Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Szabályozott felnőttképzés

A piac öntisztulásának ment elébe a felnőttképzési törvény: az akkreditált képzések mentesülnek az áfa alól, és szja-kedvezmény is jár utánuk. Amelyik intézmény kimarad a minősítésből, piaci hátrányba kerül.

Hosszú távú befektetés
 
Bradburn és Berlew, két amerikai pszichológus 1961-ben vizsgálta az emberiség történelmének 1500 és 1800 közötti időszakát. Kódolták az egyes szakaszokban a teljesítménnyel kapcsolatos képzeteket, és értékelték a gazdasági fejlődést. Eredményük értelmében az elvárt teljesítmény mértékének emelkedése vagy zuhanása a gazdaságra is befolyással volt: körülbelül ugyanolyan mértékű és irányú változással reagált, de csak ötven évvel később. Azaz a felnőttek képzése alapvető és elsődleges kapcsolatban áll az adott gazdaság növekedési ütemével, és nemzetgazdasági szinten megtérül, még ha csak később, az utódok idejében is.   
 

A törvény főbb célkitűzései 
• A felnőttképző intézmények piacának átláthatóbbá tétele.
• Az élethossziglan tartó tanulás és művelődés állampolgári és dolgozói lehetőségeinek kialakítása.
• A piacon lévő képzők számának csökkentése az eljárási díj megfizettetésével. (Mivel az intézmény-akkreditációs eljárási díj 400 ezer forint és a tandíj 30 százalékát, de maximum évi 60 ezer forintot, csak az akkreditált intézmények és programok hallgatói kaphatják vissza.)
• Egységes minőségi kritériumok bevezetése.
• Az oktatás színvonalának rendszeres ellenőrzése.
• A nem OKJ-s szakmák képzési programjainak ellenőrzése, egységes kritériumok mellé rendezése. 
Közel ötszáz felnőttképzéssel foglalkozó intézmény küldte el eddig intézményi kérelmét a Felnőttképzési Akkreditáló Testülethez és kérte iskolájának nemzeti lajstromba vételét. A hazai piacon jelenleg három és fél ezer vállalkozás foglalkozik felnőttek oktatásával. A legkisebb, saját terem és oktatók nélkül működő cégtől a legnagyobb, sokszor az előző rendszer szakmunkás- és iparitanuló-képzőiből átalakult mamutokig igen széles a kínálat.

A 2001-ben elfogadott felnőttképzési törvény végrehajtása ezen a piacon szeretne új határokat kialakítani. Eközben az „átlagpolgárt" minden oldalról ösztökéli: képezze tovább magát!

Plusz-mínusz áfa

Az Oktatási Minisztérium (OM) az élethosszig tartó tanulás jegyében elkészítette a felnőttképzési törvényt, amelyet 2001-ben fogadott el az Országgyűlés. A kormányváltást követően a szakképzés iskolarendszeren kívüli része és a felnőttképzés nagyobbik része átkerült a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) hatáskörébe. A felnőttképzési törvény megvalósításának kidolgozása nagyobb részt már itt zajlott le.

Az elmúlt évben létrejött a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, melynek égisze alatt működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület. A testület feladata a felnőttképzéssel foglalkozó, Magyarországon működő vállalkozások szakmai minősítése. Az értékelés két különböző irányban indult meg: elsőként magukat a képző intézményeket lehetett akkreditáltatni, majd a képzők nem Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) foglalt tanfolyamainak a minősítését is lehetővé tették.

Mindkét akkreditációs eljárás különös jelentőséggel bír a felnőttképzési piacon, hiszen az intézményi akkreditáció lehetővé teszi, hogy a hallgatók szja-kedvezményt érvényesítsenek, amennyiben felnőttképzési szerződést kötnek. A program-akkreditáció pedig az OKJ-s képzéseken kívüli tanfolyamokra automatikusan nem járó 25 százalékos áfa-mentességet teszi lehetővé. A gazdasági szabályzókból jól kiolvasható, hogy amelyik intézmény kimarad a minősítésből, jelentős piaci hátrányokkal indul az ősztől.

A piac helyett az állam dönt

Problémák és kritikák
 
• Az akkreditáció kritériumrendszere nem áttekinthető.
• A bíráló intézmény közönségkapcsolatai gyengék.
• A Felnőttképzési Akkreditáló Testület nem készített a pedagógus továbbképzésekből már ismert letölthető esettanulmányokat a pályázók számára.
• Az ISO, TQM rendszerekkel ellentétben nem követhetőek végig konzekvensen a minősítés megítélésének feltételei és a minősítés megtartásának folyamata.
• A rendszer csak azokat az adófizetőket támogatja SZJA jóváírással, akik arra jogosultak, azaz lakás, gyermek kedvezmények, vagy éppen minimálbéres keresetük miatt még nem használták ki az összes lehetőségüket.
• A munka törvénykönyvét nem hozták összhangba a Felnőttképzési törvényben felkínált lehetőségekkel. 
A végrehajtást éles kritikával kísérő csoportok hosszasan sorolták a nehézségeket és gyenge pontjokat. A kritikusok szerint a piaci folyamatok önmagukban elegendőek lettek volna a felnőttképzési piac letisztítására. Az állami beavatkozás ezen a területen nemcsak fölösleges, hanem újabb korrupciókra, értéktelen eljárási díjak kifizetésére adott lehetőséget.

Az egyszerű munkavállalók előtt azonban lényegében új piaci lehetőség nyílt meg: elhagyhatják a munkaügyi központok és állami átképző központok világát. Szabadon választhatnak az akkreditált képzők között, és ezzel állami támogatást kapnak a választott tanfolyam elvégzéséhez.

Mivel a támogatás a személyi jövedelemadó alapjának csökkentése formájában jelentkezik, a minimálbérre bejelentett alkalmazottak vagy a gyermekkedvezménnyel minden lehetőségüket kihasználó szülők nem tudnak élni vele. A FMM ősztől útjára indít egy esélyegyenlőséget javító programot, amelynek keretében a pályázati formában elosztott támogatásokkal magánintézmények hirdetnek meg olcsó tanfolyamokat. Ezek a képzések általában munkaidő után szerveződnek és a szakmaszerzés díja néhány tízezer forint. A korábbi évekhez képest tehát számos új lehetőség kínálkozik a szakmai továbbképzésre, de kiterjesztett szabadságunk előnyei és hátrányai még nem derültek ki.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Okmányirodai ügyintézések a világhálón

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai… Tovább olvasom