Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Saját bevételi forrást remélnek az energiából

Helyi szakemberekkel önálló szigetközi energiastratégia kidolgozását szervezi Széles Sándor térségfejlesztési társulási elnök. Ezzel bevételi forrást remél a térségnek: a szélenergia mellett – többek közt – a törpe vízierőművekre és a bősi energiára is számítanának.
Magyarország teljes szélenergia-potenciálja meglepően nagy. A környezetvédelmi engedéllyel rendelkező magyar szélerőműprojektek összteljesítménye mintegy hatszorosa a magyar Energia Hivatal listájában engedélyezett 330 megawattnak. A szélerőművek létesítésének határt szabnak a magyarországi villamosenergiaellátó-rendszer rendszerirányítási gondjai. A szélerőművek tengelymagassága az elmúlt években folyamatosan növekedett, s mára a korszerűnek és gazdaságosnak mondható erőművek magassága meghaladja a 100 métert: például a mosonma-

gyaróvári széltornyoké. Emiatt is szükséges volt a hazai szélenergia-potenciál újbóli vizsgálata. Mindezen tényekről a Magyar Szélenergia Társaság tartott előadást Budapesten a Nemzetközi Hidrogénenergetikai Fórumon.

1138 megawattból csak 330 létesülhet

Dr. Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke – a győri Széchenyi-egyetem docense – elmondta: 1993 óta nincs hazai energiastratégia a megújuló energiaforrások hasznosítására. A szélenergetika nagy lépésekkel fejlődik, ám a szélerőművek építése akadályokba ütközik. Ukrajnából pedig 1000 megawattnyi energiát importálunk.
– Eddig Magyarországon 1687 megawattnyi szélerőmű építési igényről tudunk. Összesen 1138 megawattra adtak be idén áprilisig engedélyeztetési kérelmet: ebből 330 megawatt széltorony létesítését engedélyezték. Magyarországon a villamosenergia-termelésben a nagy erőművek továbbra is meghatározóak. Bizonyos napszakokban kisebb a fogyasztás: emiatt még az is felmerült, hogy ilyenkor a paksi atomerőmű termelését is „vissza kellene szabályozni”.

„ Túltermelés” esetén

nem veszik át az áramot


– Jelentősek a földgázüzemű kiserőművek is: a távhőrendszerek általában erre csatlakoznak. A 923 megawatt összteljesítményű kiserőművek 90 százaléka gázüzemű. Ez a közüzemi mérlegkörre csatlakozik. Szélerőműveknél a közüzemi hálózatra való csatlakozásra 330 megawatt felett nincs lehetőség. Itt is meghatároztak egy termelési kvótát: a kilowattóránként 23 forintos átvételi árat nem fizetik, s nem veszi át az energiát a hazai ellátórendszer. Sarkosan megfogalmazva: ez a kvótakorlátozás akadályozza a megújuló energiaforrások elterjedését.
– Jövőre megszűnik a közüzemi mérlegkör. A Magyar Széleenegia Társaság azt javasolja, készüljön egy megújulóenergia-mérlegkör, mely a határon túli együttműködés lehetőségeit is vizsgálja. Mire gondolok? Ha például a Szigetközben a szükségesnél több a termelés, akkor akár az osztrák mérlegkörön tovább lehetne adni. Emellett a hazai energiaprogramban szükséges lenne a hosszú távú szerződéseket felülvizsgálni, a szélerőművek esetében vízi erőmű segítségét is igénybe venni. Hidrogén előállításával a tárolás is megoldható lenne: erre már vannak biztató kísérletek az Európai Unióban.

A térség érdekeit kell képviselni

Széles Sándor, a Mosoni-Duna-táj Térségfejlesztési Társulás elnöke elmondta: olyan szigetközi stratégiai program kell, mely a térségben élők szempontjait veszi figyelembe.
– Nem mondhatunk le a természeti erőforrásokról. A vízi energia kihasználása is fontos. A magyar–szlovák tárgyalások során nem kellően átgondolt az a kezdeményezés, hogy Nagymarosért cserébe átengedjük a bősi energiát. Erről az energiáról nem szabad lemondanunk: tizennégy éve sem vizet, sem áramot nem kapunk.
– Szerintem az energiapiac liberalizációja után a bősi vízenergia versenyképes lehet az ukrán importtal, hisz most 1000–1500 kilométerről történő energiaszállítás esetén 10–11 százalékos hálózati veszteséggel számolhatunk – vette át a szót dr. Tóth Péter.
– A nagykereskedők lobbija egyelőre áttörhetetlennek tűnik, de a térség érdekeit kell képviselnünk – folytatta Széles. – A legnagyobb felelősség a helyi döntéshozók kezében van. Az energia, az élelmiszer és az ivóvíz a legnagyobb stratégiai kincsek: valamennyit helyben meg lehet termelni. Szigetközben olyan energiahasznosítási rendszer épülhet ki, mely a vízi energia felhasználásával és a hidrogéntermeléssel összekapcsolódva a jövőben bevételi forrást adhatna a térségnek. Emiatt szükséges a megújuló energiára alapozott rendszerek kiépítésének vizsgálata: ezzel megszűnhetne a Szigetköz gazdasági kiszolgáltatottsága. Jövőre – saját, térségbeli szakemberek segítségével – kialakíthatjuk a fenntartható fejlődés stratégiáját. A stratégiában szükség van a Bősön termelt áramra is, s a helyben termelt vízi energia – törpeerőművek – hasznosítására.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sánta bravúrjaival megmaradt a gyirmót esélye

Hazai pályán szenvedett kínos vereséget az ETO FC és az FC Sopron a Magyar Kupa tegnapi… Tovább olvasom