Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Ruha is teszi a céget?

A magyar vállalatok, míg merész és nagyvonalú belsőépítészeti megoldásokat alkalmaznak, szinte egyáltalán nem figyelnek a munkatársak öltözködésére, pedig ez is hozzátartozik egy cég imidzséhez.

Nincs annál kínosabb, mint ha egy új munkatárs ruházatával mellélő az első napon. Ha túl elegáns, vagy ha alulöltözött, még nehezebb lesz 
beilleszkednie, mert az első benyomás nagyon fontos. Ha azonban a HR-es a felvételi interjún kezébe nyomott volna egy kis füzetet, ami a vállalati öltözködési irányelveket tartalmazza, megkönnyítette volna a dolgát.

De nemcsak ezért hasznosak egy írásba foglalt öltözködési szabályok. Hanem azért is, mert világosan tükrözik és kifejezik a vállalat által képviselt értékeket, karakteres megjelenést kölcsönöznek a munkatársaknak, és így az ügyfeleket és partnereiket is megnyerhetik maguknak.

Finoman, stílusosan

Ahol már természetes
 
Egy, a magyarországi viszonyokhoz képest jól öltözött hazai szakember Londonban, egy bankban kapott állást. Az első néhány nap után közvetlen főnöke tapintatosan kezébe nyomott egy névjegyet, amelyen egy personal consulter neve állt, hogy keresse fel az illetőt. Az új kolléga stílusa nem illet az ottani banki viselethez, ezért a magyar alkalmazott „kilógott a sorból", ami az angolok számára megengedhetetlen, hiszen az egymáshoz hasonló és minőségi megjelenéssel az ügyfeleket tisztelik meg. Nagy-Britanniában teljesen természetes, hogy valaki az adott cég imázshoz illeszkedve öltözik.  
„A Company Dress Code (CDC) nem más, mint az az öltözet, ami a cég imázsának, üzleti profiljának, valamint a belső és a vállalattal szemben állított külső elvárársoknak is megfelel" – mondja Schiffer Miklós stílustanácsadó, a Schiffer Consulting vezetője. Ez nem tévesztendő össze a formaruhával, amelyet például a McDonald’s alkalmazottain vagy a gyári munkásokon láthatunk. Ebben az esetben nem kell sok mindenen gondolkodnia a cégvezetésnek: ha az uniformist egyszer már megtervezték, csak az alkalmazottak méretéhez kell igazítaniuk.

A CDC viszont az öltönyök és a kosztümök világában kalauzolja a munkatársakat: nem írja elő, hogy pontosan milyen öltönyt és hol vegyenek például a sales-esek, de irányelveket ad a mindennapos, valamint a speciális eseményeken való megjelenéshez. Ez a munkatársak helyzetét is megkönnyíti, mert megismerik a vállalatvezetés elvárásait. A magyarországi Citibanknál például kötelező az öltöny és a kosztüm, de hétfőnként laza napot tartanak, ilyenkor megengedett a rövid ujjú ing vagy a farmer.

Magyarország jól öltözöttjei
 
A magyar cégek között is van már olyan, ahol tudatában vannak annak, hogy a munkatársak öltözködése a vállalati identitást is kifejezi, ezért odafigyelnek erre is. Schiffer Miklós szerint az első helyezést egyértelműen a Porsche Hungária kapja, ahol minden munkatárs nagyon jól öltözött. A Westel is jó példát mutat: az alkalmazottak a boltokban is kellemes megjelenésűek. 

A vállalatoknál előírhatnak valamilyen egységes ruhadarabot is, amelyet minden alkalmazottnak viselnie kell: a Budapest Banknál például piros kendőt hordanak az ügyfélkapcsolati munkatársak, máshol a cégnevet hímezik az ingallérra. De minél stílusosabb egy vállalat, annál finomabb szabályokat alkalmaz, vagyis nem vezet be egyenruhadarabot. „Akkor igazán jó a CDC, ha az ügyfelek és az üzleti partnerek nem veszik észre, hogy létezik ilyen a vállalatnál, csak azt látja, hogy rend van ezen a területen" –véli Schiffer.

 
Ki nem mondott szabályokat írnak le

A CDC alapjául azok a a ki nem mondott szabályok és elvárások szolgálnak, amelyek egyébként is áthatnak egy munkahelyet. Egy bankban öltönyt, inget, nyakkendőt kell hordani, de hogy milyet, az nincs meghatározva. Ebben segít a CDC, aminek a megfogalmazása általában az emberi erőforrás vagy a marketing osztály feladata.

Fegyelemre nevel
 
A CDC mint öltözködési rend a cég belső fegyelmét és ezáltal a belső hierarchiájának betartását is erősíti. „Egy általam személyesen ismert svájci vezérigazgató még soha nem vette le a zakóját a munkatársai előtt, pedig levehetné. Mégis, ő ezzel szeretne példát mutatni" – mesélte Schiffer Miklós.
A szabályzat nem konkrétan azt írja elő, hogy például milyen márkájú és színű inget hordjon egy alkalmazott, hanem általános fogalmaz. Cégünknél elvárják a hosszú nadrág és a hosszú ujjú ing viseletét, a farmer nem megengedett, vagy a melltartó kötelező. Ehhez hasonló mondatok olvashatóak egy CDC-ben „Ez a minimum ahhoz, hogy az emberek tudják, mit vár el tőlük a cégvezetés" – véli Schiffer Miklós.

Fontos, hogy a CDC szabályrendszerét a vezetők is kövessék. „Ők tudnak a leginkább példát mutatni öltözködésükkel a többi alkalmazottnak" – emelte ki Schiffer Miklós.

Szakaszokra tagolva

Ideális esetben a CDC több részre van tagolva: az első és legalapvetőbb fejezet a tiltásokat tartalmazza. Ezután következhetnek a ajánlások, amikor például bizonyos ruhadarabokat, kiegészítőket javasolnak. „Az utolsó lépésben pedig konkrétan leírható, hogy melyek azok az öltözetek és kombinációk, amelyek kifejezetten szívesen látnak a cég irodáiban – mondja Schiffer. – Lehet például a sötét öltöny-világos ing-sötét nyakkendő viseletet ajánlani. De ide tartoznak az olyan tiltások, amelyek már több ruhadarabot érintenek: a sötét öltöny-sötét ing-sötét nyakkendő például kifejezetten kerülendő ilyen környezetben."

Ha még kifinomultabb a CDC, akkor akár színajánlásokat tesz, és a ruhák minőségére is utal. Ez persze nagyon nehéz, mert akár sértődés is lehet belőle. A személyi szabadságjogaira is hivatkozhat bárki. „Igaz, ez a kérdés már akkor is felmerül, amikor előírják például a melltartó kötelező viseletét – jegyzi meg Schiffer. – Ugyanakkor egy munkahely maximális teljesítményt vár el, és ha úgy gondolják a vezetők, hogy ehhez a jó megjelenés is hozzájárul, akkor bizony ezt is megkövetelhetik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tíz éve Győrben az Audi

„ Meggyőződésem, hogy az Audi győri sikere a Magyar Köztársaság sikere is” –… Tovább olvasom