Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Szakértő: cél, hogy magyar iskolába írassák a külhoni szülők gyermekeiket

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője szerint a legfontosabb cél, hogy a külhoni magyar területeken anyanyelvi oktatási intézménybe írassák a szülők a gyermekeiket, mert a többségi iskolákból minimális az esély a visszaíratásra.

Kántor Zoltán az Iskolaválasztás - nyelvmegtartás és/vagy érvényesülés címmel szerdán Budapesten rendezett konferencián felidézte, hogy tavaly a külhoni magyar óvodások évét rendezték meg a nemzetpolitikai államtitkárság kezdeményezésére, az idei pedig a kisiskolások éve. Mindkét programhoz továbbképzések, háttéranyagok, módszertani csomagok kapcsolódtak és kapcsolódnak. A kisiskolások évére 100 millió forintot különítettek el.

Hozzátette: a gyermekek 8-10 éves koráig terjedő időszak azért fontos mert addig eldől, hogy magyar nyelvű intézménybe kerülnek-e.

Szólt a szintén a nemzetpolitikai államtitkárság által kezdeményezett Ringató programról is. Ebben a módszertani foglalkozásoknak az a célja, hogy a gyermekek minél hamarabb magyar környezetbe kerüljenek, majd magyar nyelvű óvodába, iskolába írassák őket. A Ringató programmal a szülők már az óvoda- és iskolaválasztás előtt megismerkedhetnek a pedagógussal, a többi szülőtárssal - magyarázta.

A legfontosabb cél, hogy magyar nyelvű oktatási intézményekbe "tereljék" a gyerekeket, ha nem ez történik, minimális az esély, hogy a többségi iskolából később visszaírassák őket magyar intézményekbe - fogalmazott az intézet vezetője.

Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője arról beszélt, hogy 1997 óta finanszíroznak határon túli magyar kutatásokat, 2005 óta Kárpát-medencei intézményeket is támogatva.

Morvai Tünde, kutató a Szlovákiában a tömbben és a szórványterületen egyaránt végezett kutatásokról szólva hangsúlyozta, az egyik kutatási területen, Dunaszerdahelyen, a 22 500 lakos közül 75 százalék vallotta magát magyarnak. A város iskolarendszere kétnyelvű, kilenc óvodából, csak kettő a magyar nyelvű, egy szlovák és hat a vegyes. Hat alapiskola közül kettő magyar, míg a középfokú oktatásban 12 intézményből hét a magyar tanítási nyelvű.

A kutatás során szinte tabutémának számított az iskolaválasztás kérdése. Előfordult, hogy iskolaigazgató a kényes magyar-szlovák kapcsolatokra hivatkozva tagadta meg a válaszadást - összegezte.

Azok, akik a szlovák intézmény mellett döntöttek szempontként említették a szlovák nyelvi kompetenciák elsajátítását. Akik egykor szlovák intézménybe jártak, nagyobb arányban adták többségi óvodába és iskolába gyermeküket, mint akik magyar tannyelvűbe jártak. Vannak akik úgy gondolkodnak, hogy a magyarul tanulás nélkül 4-5 órával kevesebb a heti óraszám, és ez lehetőséget ad más idegen nyelv tanulására - mondta.

Szügyi Éva kutató a délvidéki helyzetet ismertetve hangsúlyozta, hogy a csökkenő gyermeklétszám, a szakképzett tanerő és a magyar tankönyvek hiánya jelentősen befolyásolja az intézményválasztást.

A tömbben és a szórványban egyaránt egyre kevesebb a magyarul tanuló diákok száma. A magyar általános iskolások 20 százaléka tanul szerb nyelven. Arányuk akár 30 százalékra is nőhet a tendenciákat látva - mondta.
A szakember zentai kutatása során szembesült azzal a jelenséggel, hogy a pedagógusok, szülők nem akarnak nyilatkozni az iskolaválasztás motivációiról. Általános szempontokat említettek, a lakóhely közelségét, az iskola hírnevét, más szülők tapasztalatait - tette hozzá.

Ferenc Viktória, a kárpátaljai kutatómunka eredményeiről elmondta, 5-8 éve új tendenciaként jelent meg a többségi iskolaválasztás. Korábban magától értetődő volt, hogy a magyar szülők magyar iskolát választanak. Törést az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi és felvételi hozott. Ez az intézkedés azzal járt, hogy észrevehetően megnőtt a többségi iskolát választók száma.

Beregszászban adottak a teljes magyar nyelvű oktatás feltételei, mégis csak az összes iskolás 44 százaléka jár magyar nyelvű intézménybe. Az iskolaválasztási szempontok között említették a szülők az ukrán nyelv elsajátítását, az ukrajnai továbbtanulásra, emelt szintű érettségire való felkészülést és a későbbi boldogulást - mondta.

Olvasóink írták

  • 1. grafika88 2013. június 26. 12:34
    „A magyar politikusoknak , okostojásoknak MILYEN jogon van beleszólása a környező országok oktatásába ?? v. életébe ??? MI Jogon dumálnak bele pl. a román-magyar?? a szerb-magyar?? a kárpátaljai -magyar oktatásba????
    ov és bandája eltűrné, hogy az itt nálunk élő ,külhoni életébe belepofázzanak ???

    Erre van 100 millió ft , a magyar adófizetők pénzéből !! meg 40 millió az1 /4 évben bérkiegészítésre utaltak a román-magyar tanároknak ?!!! Itthon meg NINCS pénz emelésre ?? Már 5 éve 1 ft SE !!!!

    MIÉRT nyomják a külhonit?? v. tán a szavazatokat ÍGY VESZIK MEG ??? mert ugye itthon már NEM számíthatnak a népre!!a pedagógusokra !!!!
    szemét egy banda !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Magosz reméli, a köztársasági elnök aláírja a földtörvényt

A Magosz a rendszerváltás óta következetesen kiáll a kiszámítható, stabil, hosszú távon tervezhető… Tovább olvasom