Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Senki sem tudja pontosan, hány munkabaleset történik idehaza

A munkabaleseti statisztikákban nem jelennek meg a feketemunkásokkal történt esetek, és még a legálisan foglalkoztatottak esetében is sok balesetet eltussolnak a cégek.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint a rossz gyakorlatnak az vethet véget, ha a munkáltatók anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy fejlesszenek és csökkentsék a kockázatot.

Magyarországon tavaly 129-en haltak meg, és 20.922-en sérültek meg a munkahelyükön. Mindkét adat csökkent a korábbi évekhez képest, de a többségüket meg lehetett volna előzni. Ezek a hivatalos adatok, de azt senki sem tudja pontosan megmondani, hogy hány munkabaleset történik idehaza. A statisztikában ugyanis nem jelennek meg a feketemunkásokkal történt esetek, és azok sem, amelyekben legálisan foglalkoztatottak az érintettek, akik a munkáltatóval megbeszélik, hogy ne jelentsék be a balesetet. Ennek az az oka, hogy a cégeknek jelenleg nem érdekük, hogy kiderüljön a valóság. Ha ugyanis a munkáltató hibázott, akkor a hatályos jogszabályok szerint a társadalombiztosítás a balesettel kapcsolatos összes költséget rajta hajtja be - mondta a Független Hírügynökségnek Borhidi Gábor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkavédelmi ügyvivője.

A szakértő szerint ennek a titkolózásnak nagyon komoly következményei lehetnek. A dolgozók ugyanis nem gondolnak arra, hogy akár a legjelentéktelenebbnek tűnő sérülésbe is bele lehet később halni. Ilyen eset többször is előfordult már Magyarországon. Borhidi Gábor hozzátette: ha ilyen tragédia történik, az elhunyt családtagjai soha nem tudják majd bebizonyítani, hogy a kiváltó ok nem otthon, hanem bent a munkahelyen történt. Így viszont semmilyen anyagi vagy kártérítési igénnyel nem léphetnek fel, illetve a cég megússza felelősségre vonás nélkül.

Borhidi Gábor véleménye szerint ennek a rossz gyakorlatnak az vethet véget, ha idehaza is bevezetik az elkülönített munkahelyi balesetbiztosítási rendszert. Ebben a munkáltatónak már nem éri meg eltussolni a baleseteket. Mivel a biztosító állja az összes felmerülő költséget, a céget semmilyen anyagi hátrány nem érinti. A rendszer arra is lehetőséget ad, hogy ha a munkáltató fejleszti a körülményeket és csökkenti a munkahelyi balesetek kockázatát, akkor kevesebb biztosítási díjat kell fizetni. Magyarul: a cégek anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy gondoskodjanak a veszélyhelyzetek megelőzéséről- fogalmazott a szakértő.

A Parlament 2001-ben nagy többséggel elfogadta a munkavédelem öt éves, országos programját. Bár született egy országgyűlési határozat is, egyik kormány sem kezelte kiemelt feladatként a munkabalesetek megelőzését. Borhidi Gábor úgy látja, hogy nem volt meg a kellő politikai támogatás és szándék, így a téma nem szerepelt egyik kormány és egyik párt választási programjában sem. Az ügynek most új lendületet adhat, hogy jelenleg zajlik a nemzeti munkavédelmi politika négy éves programjának a vitája és kialakítása, amelyben ismét hangsúlyos szerepet kap, hogy a munkáltatókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a fejlesztésekben-tette hozzá.

Olvasóink írták

  • 1. che 2008. augusztus 10. 19:26
    „Végre egy melósokat érintő téma...! Csak tudjuk hogy mennyire kényes és kilátástalan helyzetben van a balesetet szenvedett alkalmazott a munkátatójával szemben .Ha nincs mögötte egy komoly érdek képviselet semmi esélye a Kollektív szerződésekkel és munkavédelmi előirásokkal szemben !!! Ezért marad a megegyezés illetve a halgatás .”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sikeres volt az örökbefogadási akció az Illatos úton

Csaknem ezer ember látogatott ki vasárnap az Illatos úti ebrendészeti telepre, ahol örökbefogadó… Tovább olvasom