Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Stop a magyar munkavállalóknak

Ausztria még 3 évre fenntartja a munkaerő-piaci korlátozásokat az új belépett tagállamok polgáraival szemben.
Ausztria bejelentette, a többi nyugati országhoz hasonlóan él azzal a jogával, hogy további három évre fenntartsa az újonnan belépett tagállamok polgáraival szembeni munkaerő-piaci korlátozásokat.

– Én viszonylag szerencsés voltam, könnyen megkaptam a munkavállalási engedélyt – mondta el lapunknak Nagy Bernadett, egy a határ közelében lévő benzinkút munkatársa. – Sokan azonban hiába várnak a munkavállalásira, a hatóságok nem szívesen adják meg és így kénytelenek „feketézni".

H. J. az egyik kismartoni (Eisenstadt) étteremben dolgozik szakácsként, feketén. Mint mondja, nem örül a bejelentésnek. – Úgy néz ki, hogy továbbra sem vállalhatok hivatalosan munkát Ausztriában. Igaz ugyan, hogy sokkal többet keresek, mint odahaza, de a többi munkatársammal ellentétben nem kapok 13. és 14. havi fizetést és szociális ellátást sem, ugyanakkor a munka nehezebb vége nekem jut. Hiába kérvényeztem a munkavállalási engedélyt, hogy hivatalosan dolgozhassak kint, eddig mindig elutasították.

Szatmári József, a Vas Megyei Munkaügyi Központ nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője szerint nincsen semmi meglepő az osztrák lépésben, hiszen nyugati szomszédunk Németországgal együtt már az uniós csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésekor hangoztatta, hogy várhatóan hét évig, azaz 2011-ig korlátozza az új tagok állampolgárainak szabad munkavállalását. A szabad munkaerő-áramlás korlátozása inkább csak azért okoz kiábrándulást, mert a legutóbb csatlakozó tagországok ennél sokkal jobbra számítottak.

– A hétéves korlátozás semmilyen hatással nincsen a már meglévő egyezményekre – tette hozzá Szatmári József. – Az ingázói egyezmény, amit Ausztria és Magyarország kötött, továbbra is érvényes, sőt, idén ismét 150 fővel bővült a keret. Ez azért is fontos, mert így talán a 2011-ben bekövetkező „szabadság" nem éri drasztikusan az osztrák munkaerőpiacot és ezt nyugati szomszédunk is fontosnak tartja.
A politikusok számára világos, hogy az elkövetkezendő öt évben a hazai bérek nem fogják beérni az osztrákokét, sőt, várhatóan továbbra is jócskán elmaradnak attól. Ugyanakkor 2011 után a nyugati államok már kénytelenek lesznek kitárni a kapukat, ha akarják, ha nem. Ausztria és Németország tart leginkább az új tagok közvetlen szomszédaiként az esetleges „keleti áradattól".

A „keletről jött" munkaerőnek ugyanakkor van előnye is, amelyről azonban mélyen hallgatnak az osztrák politikusok. Például arról, hogy a magyar szakmunkások nélkül egyre több hiányszakma lesz Ausztriában.

Munkaerőpiac-szabályozás az unióban

A csatlakozási szerződések adta lehetőséggel élve a 15 régi EU-tagállam közül 12 az új országok belépését követő 2 évre korlátozásokat léptetett életbe az új tagállamok munkavállalóival szemben. Ez a két év idén május elsején jár le, és még ezt megelőzően az érintett országoknak dönteniük kell: meghosszabbítják-e a korlátozást újabb három évre. Németország és Ausztria jelezte, további három évre fenntartja a tilalmakat. Finnország és Spanyolország valószínűleg feloldja azokat, a többi ország egyelőre vizsgálja a kérdést. A régi uniós tagok közül csak 3 állam, Nagy-Britannia, Írország és Svédország szabadította fel teljesen munkaerőpiacát.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

''Nem lehet kizárni a katonai fellépést Irán ellen''

Nem lehet kizárni a katonai fellépést Irán ellen, bár az e pillanatban "senkiben még csak fel sem… Tovább olvasom