Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 20°C | 33°C Még több cikk.

Szakszervezetek: méltánytalan a közmunkabér

A szakszervezeti vezetők szerint a közmunkabér mértéke nem ösztönöz munkára, összege nem éri el a létminimumot, a munkáltatók pedig visszaélhetnek vele.
A szakszervezeti vezetők azt is kifogásolják, hogy a kormány a közmunkabérek mértékéről sem egyeztetett az érdekképviseletekkel.

Szerdán jelent meg a közmunkabérről szóló kormányrendelet, amely szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére - attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése - 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta, teljesítménybérezésnél pedig a követelmények teljesítési mértékétől függően növelhető, de csökkenthető is.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint kifogásolható, hogy a közmunkabérrel a kormány különbséget tesz munka és munka között. A minimálbér fogalma éppen azt tartalmazza, hogy ennél kevesebbet ne lehessen munkáért adni - fejtette ki. Gaskó István, a LIGA elnöke szerint pedig alkotmányossági problémákat is felvethet, hogy a közmunkások a minimálbérnél is kevesebbet keresnek.

Borsik János, az Autonómok elnöke is azt emelte ki, hogy az 57 ezer forintos bruttó összeg messze elmarad a létminimumtól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig ugyan úgy vélte, hogy a közmunkabér nagyságának az ország lehetőségei szabnak határt, de egyetértett azzal, hogy a mérték nem éri el a létminimumot és emlékeztetett rá, hogy a szakszervezet mindig a kötelező bérminimum, illetve a minimálbér mellett állt ki.

Pataky Péter tisztességtelennek nevezte a minimálbérnél is alacsonyabb közmunkabért. Arra is figyelmeztetett: a vállalkozások és önkormányzatok dönthetnek úgy is, hogy határozatlan időre inkább közmunkások foglalkoztatnak a minimálbérnél alacsonyabb összegért. "Nem lehet a munkát így leértékelni" - fogalmazott.

Borsik János szerint a közmunkabér szintje inkább akadálya lesz annak, hogy ezek az emberek visszataláljanak a munka világába. Hangsúlyozta, hogy a nettó 52.480 forint nagyon kevés a megélhetéshez, amelyhez még a minimálbér nettó 60 ezres összege sem elegendő. Kétkeresős, kétgyermekes család esetében a létminimum 174.000 forint, és ez 2008 óta nem változott - tette hozzá.

Gaskó István méltánytalannak nevezte a közmunkabért és egyetértett azzal, hogy annak nettó összege "szinte semmire nem elég", "alig több a semminél". A segély összegét ugyan meghaladja, de emlékeztetett rá, hogy a segély mellett az emberek legálisan vállalhattak munkát, például a házkörül, ezzel egészítve ki a munkanélküli ellátást.

A LIGA elnöke szerint a közmunkabér sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelvet, és úgy vélte, a kérdést alkotmányossági szempontból is meg kell vizsgálni. Akkor, amikor a kormány határozza meg a minimálbért és ezzel akár csődbe is kergethet kisvállalkozásokat, inkorrekt, hogy a saját maga által fizetendő közmunka bérét ennél alacsonyabban állapítja meg - mondta.

Palkovics Imre szerint mindenképpen támogatandó az a kormányzati szándék, hogy mindenkinek legyen munkája, de úgy vélte, hogy a közmunkabér "degradálja" a jó szándékot.

A Munkástanácsok elnöke szerint tudomásul kell ugyan venni, hogy a mérték igazodik az ország jelenlegi helyzetéhez, és bár a közmunka szabályozásával tisztábbá válhat a kép a munkaerőpiacon, úgy vélte, hogy ezek a bérek nem ösztönöznek majd a munkára.

Olvasóink írták

  • 2. bánki 2011. augusztus 28. 22:13
    „Csongrád megyében az átlag nettó bér 110 000 Ft. A 80 000 Ft nem áll messze a valóságtól ( súlyozott átlag)
    A közmunkás béréhez hozzáadjuk a havi 15-20 000 Ft egyéb juttatást, már nem is annyira durva.

    Addig amíg a termelő szférában dolgozók átlagjövedelme nem lesz a jelenlegi legalább háromszorosa (200 -300 000 Ft) felejtős a kérdés.

    A munkával megszerzett jövedelmek és a ,,munka nélkül" megkapott jövedelmek között nevetségesen kicsi a különbség.”
  • 1. csergemerge 2011. augusztus 28. 21:46
    „A közmunkabérek valóban nem érik el a "lánglelkű", de nagyon is megvásárolható szakszervezeti vezetők bérét.
    Azonban ne felejtsük el: Magyarországon vagyunk.
    Magyarország nem gazdag ország.
    Magyarországon a kezdő orvosi fizetések nem érik el a budapesti utcaseprők bérét.
    A realitásokkal számolva a közmunkabérek pontosan a helyükön vannak.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utazási utalvánnyal kárpótol a MÁV

A cég az internetes jegyértékesítési rendszer leállása miatt kárt szenvedett külföldre utazó utasait kárpótolja. Tovább olvasom