Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Segítette a pordányi zárda építését is

Sopron vármegye alispánja volt a múlt század elején Gévay-Wolff Lajos. A rábapordányi születésű tisztségviselő utakat, hidakat építtetett, villamosított, bevezettette a telefont a községekbe, fejlesztette a kórházakat.
A rábapordányiak a falu jótevőjeként tartották számon Gévay-Wolff Lajost, egykori Sopron vármegyei alispánt. A rábaközi település szülöttje volt, aki nem felejtette el, „honnan jött”. Vármegyei tisztségviselőként különös gonddal figyelt falujára, illetve a Rábaközre. Tanítói lakást, óvodát, zárdát építtetett, utakat újíttatott fel. Tehetségét a vármegye falvainak hasznára fordította.
Gévay-Wolff Lajos 1870. szeptember 25-én született, apja az Esterházy hercegek rábapordányi uradalmának tiszttartója volt. Iskolái után a kismartoni járás szolga-, később főszolgabírója lett, 1920. augusztus 18-án választották meg a vármegye alispánjává. Életútjáról, munkásságáról Balázs Tibor, a Csornai Múzeum történésze írt tanulmányt. Ennek részleteit a Kisalfölddel is megosztotta.
– Gévay-Wolff Lajos hosszú időn keresztül, egészen 1938-as nyugdíjazásáig töltötte be az alispáni tisztséget – kezdte a történész. – A trianoni békeszerződés után a vármegyét a gazdasági elzártság, az infrastruktúra fejletlensége jellemezte. Az alispán fontosnak tartotta a gazdaság fellendítését, ezen belül is a mezőgazdaság élénkítését. Helyre kellett állítania a vármegye és a községek háztartásának egyensúlyát, problémák voltak a közegészségüggyel, a szociális intézményekkel, a közúthálózattal. Nagy feladat volt az iskolán kívüli népművelés megoldása, a leventemozgalom irányítása, a testnevelés támogatása. 1925-ben a Rába áradásával kellett megküzdenie. Szervezte a mentést, mozgósított közmunkára.
Az 1920-as évek második felében angol beruházási kölcsönt szerzett a vármegyének, amit út- és hídépítésekre fordítottak, de ebből fedezték a kapuvári kórház bővítésének költségeit is. 1935-re Sopron vármegye Gévay-Wolff alispán vezetésével kilábalt a gazdasági válságból. Balázs Tibor szakterületenként is kiemelte legfontosabb eredményeit.
– A közigazgatásban vallotta, hogy nemcsak az aktákat, hanem mindig az ügyeket kell elintézni, és törődni a kisemberek érdekei- vel. Kollégáit is megbecsülte, hiszen a községekben sorra épültek a jegyzőlakások, a községházak. Fontosnak tartotta a közúthálózat fejlesztését, 1930-ra elérte, hogy a vármegye minden települését kiépített út kötötte össze. Szülőfalujából, Rábapordányból például Dör, Rábaszovát, Pásztori, Egyed és Árpás felé is kiépült a közút. 1938-as összefoglalójában 630 kilométernyi út elkészítéséről adhatott számot. Ugyanígy a hídépítés is fellendült. Ötven kisebb betonhíd és 200 áteresz készült el, a Rábaközben Árpásnál, Rábakecölnél és Bodonhelynél építtetett hidat. Gévay-Wolff alispánsága idején épült ki a telefonhálózat és valósult meg a községek villamosítása. A munkákat 1935 nyarán kezdték és az év őszén már megindult az áramszolgáltatás például Bágyogon, Dörben, Egye den, Rábacsanakon, Rábapordányban, Rábaszováton, Szanyban, Szilban és Szilsárkányban. 1938-ra hetvenkét községet kapcsoltak a rendszerbe. A közegészségügy terén is maradandót alkotott, fejlesztette a kórházakat, közreműködésével mentőállomást hoztak létre Kapuváron, Sopronban, Csornán. Az oktatásügy sem volt közömbös számára. Alispánként részben állami támogatásból, részben vármegyei forrásokból huszonhét iskolát és kántor-, illetve tanítólakást építtettek. Szülőfalujában 25 ezer pengő állami támogatást szerzett az Isteni Megváltó Leányai Rend napközi otthonos óvodájának és zárdájának felépítéséhez.
Balázs Tibor kiemelte: Gévay-Wolff Lajos alispánsága idején Sopron vármegye több területen is a legfejlettebbek közé tartozott az országban. Nem érdemtelenül mondta róla Ostffy Lajos főispán, hogy ő volt a vármegye „nagy alispánja”.
Már korában tisztelet övezte a rábaközi falvakban, köztük szülőfalujában is. Róla nevezték el később a főutcát, sőt, a község díszpolgára is lett. Emlékét tábla őrzi az iskola és az általa építtetett tanítólakás falán is. Az alispán hosszú életet élt. 1963-ban halt meg Sopronban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szűrővizsgálat

Az Erzsébet-kórház emlőszűrő centruma (Sopron, Győri út 15.) mammográfiás szűrővizsgálatra várja… Tovább olvasom