Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Szántóföld, gyep, tápanyag

A helyes gazdálkodási gyakorlat olyan alapelveket, iránymutatásokat foglal magában, amely a hatályos jogszabályokból kiemelve tartalmazza azokat az alapvetően betartandó szabályokat, előírásokat, amelyek segítségével a környezettudatos gazdálkodás elősegíthető, hatékonysága megalapozható. A tizenkét szempont közül most az első hármat közöljük.
A szántóföldi növénytermesztésre vonatkozó előírások kimondják: kerülni kell a monokultúrás termesztést, a vetésváltásban legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni.

A gyepgazdálkodásra vonatkozó előírásokat betartóknak arra kell figyelniük, hogy az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg szarvasmarha, juh, kecske és vad esetében az 1,8 állategységet hektáronként, a szabadtartású baromfi esetében az 1,4 állategységet hektáronként, továbbá a szabadtartású sertés esetében az 1 állategységet hektáronként. A bálázást és a széna lehordását 30 napon belül el kell végezni. Gyepek égetése tilos.

A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó előírások azt tartalmazzák, hogy megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább 5 évente el kell végeztetni a talajmintavételt, és ez alapján kell a továbbiakban gazdálkodni. Nitrogéntrágyázáskor a természetileg érzékeny, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékek nem léphetők túl. Az 5 százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett lehet használni. A trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 méteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken sem.

Ezért nem jár pénz

Nem kapnak külön térítést a helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazásáért a mezőgazdaságban tevékenykedők. E követelményrendszert a gazdálkodónak mindaddig be kell tartaniuk, ameddig a termelésüket a környezettudatos gazdálkodás feltételeinek teljesítése alapján anyagilag támogatják.

A gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap, és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a területre. Tilos trágyázni december 1. és február 15. között, s fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon sem szabad. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalék víz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott trágyatelepen tárolhat. Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapra alakítható ki. A gazdálkodó hígtrágyát, trágyalevet, csurgalék vizet és silólevet kizárólag csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhat, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak, és befogadási kapacitása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keresettek a bölcsődék

Keresettek Sopron bölcsődéi, szinte mindegyik intézménybe több kisgyereket visznek reggelente, mint… Tovább olvasom