– Ez a munka egyáltalán nem öncélú – magyarázta lapunknak –, hiszen pontosan meg tudjuk határozni, hogy különböző beavatkozások hatására egyes partszakaszokon hol rakódik le például a homok, hol az iszap – a kettő ugyanis méreténél, fajsúlyánál fogva más és más helyeken ülepedhet le. Ennek nagy a jelentősége a strandok, stégek, vízi és vízparti létesítmények helyének tervezésénél, kialakításánál. Sőt, a már meglévő, iszaplerakódással terhelt strandokon előre jelezhetjük a szükséges kotrások gyakoriságát.
A sekély vizek mozgásának „bizonyos kombinációi” modellezésében ugyanis ez a kutatócsoport világviszonylatban elsőnek tekinthető: számításaik segítségével a vízügyi tevékenység következményeivel együtt vált tervezhetővé.