Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

Stratégiák – bortermelésre

Mennyire jövedelmező ma Magyarországon a bortermelés? Ezt kérdeztük a szegedi borfesztivál különböző borvidékeket képviselő szereplőitől. A válasz: nehezen, mert óriási az országon belüli és kívüli konkurencia.
Hóbor József boraival. Óriási a bel- és külföldi konkurencia. Fotó: Frank Yvette
Mennyire jövedelmező ma Magyarországon a bortermelés? Ezt kérdeztük a szegedi borfesztivál különböző borvidékeket képviselő szereplőitől. A válasz: nehezen, mert óriási az országon belüli és kívüli konkurencia. Van cég, mely az agrár-környezetvédelmi támogatásokban bízik, másik a bor szinte személyre szabott egyediségében, a harmadik abban, hogy a borászattal párhuzamosan művelt, nyereséges tevékenységből finanszírozni tudja a borászatot, amíg az is el nem kezdi hozni a pénzt. És mindegyik nagyon bízik saját borában.

Kezdjük a megyével, a csongrádi borvidékkel: a Bokrosi Borászati Kft. példamutató arra nézvést, hogyan lehet egy ágazatot fölfejleszteni – s miként állja útját a folyamatnak az agrár-környezetvédelmi támogatások elmaradása.

Agrár-környezetvédően Csongrád-Bokroson

Bodor István ügyvezető hosszan meséli a folyamatot, miként lehetett az egykori szovjet piac tömegborigényének kielégítéséről a minőségi borra átállni, az alföldi borok – és köztük a csongrádi borvidék – hírnevének visszaállításáért. A hírnév már vissza is állt, de az ehhez társuló pénz még kevésbé. A kft. háromszáz hektáron állít elő szőlőt kétszáz termelő részvételével, integrált termesztés keretében. A társaság mindenben segít a termelőknek, a metszéstől a növényvédelmi szereken át a szüretidőpont-meghatározásig, s így tovább. Föl is vásárolja a termést, el is készíti a bort, és értékesíti is – elsősorban Szlovákiában és Csehországban. Az évente termelt tízezer liter vörösbor csaknem kilencven százaléka ide kerül.

– Többet is elő lehetne állítani, de az a minőség rovására menne. A termékszabályozás értelmében egy hektárról száz mázsánál többet nem szabad termelni – mondja az ügyvezető igazgató. Ám még ilyen minőség mellett sem haladja meg a hektáronkénti árbevétel a 400-500 ezer forintot, a művelési költség pedig 350-400 ezer forint. Tehát nagyon kevés marad a termelőnek. A megoldást – hiszen a kft. integrálta termelők környezetvédő módon gazdálkodnak, a cég irányításával – az agrár-környezetvédelmi támogatás jelentené. – Azaz csak jelentené, ha a gazdák megkapnák a nekik járó pénzt. Ami tavaly járt volna, máig nem kapták kézhez, a tavalyelőtti támogatás pedig tavaly karácsonyra érkezett meg – ismerteti a helyzetet az ügyvezető igazgató. Ezt a fajta gazdálkodást nemcsak a környezetvédelmi szempontok indokolják, hanem az is, hogy ma már csak így lehet versenyben maradni.

Szentgyörgy-hegy: évszázados hagyományok

Mások vajon hogyan próbálnak az éles konkurenciaharcban a piacon maradni? A szentgyörgyhegyi Boksai Pincészet az egyediséget hangsúlyozza. A pince a Szentgyörgy-hegy tövében, Hegymagason található, a badacsonyi borvidéken belül – az említett nevek mágikus csengésűek a Balaton-imádók számára –, összesen alig több, mint nyolchektáros területtel.

– Nem is akarunk többet – mondja Hóbor József ügyvezető, aki szerint az egyedi, szinte „személyre szabott" boroknak van jövőjük. A pincészet 1995-ben alakult, nem jelentéktelen előzményekkel – egyébként már középkori oklevelekben is szerepel a „Boksai" szó, mondja az ügyvezető –, és azóta csak egyetlenegyszer volt nyereséges.

Boksaiék járják az ország nagy borrendezvényeit, miközben angol és amerikai kivitelről folytatnak tárgyalásokat. Közben az osztrákok, németek, akik nyaralóként jutnak el ide, nagyon keresik ezt a bort. S nemcsak nyáron fogy: ősztől tavaszig időről időre megszólal a telefon: bort rendelnek. A pincészet pedig föladja nekik, kartonban, postán; van is szerződése az intézménnyel. De az is előfordul, hogy lejönnek a borért csoportok Sopronig.

Holdvölgyek Tokajban – autóalkatrészekből

Olyan bortermelő is van, nem is kevés, aki az egyik családi vállalkozásának nyereségéből finanszírozza a bortermelés veszteségeit. Bízva abban: az is jövedelmezővé válik.

– Tíz évet kell adni a bornak, amíg elkezdi hozni a pénzt – halljuk Lenkeyné Kis Mónikától. A Lenkey-pincészet a Tokaj-hegyaljai Mádon található, központja budapesti. – Apósom alapította 1999-ben, amikor nyugdíjba ment, mintegy hatvanmillió forint ráfordítással. Vett tíz hektár szőlőt, több dűlőben; pincét, kis házat... Azóta elsősorban a férjem foglalkozik vele, másik, autóalkatrészekkel kapcsolatos családi vállalkozásunk jövedelméből irányítva át a szükséges pénzt. Hatputtonyos tokaji aszút éppúgy előállítunk, mint például „Tokaji Furmint Holdvölgyek"-et (a Holdvölgyek a dűlő elnevezése) – mondja Lenkeyné Mónika. Nemsokára saját prést, saját palackozót vásárolnak, ezt is a nyereséges vállalkozás összegeiből. Közben uniós pályázatban gondolkodnak mint új forrás megnyitásában. Még négy év van hátra a tíz esztendőből – és a borászat elkezdi hozni a a pénzt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sportfogadási őrület a világbajnokság alatt

3,3 milliárd forinttal is több pénz foroghat a sportfogadási piacon a németországi… Tovább olvasom