Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Százezer aláírás a családon belüli erőszak törvényi tiltásáért

A szükségesnek a dupláját, csaknem 103 ezer aláírást gyűjtött össze két hónap alatt az Élet-Érték Alapítvány azért, hogy a parlament önálló törvényi tényállásban büntesse a családon belüli erőszakot. Halász Pálma, a civil szervezet elnöke, a népi kezdeményezés elindítója kedden adta át az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Iroda (OVI) munkatársainak Budapesten.
A kezdeményező 2010-ben már elindított ugyanezért a célért egy aláírásgyűjtési akciót, de akkor néhány száz szavazat hiányzott a kezdeményezés sikeréhez, az 50 ezer érvényes aláíráshoz.

A civilek azt akarják elérni, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a kérdést, és a jövőben a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásként szerepeljen a büntető törvénykönyvben.

A civil szervezet aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát 2011. szeptember 26-án hitelesítette az Országos Választási Bizottság. A testület határozatát azonban az Alkotmánybíróságon megtámadták, így az aláírásgyűjtést csak március elsején kezdhette meg a szervezet.

Az OVB által hitelesített kezdeményezés így szólt: "Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon."

Az OVB várhatóan szerdán dönt az aláírások hitelesítésének ellenőrzéséről, amelyet másfél hónapon belül kell elvégezni egy ötszázalékos minta alapján. Ha azt állapítják meg, hogy legalább 50 ezer érvényes aláírás lehet az íveken, akkor az OVB erről az Országgyűlést levélben tájékoztatja, a parlamentnek pedig három hónapon belül napirendre kell tűznie a kérdést.

Az Országgyűlést ugyanakkor a népi kezdeményezés nem kötelezi arra, hogy a kezdeményezők akaratának megfelelően módosítsa a jogszabályt. Ez csak akkor volna kötelező, ha egy legalább 200 ezer aláírással kezdeményezett népszavazás érvényes és eredményes lenne.

Halász Pálma az aláírásgyűjtő ívek átadásakor elmondta, számításaik szerint 102.826 érvényes aláírás lehet az íveken, a szerintük érvénytelen aláírásokat ezért elkülönítve adták át az OVI-nak.

Az alapítvány korábban azt közölte, Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája: fizikai vagy szexuális bántalmazás, lelki kiszolgáltatottság, anyagi fenyegetettség, gazdasági függőség. Halász Pálma azt mondta, szabályozás hiányában a hatóságok sokszor csak akkor lépnek fel a családon belüli erőszak esetén, "ha már vér folyik", vagy sok esetben éppen az áldozatokat hibáztatják.

A szervezet korábban közölte azt is, hogy a témában készült legutóbbi hazai kutatás szerint hetente legalább egy nő, havonta egy gyermek hal meg családon belüli erőszak következtében. Az erőszak az esetek 95 százalékában zárt ajtók mögött marad; az áldozat a saját szégyeneként, tabutémaként éli meg a bántalmazást, arról senkinek nem mer beszélni.

Több szakember szerint jelentősen visszaszorítaná a bántalmazások, gyilkosságok számát, ha önálló törvényi tényállás születne a családon belüli erőszak szankcionálására. Önálló törvényi tényállás elfogadása esetén a büntetőeljárás hivatalból indulna, nem kellene hozzá az áldozat magánindítványa.

Halász Pálma az OVB korábbi ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ főtitkára 2005 februárjában féléves határidőt adott a magyar államnak, hogy önálló büntető törvénykönyvi tényállásban szabályozza a családon belüli erőszakot, de ez azóta sem történt meg.

