Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Szakértői segítséget ajánlott az Európa Tanács

A Magyarországon tett lépések alááshatják az igazságszolgáltatás függetlenségét - véli az ET emberi jogi biztosa.
Az Európa Tanács (ET) főtitkára szakértői segítséget ajánlott Magyarországnak abban, hogy áttekintsék az új magyar alaptörvénnyel és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényekkel kapcsolatos magyarországi jogalkotói tevékenységet.

Thorbjorn Jagland Martonyi János magyar külügyminiszterhez intézett, szerdai keltezésű, Strasbourgban csütörtökön nyilvánosságra hozott levelében azt javasolta, hogy Magyarország kérjen szakvéleményt az ET égisze alatt tevékenykedő Velencei Bizottságtól azokról a törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás törvényességével, a vallásszabadsággal, valamint a parlamenti választásokkal kapcsolatosak. Indítványozta azt is, hogy vegye igénybe Magyarország az Európa Tanács médiajogi szakértelmét.

Ha egy ország az Európa Tanács tagja, akkor tiszteletben kell tartania a demokratikus elveket, a "fékeket és egyensúlyokat", a független intézmények megfelelő működése révén - figyelmeztetett a levélben a strasbourgi székhelyű összeurópai szervezet főtitkára.

Jagland levelére, az abban foglalt szakértői segítségnyújtásra vonatkozó ajánlatra Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa utalt csütörtöki közleményében.

Hammarberg szerint a közelmúltbeli magyar törvényalkotás során nem vették eléggé figyelembe az alapvető emberi jogi elveket, és az igazságszolgáltatásra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a vallásszabadságra vonatkozó döntések súlyos aggodalmakat váltanak ki.

A biztos maga is levelet váltott Martonyi Jánossal. Saját korábbi üzenetében azt állította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló új magyar törvény nagy számban foszt meg vallási felekezeteket az egyházi jogállástól. Bár a magyar külügyminisztertől már választ kapott, továbbra is aggódik.

"A parlament fog a jövőben dönteni a jelentkező felekezet elismeréséről. Az ilyen eljárás, amely politikai testületet bíz meg azzal a feladattal, hogy vallásos hit legitimációját mérlegelje, nem egyeztethető össze az állam semlegességi és pártatlansági kötelezettségével" - szögezte le az ET emberi jogi biztosa.

Hammarberg arra is emlékeztetett, hogy a vallásszabadsággal összefüggő felvetése csupán a folytatása mindazon, korábban megfogalmazott aggodalmainak, amelyek a magyar hatóságok médiaszabadságot és -pluralizmust érintő törvényalkotásával voltak kapcsolatosak. Utalt arra, hogy tavaly februárban felhívta a figyelmet a magyar médiaszabályozás általa problematikusnak tartott előírásaira, azon belül a médiatartalomra vonatkozó kitételekre, a szankcionálásra, "a politikailag kiegyensúlyozatlan, aránytalan hatalmú és teljes körű bírói felügyelet alá nem rendelt szabályozó gépezet létrehozására", "a közszolgálati műsorszóró média függetlenségének veszélyeztetettségére", valamint az újságírói forrás védelmének "eróziójára". Sajnálattal állapította meg, hogy a törvény 2011 márciusi módosítása ellenére ezek az aggodalmai fennmaradtak.

Thomas Hammarberg - közleménye szerint - mélyen aggasztónak találja továbbá a magyar Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, az ombudsmani hivatalok "függetlenségének csökkentését".

"Minden demokráciában szükség van fékekre és egyensúlyokra, olyan intézményekre, amelyek hatékony ellenőrzést gyakorolnak a végrehajtó hatalom fölött" - hangsúlyozta az emberi jogi biztos.

Hammarberg szerint a Magyarországon tett lépések alááshatják az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bírói tevékenység felső korhatárának csökkentése következtében most kétszáznál több új bírót kell kinevezni - írta.

"Ezt az intézkedést a kinevezési eljárás olyan jellegű megváltoztatása kísérte, hogy most (a bírói kinevezés) egyetlen, politikailag kinevezett egyén döntésétől függ" - tette hozzá.

Az ET-biztos szerencsétlen megoldásnak tartja, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének a megbízatása megszűnt a rendes lejárati idő előtt.

"Súlyos fenntartásokra ad okot az a szabályozás, amely szerint a bírákat az Országos Bírói Hivatal elnöke nevezi ki, akit pedig a kormány jelöl kilenc évre" - szögezte le Hammarberg, hangsúlyozva azt, hogy az igazságszolgáltatást meg kell védeni az illetéktelen politikai beavatkozástól.

Thomas Hammarberg felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének fenntartása érdekében, teljes mértékbe tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás szabadságát és a vallásszabadságot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Honosítás: 150 ezer kérelmezőre számítanak 2012-ben

Több mint 200 ezer állampolgársági kérelem érkezett tavaly és a benyújtók közül mintegy 103 ezren már magyar állampolgárok. Tovább olvasom