Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 7°C Még több cikk.

Schmitt Pál szerint Nagy Imre példakép

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint Nagy Imre példakép; mint a Heti Válasz című hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban az államfő fogalmazott, Nagy Imre „segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát".
Schmitt Pál a Heti Válasznak adott interjújában elmondta, meg sem fordult a fejében, hogy tizennégy évesen részt vegyen az 1956-os harcokban, október 23-án éppen egy edzésről ment hazafelé, amikor meglátta a Bem tér felé tartó tömeget, elment velük egy darabon egészen a Kossuth térre. Hozzátette, neki a megbeszélt időpontra mindig otthon kellett lenni, máskülönben édesapja akár egy-egy nyaklevest is kiosztott.

Az államfő úgy vélekedett, Nagy Imre példakép. Mint mondta, „segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát". „A másik pillanat, amelyet most ünneplünk, az, hogy 1989-ben összeomlott a rendszer, hogy október 23-án népköztársaságból köztársasággá váltunk, egyértelműen 1956-ban gyökerezik, ahogy az idei választásokon megtapasztalt példátlan összefogás is visszavezethető rá" – fogalmazott Schmitt Pál.

Az államfő közölte: hatvan éves koráig számára nem is létezett a politika. Arra a felvetésre, hogy a kádárizmusban államtitkár-helyettesi rangig vitte, azt válaszolta, hogy annak semmi köze nem volt a politikához. Hangsúlyozta, még egy szakszervezetnek vagy a KISZ-nek sem volt tagja soha, nemhogy a pártnak.

Mint fogalmazott, beszélt négy nyelvet, kétszeres olimpiai bajnok volt, szállodai vezető 17 évig, ezért esett rá a választás és lett a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Ez a tisztség viszont automatikusan együtt járt az Országos Testnevelési és Sporthivatal egyik alelnöki posztjával, ami pedig államtitkár-helyettesi rangot jelentett – fejtette ki.

Schmitt Pál arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök szerepét hogyan látná szívesen a készülő új alaptörvényben, azt felelte: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok, egyértelmű felhatalmazás idején inkább az egyensúly megteremtése vezérli, de szerinte szükség van a végső kontrollra, fékre, tehát éppen, hogy megerősítené „ezt a két beavatkozási pontot".

Az, hogy rövid, kéthónapos elnöksége alatt nem kellett élnie ezekkel az eszközökkel, mivel szavai szerint felelősséggel dolgozott a parlament, és az elé terjesztett törvényjavaslatok kiállták az alkotmányosság próbáját, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ha kell, ne élne velük a jövőben – nyilatkozta.

Schmitt Pál beszélt arról is, hogy szíve szerint mindenhol ott lenne, ahová hívják, de, mint fogalmazott, „valóban meg kell tanulnom, hol a határ". Arra a kérdésre, hogy miért éppen Kolontáron nem volt ott a vörösiszap- katasztrófa másnapján, azt válaszolta: mindenki oda menjen, ahol dolga van.

Mint mondta, megnyugvással látta, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, a polgármesterek is a helyszínre siettek, tették a dolgukat. Hozzátette: ő legfeljebb az együttérzéséről biztosíthatta volna az érintetteket, ami feladata is, ám úgy ítélte meg, ezt megteheti a sajtón keresztül, leginkább pedig ott, ahol a sérültek vannak. „Ezért aztán abban a pillanatban, amikor kórházba szállították őket, ott voltam köztük és végigjártam az intézmény mindhárom szintjét, az intenzív osztályt is beleértve" – jelentette ki.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. klj_54 2010. október 23. 09:50
    „21. hozzászólás szilléri 2010.10.23. 00:18
    Olvasd újra a történelemkönyvet!
    Rosszak az információid.”
  • 21. szilléri 2010. október 23. 00:18
    „Nagy Imre bemondta a Kossuth rádióba,, csapataink harcban állnak" és elhúzott a Jugoszláv nagykövetségre. Más kérdés, hogy Tito meg kiadta Csermanek Jánosnak!”
  • 20. Örvájn 2010. október 22. 20:56
    „Úgy legyen!”
  • 19. klj_54 2010. október 22. 18:32
    „18. hozzászólás Örvájn 2010.10.22. 17:02
    Nem csak kamaszok de komoly felnőttek is megtévedtek 56-ban!
    Azt hitték a világ segélni fogja megmozdulásukat, hát nem segítette.
    Esze ágában sem volt a kapitalista világnak megszegni a Jaltában aláírt papírt.
    Saját kényelmükkel voltak elfoglalva.
    A világ akkor még nem érett meg a váltásra.
    Borzasztó látni azt, hogy amiért anno életüket áldozták azt ma pár pöffeszkedő kisajátítja.
    Furának érzem azt, amikor a volt három per kettes osztja az észt nagy hangon, mert ő a köztársaság elnöke! És fájó attól hallgatni a kioktatást aki KISZ titkár, és Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az alá tartozó Társadalompolitikai Intézet munkatársa volt, Kövér.
    Erkölcsi alap nélküli percemberek vették át a hatalmat és lassan elérjük az Orwelli gondolatrendőség állapotát:(
    Minden tiszteletem és a meggyújtott gyertyák azon embereké, akik akkor álltak ki véleményük mellett, amikor arra golyó vagy kötél volt a válasz! Ebben nem látok különbséget, bármely oldalon állt is az illető!”
  • 18. Örvájn 2010. október 22. 17:02
    „A kamasz nem bíróban és ítéletben gondolkodott! Az egyetemista talán. Bár őt (idealistaként) sem a jogértelmezés útvesztői vezérelhették a davaj gitárral a kezében. Hanem egy életérzés, az önrendelkezés, a haza szeretett, még ha tudta is, hogy ennél egyértelműben nem kötelezheti el magát. Tette ezt egy olyan világban ahol ezek az értékek másodlagosak voltak. Az egyértelmű állásfoglalás pedig lőporszag nélkül is halálos volt. Hősök ők, akkor is ha ezt nem tudták!”
  • 17. klj_54 2010. október 22. 11:23
    „15. hozzászólás Örvájn 2010.10.22. 09:11
    A kamasz addig princelte az eljáró bírót, amíg nem volt neki (bíró) más választása, mint a halálos ítélet kiszabása!
    Kamasz hősködésnek indult és a végén az életébe került.
    Nyilvánosak a per iratai.”
  • 16. jozko 2010. október 22. 11:21
    „Kedves Örvájn!