Olvasóink írták

  • 4. tucat 2012. május 02. 10:19
    „Látom, hogy az új hírek időközben kiszorították ezt a témát a cikkek jobb széli jegyzékéből, de hátha betéved még valaki és olvasgatja, fontolgatja...
    A feszültségeket egyre veszélyesebb módon halmozó és feldolgozási lehetőséget sem igen adó (=perspektívátlan feszültség-akkumulálódás súlyos veszélye) társadalmunk jogilag is viszonylag zárt, ezért nehezen megközelíthető közösségi színtere a család, amely a magánszférával vegyülve "szent és sérthetetlen" a köztudatban is: ha valaki beavatkozik, akár csak véleménynyilvánítással is, az könnyen megkaphatja a magáét: mi köze hozzá, ez az én dolgom, a mi dolgunk. Éppen abból adódóan, hogy a család valóban a magánélet legfontosabb közössége - ideális esetben ez tényleg így is van -, amíg a dolgok rendben vannak, addig a "szentség" elvitathatatlan. Azonban épp e védett helyzetéből következnek a veszélyei is: a privát szférámnak tekintem, amelybe senki sem szólhat bele csak úgy, vagyis e közegben vagyok a legőszintébb, legalábbis amikor a vélt, vagy valós szükségleteim kielégítéséről van szó, vagy éppen arról, hogy ezek kielégítése nem zavartalan. Az utóbbi frusztrációk kiélésének is éppen azért válik a leggyakrabban éppen család a helyszínévé, mert ott a "sajátjaim" között vagyok, és hol másutt tombolhatnám ki magamat, hol vezethetném le a bárhol (munkahely, közlekedés, magánéleti-érzelmi, a kölyök iskolai és/vagy otthoni magatartászavarai miatt) elszenvedett sérelmeim okán keletkező indulataimat, mint OTTHON? Otthon, ez a varázsszó, ez a "szentség", amely a védettségemet biztosítja a "semmi közötök hozzá" tudattalan és tudatos attitűdjeim alapján... A problémák megoldása ezért nem lehet csak büntetőjogi aspektusú, hanem, mint a legtöbb közös problémánk, ez is kiterjedt együttgondolkodást tesz szükségessé az egész társadalom részéről. Nem is részletezem, annyira mély és bonyolult, és annyira érintettek vagyunk mind, családi jogállástól, foglalkozástól, mindentől függetlenül. Mint korábban említettem, a megoldási törekvések - feltéve, hogy nem szerecsenmosdatásról lesz szó - bizonyos ideológiát képviselő szervezetek neuralgikus pontjait is érinthetik, de el kell döntenünk, hogy a jelenünk meg a jövőnk, egy biztonságos, urambocsá a boldogulás valódi lehetőségét kínáló társadalom felépítése a fontosabb, vagy a sok száz, sok ezer éves - mondjuk így - hagyományaink ős-konzervatív, ésszerű megfontolásokat nélkülöző követésében látjuk a földi megtérésünk lehetőségeit. A "földi" jelző csak annyit jelent, hogy vezekelni akarunk-e a homályosan, de szakadatlanul a fejünkre olvasott (ősi) bűneinkért, folyvást a lelkiismeret súlyos terheit magunkra kényszerítve, vagy egymásért létezve megpróbáljuk legalább részlegesen, a testünket is alkotó anyag törvényeit figyelembe véve, magunk köré varázsolni a paradicsomot (mennyországot), létrehozva végre az élő embernek való világot, benne az embernek való közösségeket (családot, és az ezzel társadalmilag is egyenértékű, egyéb közösségeket, jogi és etikai diszkrimináció nélkül), az embernek való iskolát, egyáltalán az embernek való, emberközpontú életet. Az érthetőség kedvéért egy, látszólag távoli példával élve: a környezetvédelem is emberközpontúságot jelent valójában, mert a Föld nevű bolygónak édes mindegy, hogy mi is élünk-e rajta - nekünk nem -, hiszen remekül elvolt földanyácska nélkülünk is évmilliárdokig, és valószínűleg - főleg, ha így folytatjuk - jól ellesz majd sokáig, talán a létezése végéig, nélkülünk is. Csak mi vagyunk, akik nem tudunk létezni - nélkülünk, s ahhoz, hogy létezzünk, élhető közegre van szükségünk. E közeg azonban nem kizárólag fizikai-kémiai jellemzőkkel írható le... Ha ezt sikerül megértenünk, akkor talán a "családon belüli" erőszak zavaros fogalmai is eliminálódnak a tudatunkból.
    Zavaros ez? Nekem nem, csak nincs se türelmem, se lehetőségem itt Háború és béke terjedelemben kifejteni a gondolataimat. De akinek van szeme a látásra... Nekik is, meg mindenkinek szép napot kívánok! :)”
  • 3. tucat 2012. május 02. 09:01
    „Régóta nem értem ezt a családon kívül-belül problémát. A Btk. elég egyértelműen meghatározza azokat a büntetőjogi tényállásokat, amelyeket büntetni rendel. A problémát valóban az okozza, hogy néhány bűncselekménnyel kapcsolatban a büntetőeljárás megindítását ugyanez a törvény magánindítványhoz köti akkor, ha az elkövető és a sértett között az e helyeken megjelölt és külön jogszabályban meghatározott (családi-hozzátartozói) jogviszony áll fenn a bűncselekmény elkövetésekor. Szerintem néhány paragrafus törlése a Btk-ból egyszerűen megoldja a problémát, s ezt még akkor is meg kellene fontolni, ha keresztényi család "szentsége" és ebből következően kivételes státusza, jogi megközelíthetetlensége megváltozik, indulatos ideológiai vitákat kavarva az egyházak (főleg r. k. és ref.). részéről. Jézus szerint is az volt az írástudók egyik legnagyobb bűne, hogy sokat törődtek (a prédikálás szintjén) a törvénnyel, miközben elhanyagolták az (élő) embert. Ma is ez a helyzet, és nemcsak ezekben az ügyekben, hanem például a családok jogállását szabályozó törvény is több ezer éves, a zsidóság őstörténetére visszavezethető, akkor még értelmezhető, ma már több ponton meghökkentően anakronisztikus és közösségellenes hatású dogmákon alapul, és ehelyett, hogy az élet és a közösség szolgálatában állna, igen szűk érdekek figyelembe vételével erősödik is. Akinek van füle a hallásra..., annak nem kell elmagyaráznom, miről van szó. Nem sokan lehetnek, és a Zemberek hallójáratában mintha egyre vastagabban ülne meg a fülzsír...
    Néhány példa a családokban IS elkövetett, leggyakoribb büntetőtörvénykönyvi tényállásokra, amelyekkel nem a jogalkotás, hanem a végrehajtás szintjén van súlyos baj (cselekmények felderítése és az eljárás lefolytatása, sőt a megindítása is elmarad az "amíg vér nem folyik" hatósági hárító szöveggel, tehát nem a Btk. módosítása, hanem a hatóságnak a törvény végrehajtására való kényszerítése a feladat) :
    170. § (1); (8) - testi sértések,
    174. § - kényszerítés;
    175. § személyi szabadság megsértése;
    176. § (3) - a magánlaksértés egyes, a családon belül is megvalósuló esetei,
    176/A. (3) - a zaklatás egyes esetei, amikor az alapvető emberi jogok gyakorlásának az akadályozása valósul meg a családtagok között;
    178. § (1), ill. 178/A (1) c) és d) pont - levél- és magántitok megsértésének specifikus esetei;
    180/A. § (1) - megalázás;
    271. § (1), (5) - garázdaság;
    és a családban élő kiskorúak sérelmére elkövethető cselekmények közül különösen:
    194. § - kk. elhelyezésének megváltoztatása;
    195. § - kk. veszélyeztetése;
    201. § (3) megrontás;
    valamint, a családon belül a nemi erkölccsel szemben elkövethető egyéb, a Btk. szerint minősülő bűncselekmények:
    197. § (1), (2) b) és (3);
    198. § (1), (2) b) és (3)
    201. § (1), (2), (3);
    203. § (1), (2).

