Délmagyar logó

2017. 01. 25. szerda - Pál -4°C | 1°C Még több cikk.

Száztíz éves a Magyar Olimpiai Bizottság

Kemény Ferenc egri iskolaigazgató személyében magyar tagja is volt az újkori olimpiai játékok létrehozására 1894-ben megalakított Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Kemény vezetésével a következő évben megkezdte működését a Magyar Olimpiai Bizottság, amely december 19-én ünnepli 110. születésnapját. Az olimpiai eszme támogatói között élenjáró Magyarország már többször is esélyes volt a játékok megrendezésére.
A legutóbbi aranyosok. Fotó: Karnok Csaba
Magyar résztvevő is jelen volt, amikor Pierre de Coubertin báró vezetésével 1894. június 23-án, a párizsi Sorbonne egyetem dísztermében létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A báró az alakuló ülésre meghívta Kemény Ferenc egri reáliskolai igazgatót is. Barátságuk éppen a Sorbonne-on töltött egyetemi években szövődött. Az olimpiai gondolat fontosságáról, a nevelési eszközként betöltött szerepéről már egyetemi hallgatóként is hasonló nézeteket vallottak. Így választották Keményt a NOB tagjává, ami egyben az ország tagságát is jelentette.

Innen már egyenes út vezetett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megalakulásához. Kemény kezdeményezésére, hatodikként a világ nemzetei között, hazánkban is megszületett az újkori játékok megindításán dolgozó szervezet. Akkori nevén az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság 1895. december 19-én tartotta alakuló ülését. Ez a második legidősebb hazai társadalmi egyesület: korban csak az 1881-ben létrejött Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete előzi meg.

Athén vagy Budapest?

A magyar sportdiplomácia egyidős a hazánkban rendezendő olimpia tervével. Az ókori görög hagyomány fölelevenítésén dolgozó Coubertin a nemzetközi bizottság teljes egyetértésével Görögországot jelölte meg az első újkori játékok színhelyéül. A báró azonban, látva az olimpiai előkészületek szempontjából csöppet sem biztató görögországi állapotokat, azt javasolta Keménynek, hogy ha Athén mégsem tudná megrendezni az olimpiát, Budapest vegye át a feladatot. A hazai politikai vezetés azonban elutasította a tervet. A döntésnek már nem volt jelentősége, mert a görögök időközben mégis megbirkóztak a nehézségekkel, s 1896-ban megtarthatták az athéni játékokat.

Hazánk már megpályázta az 1920-as olimpia rendezésének jogát. A MOB 1914-ben a két legesélyesebb vetélytárs, Antwerpen és Budapest közül nagy többséggel a magyar fővárost választotta a játékok színhelyéül. Az első világháború vihara azonban elsöpörte a terveket, olyannyira, hogy hazánk részt sem vehetett az olimpián.

Az olimpiai gondolat viszont sokkal régebbi: első magyarországi írásos nyoma Sárospatakra vezet. Szalkai László, a későbbi esztergomi érsek és hercegprímás az 1489–90-es tanévben írt latin nyelvű följegyzései utalnak erre. Később Balassi Bálinttól Zrínyi Miklóson át Széchenyi Istvánig sokakban fölmerült a harmonikus fizikai és szellemi nevelés fejlesztésének, az olimpiai játékok felújításának gondolata. Nemes Kerekes Mihály 1836-ban, Széchenyi István grófhoz írott levelében megfogalmazta a játékok hazai újraindításának tervét.

Olimpikon istenek

Köztudott, hogy a játékok eredete az ókori Görögországban gyökerezik. Az első írásos följegyzés szerint már a Krisztus előtti nyolcadik századtól négyévente megrendezték az olimpiát. Az első bajnok neve i. e. 776-ból maradt fenn: Koroibosz stadionfutásban aratott győzelmet. Személyéről nem tudni biztosat: egyes források szerint arisztokrata származású volt, mások egyszerű szakácsként említik. Sírfelirata szerint: „Koroibosz a halandók közül elsőként győzött az olümpiai játékokon."

