Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Skandináv rejtvény: Mi van a bográcsban? Üzleti lehetőség!

A rendezvényen megjelent vállalkozások közül többen rendelkeztek skandináv üzleti tapasztalatokkal.
A megyei kereskedelmi és iparkamara adott otthont annak a skandináv üzleti lehetőségeket bemutató rendezvénynek, amelyet a Magyar Befektetési és Kereskedelem- Fejlesztési Kht. (ITDH) szervezett Győrött. A rendezvény végén Mász Dávid a kamarai „Irány külföld!" klub elnöke jelezte, hogy következő tapasztalatszerző látogatásukat egy svéd-magyar vegyes vállalathoz szervezik.

Danyi Zsuzsanna az ITDH budapesti központjának munkatársa, a rendezvény koordinátora elmondta: a találkozót azért szervezik meg több nagyvárosban, hogy kézzelfogható és konkrét legyen az információátadás a magyar vállalkozások és a skandináv országok képviselői között. Már a nyitóbeszédben példaként felmerült, hogy egy véletlen kapcsolat során ismerkedtek meg a dánok a magyar zománcos bográccsal, megkedvelték és jelentős mennyiséget rendeltek belőle. Azóta nagy fakanállal, paprikával és magyar szakácskönyvvel kompletten is lehet kapni náluk.
– Mit tudunk Dániáról? – tette fel a kérdést Jónap Gábor, a Dán Királyság Nagykövetségének munkatársa. Azt tudjuk, hogy volt egy Andersen nevű meseírójuk, hogy vajat is termelnek és a turisták színes magazinokat szoktak onnan hozni a korábbi évtizedekben, főleg férfitársaik örömére. Mára ez megváltozott, hiszen közismert a Tuborg sör, a Velux ablak. A szórakoztató elektronikai cikkek Roys-Roysát is itt gyártják, az előadó szerint. A szakmabeliek tudják, hogy a nálunk gyártott hűtőgépekbe, távfűtő-rendszerekbe dán termosztátok és szivattyúk kerülnek. Azonban dán-magyar és magyar-dán viszonylatban is egy százalék alatt marad az export, az összkivitelhez viszonyítva.

Mi az amit el lehet adni Dániában? – kérdezik a magyarok. Bármit, ha az áru minősége eléri az uniós átlagot és az ár versenyképes. Mindig az emberek közötti kapcsolatok a meghatározók az üzletben is. A dánok jellemzője az adott szó betartása. Az az írással egyenértékű és gördülékennyé teszi az ügyek intézését. Miben nagyszerűek a dánok gazdasági téren? Jelentős mezőgazdaságuk és élelmiszeriparuk. 5 millió lakosból 175 ezer ember dolgozik ezeken a területeken és 15 millió ember ellátását biztosítja. Vajon hogyan csinálják? Tanulhatnánk tőlük. Dánia környezetvédelmi nagyhatalomnak számít, ami annak tudható be, hogy már babakorban elkezdődik a környezettudatos nevelés. Jelentős a biogáz és a szélenergia alkalmazása.

Az egészségügyről meghökkentő adatokat tudtunk meg. A kórházakban egy- és kétágyas kórtermek vannak. A lakosság 90 százaléka elégedett az ellátással. Ez uniós szinten is meghökkentő adat. Nincs tb-járulék, az önkormányzatok adókból finanszírozzák működésüket. A dánok jövedelmük nagy százalékát fizetik adóba. Az adófizetési morál magától értetődően jó a dán emberek számára.

