Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Saját borának ízére vágyott, szőlősgazda lett belőle

10 millió forintos borászati beruházást valósított meg a Szent Benedek Submontanum Szőlészeti és Borászati Kft.

Először egy több mint 10 millió forintos borászati beruházást valósított meg a SAPARD-program 4 millió forintos támogatásával a Szent Benedek Submontanum Szőlészeti és Borászati Kft. Azután a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének támogatási rendszerébe kapcsolódott be 2004–2005-ben a cég.

– A SAPARD-program forrásaiból egy feldolgozó gépsort sikerült venni, ami konkrétan egy présből, egy zúzó-bogyózóból, két darab tartályból és egy szivattyúból áll. Ez szerepelt a pályázati anyagban is – mondja Farkas Géza, a kft. tulajdonosa.

Hozzáteszi: azóta megtörténtek a helyszíni ellenőrzések is – utoljára idén áprilisban –  és mindent rendben találtak. A társaság ügyvezetője a felesége, mivel a vállalkozás egy családi cég – magyarázza a  szőlősgazda. A kft. székhelye Kaposváron van ugyan, ám a társaság az ország másik „végén", Tállyán működik. Itt van a borászat, ahol egy 1700-as évekbeli pincével, valamint egy borházzal is rendelkeznek. A Tokaj-hegyaljai borvidéken vannak saját tulajdonban lévő szőlőik is.
A szőlő-termőterület jelenleg csak 12,2 hektár, de van még telepítésre váró további mintegy 6–8 hektár, ami „minőségét tekintve teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket jó minőségű bort adó szőlőterülettel szemben támasztani lehet".

A gazdálkodás kezdetén nagy gond volt – fogalmaz Farkas Géza –, hogy az általuk megvásárolt szőlőterületek korábbi gazdái 100–200 mázsa termést sajtoltak ki a tőkékből hektáronként. Ők pedig, amikor megvették a szőlőt, nem akartak ennyit, csak húsz-harminc mázsát, mivel fontosnak tartották a minőségi bortermelést.
Az NVT agrár-környezetgazdálkodási programjába a cég az említett 12,2 hektár szőlővel kapcsolódott be. Beadták a támogatási kérelmet és megkapták a támogatást is. Ehhez persze el kellett készíteni a gazdálkodási naplót, illetve az évenkénti beszámolót a megszabott időben. Hiánypótlás nem volt. Farkas Géza szavai szerint „eseménytelen volt a történet".

Hektáronként 90 ezer forint körüli agrár-környezetgazdálkodási támogatást kaptak, összesen 1 millió 165 ezer forintot. Ezt ugyan még csak egyszer, az első év után,  a támogatási rendszer azonban ötéves – emlékeztet a gazdálkodó a feltételekre. Az idei támogatást még csak ezután kapják meg, de azt  még várhatóan  idén kifizetik.
A szőlősgazda mindenesetre úgy véli, hogy az agrár-környezetgazdálkodási termelés feltételeinek betartásához – amelyeket a támogatás fejében vállaltak – valóban sok minden szükséges, ám futja a támogatási pénzből. Mint mondja, még nem hasonlította össze, hogy ha nem az agrár-környezetgazdálkodási feltételeknek megfelelően termelne, az mennyivel lenne olcsóbb. Az azonban biztos, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatás sokat segít abban, hogy sok gazdálkodó e termelési mód mellett döntsön. Ez így van  még akkor is, ha az költségesebb.

Amennyiben a szóban forgó támogatás nem lenne, valószínűleg a jelenleginél többen választanák azt a gazdálkodást, amely a legkevesebb költséggel járna. S akkor valószínűleg kevésbé motiválná a termelőket a föld sorsával kapcsolatos előrelátás. A támogatást igénybe vevőket azonban már érdekeltté teszi a pénz is a földek termőképességének  megőrzésében.

Az NVT integráltültetvény-célprogramja keretében az integrált gazdálkodás a nemzetközileg is elismert elveken és gyakorlati eljárásokon alapul. Ennek keretében a mezőgazdasági tevékenység prioritásai közé került a környezeti szempontból előnyös, vegyszertakarékos gazdálkodásra való átállás. Azaz különösen a műtrágyák és növényvédő szerek csökkentett, optimalizált használata, továbbá a veszélyes anyagok körültekintő (korlátozott) alkalmazása, valamint más egyéb környezetgazdálkodási eljárások is ebbe a körbe tartoznak.

Ez a mezőgazdasági termelési módszer – mivel  környezetkímélő és élelmiszer-biztonsági szempontból is kívánatos – annyira megfelelő, hogy a szakemberek szerint a jövő szabványos termelési rendszerévé is válhat. Az integrált gazdálkodást Magyarországon a Nemzeti
Agrár-környezetgazdálkodási Program bevezetéséről szóló kormányhatározat tette lehetővé 2002-ben.

