Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 14°C | 25°C Még több cikk.

Százéves magántávsürgöny

„ A »Győri Közlöny« magán távsürgönye. Kautz Gusztáv jogtudor urnak Győrött. P császári királyi Apostoli Felsége a győri jogacademia helyreállítását május hó 14-én legkegyelmesebben elhatározni méltoztatott. Kérem ezt a kedves győriekkel tudatni. Az Ország Prímása. ”
A Győri Közlöny 1867. május 16-án kiadott számában jelent meg ez a pár sor. 135 éve annak, hogy meghozták az erőfeszítések a gyümölcsüket, s megvalósulhatott a győriek álma, a jogi akadémia helyreállításának lehetősége. A korabeli szám cikkírója is feltétlen örömmel fogadta a hírt: „ Éljen a nagy lelkü Fejedelem, éljen a városunk jóllétén oly kitünő sikerrel fáradozó lelkes Főpásztor!!! ”

Hogy született a döntés ?

Forgassuk vissza az idő kerekét, s tekintsük át, hogy miként születhetett meg ez a kedvező döntés a győri jogi oktatással kapcsolatban. A szabadságharc után megszüntette a királyi udvar a jogi oktatást Győrben. Az enyhülés jeleként az 1860-ban megjelent Októberi Diploma hatására Szabó Otmár, a győri Szent Benedek-rendi főgimnázium igazgatója emlékiratot nyújtott be Győr város községtanácsához.
A mű egy része 1860. november elsején megjelent a Győri Közlönyben is a következő tartalommal: „ Tekintélyes községtanács! Győr városában félszázadon túl virágzott akadémiánknak történetét, s a Pécsre átvittnek visszahozatásán buzgólkodó városnak törekvéseit vázolva rámutattunk alázatos kérelmünk és bizalomteljes indítványunk tartalmára is, mely röviden alakitva ez: sziveskedjék a t. községtanács boldog emlékü őseinek buzgalmát követve a 12 év óta bezárt jogakademiának mielőbbi megnyitását annyival is inkább szorgalmazni, minthogy hazánk e dunántuli részében jogakademia nincs. ”

A püspök pártfogásába vette

Sajnos a magyar királyi helytartótanács 1862-ben nem látta még elérkezettnek az időt a kérés teljesítésére. Azonban négy év múlva Simor János győri püspök is azonosult a korábbi elképzeléssel, s kérte az uralkodót, hogy vegye pártfogásába az ügyet. Ferenc József támogatta az ötletet, de az volt a feltétele, hogy Győr városa bocsásson öt megfelelő helyiséget az akadémia rendelkezésére. A helyiségek körül vita alakult ki, s úgy tűnt, hogy ez a huzavona megpecsételheti az akadémia sorsát.
A kialakult helyzet megoldása érdekében Kautz Gusztáv vezércikket írt a Győri Közlöny 1866. október 21-én megjelent számában, s a mondanivalóját a következő gondolatokkal zárta: „ Ne hagyjuk tehát kisikamlani kezeinkből a kinálkozó alkalmat, ne engedjünk helyet városunk történelme évkönyveiben azon tételnek, hogy a 19. század második felében, akkor, midőn a város jólléte előmozdításáról szó volt, a kívánt erély bennünk hiányzott és közönyünk által a közművelődés ugy, mint az anyagi haladásban hátramaradás jeleit adtuk, hanem inkább érdemeljük ki erélyünk és áldozatkészségünk által a jelenkor elismerését, az utódok áldását, és ez által tettleg is tüntessük ki, hogy megyés püspökünk ő nagy méltóságának a város jóllétére irányzott buzgó törekvéseit nem csak megköszönni tudjuk, de segíteni is készek vagyunk. ”

Amikor Simor János érsek lett

Az akadémia ügyében a kedvező fordulatot az 1867-es év hozta meg. Simor János győri püspököt esztergomi érsekké nevezte ki a pápa. A főpásztor minden befolyását latba vetve megpróbálta az akadémia ügyét megsürgetni. S ennek május havában meg is lett az eredménye. Bécsben járt, s onnan küldte a tárgyalásai eredményeként a fenti sürgönyt az ő szeretett győri alattvalóinak.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Haller Jánosra emlékeztek

Jubileumához érkezett a Haller János helytörténeti vetélkedő Mosonmagyaróváron. Ezúttal tizedik… Tovább olvasom