    Jó embernek látszol!
    Egy kedves idealista.

    Vagy nincsenek komoly élettapasztalataid-
    Vagy nem tanultál belőlük!

    És kérlek, ne érezd tiszteletlenségnek a szavaimat!
    Csak másképpen látunk egyet s mást.Ettől még nem vagyunk ellenfelek-szerintem.”
  • 15. Örvájn 2010. október 22. 09:11
    „A tégla darabok és a lehulló vakolat között lapuló benzines palackot szorongató kamasz, dobtáras géppisztollyal tankokra vadászó egyetemista. Nem hiszem, hogy csak vagányságból, és a hecc kedvért kockáztatott. Az ötvenes évek elején bármiért elzárhattak, emberi mivoltából kifordíthattak bárkit. A parazsat sokáig szították, az elszabadult tűzet nem lehetett kordában tartani. Hát eloltották! Igaz azok akik meggyújtották. A kamasz ,,felelőtlenségért" 18. születésnapján felakasztották, az egyetemista ha tudott elmenekült, vagy 10 börtön után, segédmunkásként dolgozott egy életen át. A célok 36 év után teljesültek benzines palackok nélkül, de korántsem teljesen.”
  • 14. klj_54 2010. október 22. 08:41
    „A napi politikai érdek az 1956-os tőkés restaurációs kísérletet "forradalomnak" minősítette! Azért tőkés restaurációs kísérlet, mert Áder szavai szerint 1990-ben sikerült befejezni, amit 56-ban elkezdtek.
    Ezért számomra aki 1954.ben született, 1956 bizony ellenforradalom volt!
    Nem ünnepnap számomra az a nap, amely után értelmetlenül haltak meg emberek azért, hogy majdan a volt párttitkárok legyenek az új uraink!”
  • 13. jozko 2010. október 22. 08:07
    „11 . Örvájn

    Elgondolkodtató, amit írsz.
    Maradjunk viszont a tényeknél.
    Egy nappal az 1956-os Népfelkelés 54. évfordulja előtt 1-2 vérszegény cikk, néhány hzzászólással...

    Hervadnak a csodák.
    Holnap persze a díszbeszédekben minden bizonnyal hangzatosan méltatni fogják forradalmi elődeink hősiességét...
    Csakhogy most nyitva a csodákhoz vezető út-és nem a Kánaánba vezet!

    A napirenden lévő gazdasági megszorításokat, alkotmány módosítást nem fogadja kitörő öröm...
    Határon túli testvéreink keblünkre ölelése sem olyan egyértelmű sikertörténet.
    Csak forradalmakkal önmagában semmi nem oldódik meg!

    Hatalmas-akár történelmi méretű- lemaradásunk van!
    A tényleges kezdő lépésnek az össztársadalmi megbékélésnek kellene lennie...
    Semmiképpen nem esélyt adva az ellentétek elmélyítésének!

    Egyelőre nem ezt látom!
    És amíg ez így van, bizony fenntartom a véleményemet:
    Kár volt a forradalmakban kiontott minden csepp vérért!