– Finnország tavaly Magyarország első számú exportőre volt – jelezte gazdasági kapcsolataink súlyát Kari Vahakanges a Finpro nevű, részben állami tulajdonú kereskedelemfejlesztő cég képviselője. Elmondta, hogy az elmúlt 50 évben gazdaságukban óriási növekedés tapasztalható, napjainkban az elektrotechnikában már világelsők. A finnek Magyarországon jelen vannak; 350 exportőr, 200 befektető, 20 gyártó cég 20 ezer embernek ad munkát, egymilliárd eurót fektetett be itt. A komáromi Nokia cég a legnagyobb finn gyártó hazánkban.
Ujfalussy Judit, a norvég nagykövetség munkatársa impozáns számokkal érzékeltette a norvég gazdaság méreteit, sajátosságait. Kiugróan magas az egy főre jutó nemzeti össztermék náluk: 52.600 euró. Gazdaságuk exportorientált, külkereskedelmük 75 százalékát uniós országokkal folytatják. Iparuk elsősorban alapanyagok kitermelésén és természeti erőforrásokon alapul, ami társul a jól megalapozott, tudásalapú gazdasággal. A világ hatodik legnagyobb vízenergia-termelője; az olaj- és a gázágazat a teljes norvég export 40 százalékát teszi ki. A világ harmadik legnagyobb olajexportőre, negyedik gázexportőre: 100-150 évre vannak készleteik.

A halászat a második legfontosabb exportágazat, a norvég lazac világszerte ismert. A világ kereskedelmi flottájának 10 százaléka norvég zászló alatt hajózik. Az erdőgazdaságuk és fafeldolgozó-iparuk is fejlett. Hazánkhoz hasonlóan a vállakozások csaknem 80 százaléka 20-nál kevesebb embert alkalmaz. A norvég-magyar kereskedelmi kapcsolatokban a termékek széle skálája szóba jöhet.
Joakim Bergman a svéd nagykövetség munkatársa elmondta, hogy országában különböző találmányok segítették a fejlődést, például a tejszeparátor, az új típusú világítótornyok. Az 50-es, 60-as, 70-es években folyamatosan nőtt kivitelük. Autók, repülőgépek, bútorok, gyógyszerészeti eszközök a jellemző exporttermékeik. Kisvállalataik magyar beszállítókat keresnek gépipari, környezetvédelmi, energetikai területeken. Elvárásuk a magas minőség, a vonzó ár és a műszaki nyelv kiváló ismerete. A másik együttműködési terület lehet a fogyasztási cikkek szállítása Svédországba. Ez azért nehéz, mert erős márkanévre van szükség a piacra jutáshoz. Nagyobb az esélye egy svéd márkanév számára történő termelésnek.

A vikingek és az üzlet

A rendezvényen megjelent vállalkozások közül többen rendelkeztek skandináv üzleti tapasztalatokkal. Véleményük szerint korrektek a skandinávok, kifogástalanok a termékeik, pontosak a szállításban és a fizetésben. Náluk magasabbak az előírt bérek, mint Magyarországon. Hogyan lehet üzletet kötni a skandinávokkal. Üzleti életük kevésbé hierarchikus, mint nálunk. Azonnal a tárgyra térnek, az üzletre koncentrálnak, utána szívesen térnek haza. Nem igénylik a személyes kapcsolatteremtést az üzleti életben. A viking nyílt, őszinte, egyenes, hosszútávon gondolkozik, törvénytisztelő, etikus. A viking vállalat minőségi árut termel, nagy hatékonysággal dolgozik, időben fizet. Az üzletfeleitől ugyanezt kéri.

A Norvég Alap

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus a 2004. május 1-jén életbe lépett U-EGT szerződésre épül, melynek értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi ennek a támogatási formának a pénzügyi alapjait. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül – a 10 újonnan csatlakozott országra, továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra – évi 120 millió euró, ebből Magyarország részesedése 10 százalék, tehát évente mintegy 12 millió euró. Emellett Norvégia a 10 újonnan csatlakozott ország részére létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), amelynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amelyből Magyarország részesedése 13 százalék, azaz évi 15 millió euró.

A támogatások formájában nyújtott hozzájárulások mértéke egyik alap esetében sem lépheti túl a projektköltségek 60 százalékát. Prioritásai: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, az európai örökség megőrzése, humánerőforrás-fejlesztés és oktatás, egészségügy, gyermek és ifjúság, regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés, bel- és igazságügyi együttműködés, tudomány, kutatás, közös kutatási tevékenység. Érdeklődni lehet az 1/327-0840-es és az 1/327-0839-es számokon (egt@promei.hu).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újfajta drog okozhatja a német euró-bankjegyek szétesését

A német rendőrség szerint egy újfajta kábítószer, illetve az azzal élők okozzák a németországi… Tovább olvasom