Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -5°C | 1°C

Sikeres az elmúlt 20 év egyházi ingatlanrendezése

Példátlan sikerként értékelte az elmúlt húsz évben megvalósult egyházi ingatlanrendezést Semjén Zsolt. A történelmi egyházak vezetői szerint is megnyugtatóan zárult a rendezés.
A történelmi egyházak vezetői szerint megnyugtatóan zárult az egyházi ingatlanrendezés

Az egyházi ingatlanrendezés 20 éve című tanácskozáson Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szerint az 1991-ben született ingatlanrendezéssel foglalkozó törvény utat határozott meg az "értékek megteremtése számára". Felidézte az ingatlanrendezési eljárások jellemzőit, az átvett épületek kapcsán pedig az oktatási intézmények munkájának beindítása körüli nehézségekről is szólt.

Csomós József református püspök szintén összefoglalva a 2011-ben befejeződött két évtizedes folyamatot arról beszélt, hogy „sok zökkenővel, de mégiscsak ennek az útnak a végére értünk (…) valamennyiünk megnyugvásával zárult a kártalanítás ezen szakasza". Megjegyezte, hogy a visszakapott ingatlanokhoz hiányoztak a működtetési források. Hangsúlyozta, hogy „pártpolitikától függetlenül, esztendőről esztendőre lassabban vagy gyorsabban, de előrehaladt" az egyházi ingatlanrendezés folyamata.

Gáncs Péter evangélikus püspök szerint a kártalanítás két évtizedére „tekinthetünk úgy, mint örömteli újrakezdési lehetőségre", azt követően, hogy „negyven éven át belekóstoltunk abba, hogy milyen az intézmény nélküli lét". Mint fogalmazott: újra kellett tanulniuk az egyházaknak a visszakapott intézmények, ingatlanok működtetését.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarországi zsidóság számára többszörös hátránnyal kezdődött az ingatlanrendezés. Példaként mondta, hogy a törvény az 1948. évi tulajdoni állapotot jelölte meg az ingatlanok visszaszolgáltatásának alapjaként, miközben a zsidóság több középületét már a korábbi években elvették. Megjegyezte, hogy több évtizedes károkozás után, az ingatlanügyek rendezése lehetőséget biztosított a hívek és a társadalom szolgálatára.

Semjén: példátlan siker

Példátlan sikerként értékelte az elmúlt húsz évben megvalósult egyházi ingatlanrendezést Semjén Zsolt a témával foglalkozó konferencián kedden, a Parlamentben.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: az egyházi ingatlanrendezés tényét végig politikai konszenzus övezte, és végül minden ingatlan ügye valamilyen egyetértéssel rendeződött. Noha "a magyar rögvalóság" az, hogy szinte minden kérdésben késhegyig menő politikai vita zajlik, az ingatlanrendezés tekintetében minden kormány esetében konszenzus volt, hogy ezt a folyamatot végig kell vinni, és egyetlen kabinet sem vonta kétségbe jogosságát - fejtette ki.

Semjén Zsolt szerint rendkívül nehéz jogi és politikai viszonyok között született meg az 1991-es törvény az egyházi ingatlanok rendezéséről. A miniszterelnök-helyettes felidézte Isépy Tamás akkori igazságügyi államtitkár szerepét, és azt mondta: az akkor kimunkált szabályozásnak köszönhetően az egyházak funkcionális ingatlanjaikat visszakaphatták.
Nehézsége a folyamatnak ugyanakkor, hogy a működéshez szükséges, háború előtti vagyoni fedezet nem került vissza - mutatott rá Semjén Zsolt, utalva arra, hogy a későbbi törvényekben, majd az 1997-es vatikáni megállapodásban különböző módon igyekezett az állam, amennyire lehetett, a problémát megoldani.

Jelezte, hogy mintegy nyolcezer ingatlanról van szó, és egy-egy ingatlan története sokszor "monográfia vastagságú". Kitért arra is, hogy bár az eredeti törvény 2001-es határidőt rögzített, de nyilvánvaló vált az igénylések alapján, hogy a folyamat addig nem zárul le.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén sikertörténetnek nevezte a folyamatot, ami szerinte elsősorban az egyházak türelmének és a kormányzati szerveknél fellelhető folyamatos és stabil szakmai tudásnak volt köszönhető.

A tárcavezető kiemelte: húsz év után újra olyan átalakulás előtt állnak azok az intézményrendszerek, amelyekben az egyházak szolgálatot vállaltak, hogy ma ismét nagy szükség van a türelemre és arra az együttműködésre, amit az egyházak korábban tanúsítottak. Az átalakulás elkerülhetetlen - folytatta a miniszter, hozzátéve: nagyon fontos, hogy ezt ne csak az okok határozzák meg. A cél, hogy átláthatóbb, finanszírozhatóbb, fenntarthatóbb és színvonalasabb szolgáltatás jöjjön létre - hangsúlyozta.

Azt ígérte, az ingatlanátadások után hamarosan elkezdődik a második nagy egyeztetési kör, hogy az átalakításokat ne csak az egyházak egyetértése, hanem támogatása mellett lehessen megvalósítani. Balog Zoltán azt mondta: az egyházi ingatlanrendezés "gyümölcsei" azok a gyermekek, akik nem csak jó tudást, hanem tisztességes nevelést is kapnak ezekben az iskolákban, és azok az idősek, akiknek életük alkonyán gondoskodást biztosítanak.

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár úgy fogalmazott: az ingatlanrendezés nem pusztán vagyoni és kárpótlási kérdés, hanem az egyházak közösségmegtartó, szervező és nemzetmegtartó ügye is.
Az egyházi ingatlanrendezés céljához ért - mondta, hozzátéve: ő az első pillanattól elsősorban nem igazságtételként, hanem óriási lehetőségként tekintett a folyamatra, a szolgálat kiterjesztésére társadalmi és spirituális szempontból. Az államtitkár kiemelte az önkormányzatok együttműködési készségét az állami és egyházi szervezetekkel, amit példaértékűnek nevezett.

Kitért arra is, hogy az első Orbán-kormány idején 2000-2002 között négy-négy milliárd forintot különítettek el rekonstrukciós támogatásra. Ez az összeg a következő kormányok alatt folyamatosan csökkent, majd 2010-re lenullázódott - állapította meg.

Szászfalvi László közölte, hogy a második Orbán-kormány a tavalyi évre és idénre 1,350 milliárd forintot különített el erre a célra. Ennek a többszörösére lenne szükség szerinte, de - mondta - ez az összeg is kifejezi, hogy a kormány fontos partnerének tekinti az egyházakat.

Olvasóink írták

  • 2. pirosmedence 2012. június 12. 14:54
    „Felháborító az egész! Minden mondattal lehet vitatkozni, egyet azonban kiemelnék: Balog miniszter szerint az egyházi iskolákban nem csak jó tudást, hanem tisztességes nevelést is kapnak a diákok. Ezek szerint a nem egyházi iskolákban nincs jó tudás és nincs tisztességes nevelés!! Nagyon bízom benne, hogy a miniszter aljas rágalmait és megalázó kijelentését iskolák és pedagógusok százai-ezrei fogják kikérni és ez ellen a leghatározottabban tiltakozni! Micsoda szemét diszkrimináció ez!!!!!”
  • 1. deszkás 2012. június 12. 13:41
    „Ezt a kamu dumát. Hanyadik "rendezés" után tetszenek mondani?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árokba borult egy kisteherautó Újfehértónál

Gerinc- és combsérülést szenvedett az a férfi,aki egy kisteherautóval borult árokba Hajdú-Bihar… Tovább olvasom