    A fentieken kívül természetesen számos más bűncselekmény is előfordulhat a "családon belül" is, ahogyan azon "kívül" is, és ezek között a Btk. a legtöbb esetben nem tesz különbséget aszerint, hogy milyen családjogi viszonyban van egymással az elkövető és a sértett, csak az a fránya hatósági hozzáállás, ugye... De valóban vannak problémás kivételek is, például:
    197. § (1);
    198. § (1);
    201. § (1), (2);
    331. §.
    Véleményem szerint e paragrafusok törlésével az aláírásgyűjtés célja egyszerűen elérhető, még csak további finomítgatás, kiigazítgatás szükségét sem látom hirtelenjében, első nekifutásból. Másként: súlyosan elhibázottnak tartom új, az amúgy is agyonbonyolított Btk. tényállások toldozgatását újabb, a célba vett emberi relációk szerinti paragrafusokkal, ehelyett a törvények következetes végrehajtásában (végre!) látom a megoldást - régóta, de ezek szerint rosszul.”
  • 2. Power 2012. május 01. 19:27
    „Beszélhetünk-e egyáltalán "családról" ott, ahol erőszakos cselekmények történnek?”
  • 1. zero 2012. május 01. 17:18
    „Sajnos így kel beadni a parlamentbe .Ez nem emberi jog .Aláírást kel gyűjteni azért hogy ne bánthassák őket?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán: Magyarország és Kína stratégiai szövetségesek

Magyarországnak a nyugat-európai szövetségi rendszer mellett következetesen végig kell vinnie a keleti nyitás politikáját is - mondta a miniszterelnök. Tovább olvasom