Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Sólyom nem adna engedményt az unióba készülő országoknak

Sólyom László nem akar engedményt az EU-ba készülődő országoknak - írta hétfőn a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung, beszámolójának címében is kiemelve ezt a gondolatot.
A frankfurti lap munkatársa a magyar államfő hivatalos berlini látogatása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetés anyagát dolgozta fel, s mint írta: Sólyom László "elvből" ellenzi az engedményt.

"Amennyiben a bebocsátásra váró országok nem birkóznak meg az Európához való alkalmazkodással, hanem csak politikai okokból veszik fel őket, az az egész térségre nézve káros" - idézte a német lap a magyar államfőt, aki szerint Nyugat-Európában a közép-kelet-európai államokat egységnek tekintik, s amennyiben valamelyik állam nem tesz eleget az Európai Unió normáinak, az összes többi is imázskárt szenved.

A beszélgetés során a magyar államfő kifejtette, hogy csak a nemzeti azonosságtudat segíti elő az európai identitást, sajnálja, hogy a franciák és a hollandok elutasították az európai alkotmányt, a szavazásra jogosultak nem az alkotmányt, hanem más szempontokat helyeztek előtérbe. Szólt arról is, hogy az anyaországban és a határokon kívül élő magyarok "nemzeti egységet" alkotnak, s hogy a magyar társadalom vallja: a határok revíziója nem jöhet szóba.

Sólyom László szerint itt az ideje annak, hogy a polgárok Európájukat "kulturális egységnek" tekintsék. Szerinte a polgárok mostanáig torz képet kapnak, mert Brüsszellel mindig csak a nehézségeket azonosítják, míg az előnyöket, amelyeket az unió jelent polgárai számára, az egyes államok maguknak tulajdonítják.

A magyar államfő elmondta: azért írta ki a lehető legkorábbi időpontra a magyarországi választásokat, hogy az új kormány, "akár jobboldali, akár baloldali", például az államháztartásban jelentkező problémák miatt azonnal munkához láthasson. Októberben a helyhatósági választásokra is a lehető legkorábbi időpontban kerül sor.

Aktuális magyarországi eseményeket érintve elmondta, hogy 1989-ben "jogállami forradalom" zajlott le, ennek a forradalomnak az eszközei és az eredményei jogállamiak. A közvéleménynek csak akkor van joga információra, ha egy egykori besúgó, vagy nem hivatalos munkatárs a politikai életbe törekszik, közhivatalt akar vállalni. A magyar államfő sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a most nyilvánosságra került esetek "nem a kommunista rendszert, mint olyat teszik ki közszemlére, hanem egyes személyeket" - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szlovákiában is napirenden a munkabér terheinek csökkentése

Szlovákia egykulcsos adórendszerét gyakran emlegetik, az ottani vállalkozók mégis úgy látják, hogy a… Tovább olvasom