Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Slota: az EU deklarálja a trianoni kötelességeket!

Az Európai Unió feladata lenne, hogy hivatalosan deklarálja a trianoni döntés betartásával kapcsolatos kötelességeket - nyilatkozta a dokumentum aláírásának évfordulója kapcsán a pozsonyi kormánykoalícióz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke.
Mint a Hospodárské Noviny (HN) című szlovák gazdasági napilap írta kedden, Ján Slota szerint "a trianoni egyezmény megkérdőjelezése az Európai Uniót és a közép-európai békét egyként veszélyezteti", ezért Brüsszelnek lépnie kellene. Az SNS ezért kezdeményezni fogja, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban bejegyzett, az SNS-hez hasonló nemzeti pártok üljenek asztalhoz, és tegyék meg az első lépést. Ennek nyomán az érintett kormányok léphetnének Brüsszel felé a trianoni döntés rendelkezéseinek betartatása érdekében.

A lap a hétfői budapesti megmozdulások kapcsán megszólaltatja Boris Zalát, a vezető szlovák kormánypárt, az Irány- Szociáldemokrácia (Smer-SD) alelnökét, a parlament külügyi bizottságának elnökét, aki úgy látja: ha az Európai Unió és az Európai Bizottság is állásfoglalásban mondaná ki, hogy etnikai követelések alapján a határok nem módosíthatók, akkor azzal "nyugalmat teremtene Európa légkörében". Zala azonban emlékeztetett arra, hogy a trianoni revízió gondolatát egyetlen európai politikai párt sem vetette fel.

A HN szerint a Trianonnal kapcsolatos társadalmi vita gondolatát a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke, Duray Miklós vetette fel a hét végi megemlékezések egyikén, amikor Várpalotán arról beszélt, hogy a magyar nemzetet egybetartó szálakat a trianoni döntéssel nem tudták szétszakítani. Duray a lapnak azt nyilatkozta, hogy a térségünkben "az egyik térfélen tartósan a csalódottság, a másikon a tartós félelem van jelen, s ezek folyamatosan kiegészítik egymást".

Berényi József, az MKP külpolitikai kérdésekben illetékes alelnöke ezzel szemben úgy tekint a trianoni dokumentumra, mint "egy történelmi tényre", amelynek legfontosabb következménye az volt, hogy az utódállamot, Csehszlovákiát kötelezte: törődjön az elcsatolás nyomán kisebbségbe került magyar közösséggel. Személy szerint "igyekszem ügyelni arra, hogy ennek a kötelezettségének Szlovákia is eleget tegyen" - idézi Berényit a lap.

A HN hasábjain Pavol Haulík szlovák szociológus emlékeztet arra, hogy a kommunizmus évtizedeiben a trianoni kérdés tabu volt. Ma viszont, amikor már nem így van, oktalanság lenne azt gondolni, hogy a döntést megélők nemzedékének kihalásával a trianoni következmények csak úgy "kiszellőznek a fejekből," hiszen mindez a "nemzedékről nemzedékre öröklődő kollektív emlékezet része".

Ugyanitt a szlovákiai magyar politológus, Öllős László úgy vélekedik, hogy a trianoni kérdés a hozzá tartozó feszültség mindaddig nem múlik el, "amíg a következményeit nem kezelik". Szerinte "kezelés" alatt elsődlegesen "a kisebbségek jogállásának megnyugtató rendezését" kell érteni, mégpedig oly módon, ahogy arra több európai ország, így Olaszország és Belgium is példaadó modellt kínál.

hirado.hu/MTI
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az erdőbe jártak lövöldözni a móri bankrablás gyanúsítottjai

A Tatabánya körüli erdőkbe járt lövöldözni a móri bankrablás két gyanúsítottja, N. László és W.… Tovább olvasom