerte: "az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat".

A sértett felek jogi képviselői azt tervezik, hogy kártérítési pert indítanak az állam ellen, mert ha a szakszolgálatok "érdemi munkát végeznek", szerintük "megakadályozható lett volna a romák elleni támadássorozat, de a tiszalöki és a kislétai gyilkosság mindenképp".

A romagyilkosságokkal kapcsolatban a hatóságok részéről más hibákra is fény derült: a 2009. februári tatárszentgyörgyi gyilkosságot - amelyben egy 27 éves apát és ötéves kisfiát lőtték agyon - kezdetben egyszerű balesetnek kezelték. A hibák miatt fegyelmi vizsgálatok is indultak.

A 2008. szeptember 29-i taranabodi támadással pedig három helybéli roma fiatalt gyanúsítottak, és 11 hónapig tartották őket előzetes letartóztatásban, majd két másik hasonló bűncselekmény elkövetésével is gyanúsították őket, és szüleik ellen a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi gyilkosságok miatt nyomoztak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkapta első oltását a Nyíregyházi Állatpark új oroszlánkölyke

Megkapta élete első oltását és átesett az első általános orvosi vizsgálaton csütörtökön a… Tovább olvasom