A program a gazdálkodókat az integrált gazdálkodási módszerek használatára, a szigorúbb környezetvédelmi szabványoknak megfelelő termelésre, a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazásának optimalizálására és a „gondos gazdálkodási módszerek" széles körű felhasználására ösztönözte.

Az integrált gazdálkodási rendszeren belül a művelési módok, a tápanyag-gazdálkodás, a szintetikus növényvédő szerek – például rovarirtók és műtrágyák – optimális, korlátozott alkalmazása nemcsak talajvédelmi, vízvédelmi szempontból, hanem a biológiai sokféleség szempontjából is előnyös. Az integrált gazdálkodás azon túl, hogy  pozitív hatást gyakorol a talaj tápanyagegyensúlyára, optimalizálja a növényvédőszer-használatot és csökkenti a talajokra, a vízre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat is.

Az NVT-s támogatás mellett a kft. a földalapú támogatást is kapja. A gazdálkodó szerint beruházásokhoz lehet még igényelni további, egyéb támogatásokat is. Fájlalja viszont, hogy ez utóbbiakra jelenleg nincs lehetőség.

Az Európai Unió borreform-elképzelései kapcsán – amelyek szerint a szőlőterület 20 százalékát ki kell vágni, Magyarországon is – a szőlősgazda azt mondja, hogy meg lehetne oldani a bortúltermelés gondját másképp is, legalábbis nálunk. Arról szerinte nem is érdemes beszélni, hogy a nagyáruházakban kapható, a világ túlsó feléről ideszállított, néhány száz forintos borok milyen minőségűek. Az embereknek el kellene hinniük, hogy a külföldi bor nem jobb a magyarnál, és ennek megfelelően kellene alakítaniuk vásárlási szokásaikat. Másrészt mindenki rendszeresen hall a borhamisítással kapcsolatos eljárásokról.

Leginkább az állam érdeke volna, hogy ez megszűnjön, és akkor máris nem a kivágásokról, hanem az újabb telepítések szükségességéről kellene beszélni – véli Farkas Géza.
A terméskorlátozással járó minőségi átállás időszakában törvényszerű, hogy a kft.-nek több volt a költsége, mint az árbevétele. Lassan azonban a Szent Benedek Submontanum Szőlészeti és Borászati Kft.-nél is elkészülnek azok a borok, amelyeket „már meg lehet mutatni", azaz ki lehet állni velük a piacra. Ehhez persze kóstolókra, bemutatókra, fesztiválokra is el kell majd menni. Egyelőre azonban a társaságnak csak pár száz üveges tételei vannak. Ezek között található két nagyobb is, csaknem ezer-ezer palackos tétel – egy furmint és egy hárslevelű 2004-ből –, de még ezek sem igazán jelentősek.

Az embereknek el kellene hinniük, hogy a külföldi bor nem jobb a magyarnál, és ennek megfelelően kellene
alakítaniuk vásárlási
szokásaikat.
Farkas Géza a jelenlegi 100–200 palackos eladásokkal szemben évente 6–8 ezer, legfeljebb 10 ezer palack étékesítését tervezi. Így inkább személyes kapcsolatok révén, mintsem nagyobb kereskedőkön keresztül szeretné eladni borait.

„Én ebben hiszek, ha ez nem működik, akkor nem működik a cég sem" – állítja a szőlősgazda. Már csak azért is így gondolja, mert például az aszúk 500–1500 palack között készülnek egy-egy évjáratban, ami nem igazán kereskedelmi mennyiség.

Persze Farkas Géza nem is szeretne sokkal többet termelni, hiszen évekkel ezelőtt egy baráti kapcsolat révén, véletlenül „sodródott" csak a tállyai dűlők közelébe. Ott járva azonban magával ragadta a táj szépsége és a kínálkozó lehetőség. A pincéket látogatva megfogalmazódott benne a saját bor íze utáni vágy.

Az első terület megvásárlása után így aztán nem volt megállás. Jöttek a hektárok egymás után – fogalmaz. Azután ez a „szerelem" még arra is rávette, hogy a hektárok gyarapításán  túl pénzkereső – ügyvéd –  foglalkozása mellett szőlész-borász szakmérnöki képesítést is szerezzen. Ahogy mondja, próbálja is úgy végezni a szőlővel kapcsolatos munkát, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, ahogyan azt kell. A munkához szükséges gépek mellett – „egy keskeny nyomtávos szőlőművelő traktor hiányzik leginkább, de ez is meglesz" – akad persze némi humán segítsége is. A négy helyi állandó alkalmazott munkája nélkül ugyanis nem tudná működtetni a céget. Hiszen nehéz lenne naponta  Kaposvárról a tállyai szőlőkbe járni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Doboz a levélpapírhoz

Tovább olvasom