    Egyelőre mi, az "utókor" még nem érdemeltük ki!”
  • 12. CsImre 2010. október 21. 22:32
    „Ha lett volna Kolontáron egy díszvacsora pár befolyásos vendéggel, tuti ott lett volna. Dehát erre nem gondoltak akkor, ott, épp a kolontáriak.”
  • 11. Örvájn 2010. október 21. 22:12
    „Az előbbi hozzászólás kapcsán, az 1848-as forradalom és az azt követő események is nagyon sok ember életet követeltek. Gondoljunk bele! Az események után fél évszázaddal, a századfordulón ebben az országban gondolkodott - gondolkodhatott - valaki így a XIX századi forradalomról. A közvélekedésben ez haza árulásnak számított volna. Napjainkban pedig természetes. Nyilvánvaló a polgárosodás hajnalán más célok is lebegtek a változásban bizakodok szeme előtt, mint falanszter szürkeségéből ébredők előtt. Az viszont bátran kijelenthető, hogy mindkét esetben nagy sokaság akarata érvényesült egységesen.”
  • 10. jozko 2010. október 21. 21:17
    „Kár volt a kiontott vérért....

    Talán élnek még néhányan az 1920 körül született édesanyák közül, akiknek gyerekei életükkel fizettek a hatalmi villongásokért - mindkét oldalon!
    Szerintem soha nem bocsátottak meg és nem is fognak- a másik oldalnak!

    Lassan elképzelhető lenne -mindkét oldalon- főhajtással, csendben megemlékezni az áldozatokról!
    A "névtelenekről" , a rangot, tisztséget nem viseltekről, kiket többnyire csak odaállítottak valamelyik oldalra...
    A vezetőket- akik mindig felelősek beosztottaik haláláért-felváltva hőssé vagy áldozattá avatta a történelem, akik pedig túlélték- elég sokan- egy dicsőséges időszakot is megélhettek valamelyik oldalon...”
  • 9. achilleus 2010. október 21. 20:16
    „2010-10-21 19:41 - Idén kordonok nélkül ünnepli az ´56-os forradalmat a kormány. Október 23-án, szombaton az Országház előtt mond majd ünnepi beszédet Orbán Viktor, ....”
  • 8. Örvájn 2010. október 21. 20:04
    „Megtörtént eseményt sokfélekép lehet értelmezni, a forradalom hivatalos megítélése kétségtelen közelebb áll a valósághoz mint korában. Számomra az egészben az a bosszantó, hogy sokszor azok kritizálják próbálják meg jelentőségét elhalványítani akik annak idején - egy bizonyos értelmezés hivatalos voltakor - ilyen kételyeket nem hangoztattak, sőt az akkori álláspontot támogatták. Elég csak a baloldal értékrendet követő napi lapokban, folyóiratokban olvasgatni. Döbbenet amit néha olvas az ember.”
  • 7. wasserkopf 2010. október 21. 19:57
    „ez a pali meg egy nímand”
  • 6. történész 2010. október 21. 19:48
    „apátfalvi

    Adod ám a ..... gyereket..jó hogy még nincs darutollad...ugyan is nem biztos,hogy aki ha pláne még át is élte azokat a dolgokat úgy gondolkodik most ahogyan az új kor elvárja. Az igazság az mindig objektív..az átlag általában bólogat...hogy mit gondol ? ..az magán ügy...okos ember mai elnyomásban úgy van :ne szólj szám, nem fáj a fejem...meg a lényegen semmi sem változik..Jól megedződtünk,és megtanultuk a leckét mi már Rákosi alatt az ilyen dolgokon..”
  • 5. tarkan 2010. október 21. 15:45
    „Igen ,talán húsz év sem kell és egy teljesen más verziója lesz az 56-os eseményeknek,ugye anno a seregbe egész komoly "irodalma volt ennek amit sorkötelesként egy egy zsúfolt tanteremben mint "ellenforradalmat"okítottak(..ez rengeteg könyv stb volt akkoriban.)Mára "megtanultuk hogy nemzetünk ébredezése,a szovjet irányzat elutasítása "szabadságunk kivívása volt a cél"Most olvasokelöször ilyen zsidó,nem zsidó,kommunista ideológiát először,és kiváncsi vagyok hogy az Arab világ fájdalmait mikor keverik ebbe a történetbe egyesek...sajna nem tartom kizártnak,egy olyan Országban ahol a történelmünket szinte másodpercenként át lehet írni,akár egy szappan operát...(((!!!”
  • 4. apátfalvi 2010. október 21. 13:59
    „1. Kissé hiányosak a történelmi ismereteid. A legnagyobb poén csupán annyi, hogy az 56 utáni magyarországi kommunista politika meghatározó alakja a nagyon nem zsidó Kádár János volt. 56 dicsőséges emlékét zsidózással meg szélsőjobboldali mocskolódással beszennyezni magyarellenes bűntettnek számít!”
  • 3. zoolii 2010. október 21. 13:39
    „Ő, mint végső kontroll... Na ne röhögtess Pali!”
22 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos baleset az M7-es autópályán

Kamionba rohant egy mikrobusz az M7-esen. A karambolban ketten életüket vesztették. Tovább olvasom