Az i. e. 776-os évszám azért is válhatott a „hivatalos" olimpiák kezdeteként ismertté, mert sokáig ezt a dátumot tekintették a görög időszámítás kezdetének. Az olimpiai győztesek nevével jelzett játékok száma volt a mérvadó. A két olimpia között eltelt négy év (az olimpiász) lett az időszámítás egysége. Valószínű azonban, hogy sok száz évvel korábban is rendeztek már hasonló versenyeket.

A görög hagyomány istenek egész sorának tulajdonítja a játékok megszületését. Az egyik vélekedés szerint maga Zeusz az olimpia atyja. Annyi bizonyos, hogy Olümpiában emelt dór stílusú temploma vallási központ volt. A gazdagon díszített épület tizenkét domborműve talán az ugyancsak olimpiaalapítóként emlegetett Héraklészt ábrázolja. A faragvány szerint a hérosz kiváló sportember volt: birkózott, futott, lovagolt, nyilazott, úszott.

Kölcsönbojkott visszajár

A hazai és nemzetközi sportdiplomácia sikerei mellett kudarcok is sorakoznak. Az olimpia nemes eszméjét kölcsönösen megcsúfolta az 1980-as moszkvai, majd négy évvel később a Los Angeles-i játékok bojkottja. A világ akkori két vezető nagyhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió a sport élvonalában is presztízsharcot vívott, ezért távolmaradásuknak komoly jelentősége volt. Moszkvába a szovjet csapatok afganisztáni bevonulása miatti tiltakozás jeléül nem utaztak el a nyugati országok csapatai. Az 1984-es Los Angeles-i olimpia keleti bojkottja azonban több volt kicsinyes bosszúnál (amint Mink András a Beszélőben közzé tett, Bojkott, 1984 című írásában kifejti).

Az afganisztáni háború anyagi, emberi és politikai csődsorozatot eredményezett. A Szovjetunió a fegyverkezési versenyt sem bírta már erővel. Egy háborúnál kevésbé kockázatos gesztussal viszont megmutathatta, hogy még mindig nagyhatalomnak számít. A szovjetek szövetségeseivel együtt Magyarország is lemondta a részvételt. A sportolók kárpótlására, úgynevezett A-kategóriás versenyeket rendeztek. „Arra emlékszünk, hogy Carl Lewis Los Angelesben négy aranyérmet nyert. Azt ma már a kutya sem tudja, hogy ki nyerte Kurszkban a lólengést. Pedig biztosan az is nagyon szép gyakorlat volt" – írja a Beszélő.

Ismét pályázunk

A magyar olimpiatörténet újabb jelentős fejezete kezdődött 2001 májusában, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Lausanne-ban, a NOB székhelyén bejelentette: Budapest megpályázza a 2012-es nyári olimpia rendezésének jogát.

Jacques Rogge, a NOB elnöke bátorítja a magyarokat, hazánkat a szervezet egyik alapítójaként tiszteli. „Magyarország kis ország, tízmillió lakossal, s mégis 458 érmet nyert már az eddigi játékokon… Az ország teljesítménye példa lehet mások számára" – mondta. Az elnök ígérete szerint jelen lesz a Magyar Olimpiai Bizottság 110. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen.


Aranyhalmozók

Az ötkarikás játékokon a magyar olimpikonok közül többekre valóságos aranyeső hullott. Nézzük, kik a bajnokok bajnokai! 7 arany: Gerevich Aladár (vívó, 6 olimpián vett részt); 6 arany: Kovács Pál (vívó, 5 olimpia) és Kárpáti Rudolf (vívó, 4 olimpia); 5 arany: Keleti Ágnes (tornász, 2 olimpia) és Egerszegi Krisztina (úszó, 3 olimpia); 4 arany: Kulcsár Győző (vívó, 4 olimpia), dr. Fuchs Jenő (vívó, 2 olimpia) és Darnyi Tamás (úszó, 2 olimpia).
A világelit a következőkből áll (a nyári játékok alapján), 9 arany: Paavo Nurmi (atléta, finn), Larissza Latinyina (tornász, szovjet), Mark Spitz (úszó, amerikai) és Carl Lewis (atléta, amerikai); 8 arany: Ray Ewry (atléta, amerikai), Szavao Kato (tornász, japán), Matthew
Biondi (úszó, amerikai); 7 arany: Nyikolaj Adrianov (tornász, szovjet), Borisz Sahlin (tornász, szovjet), Viktor Csukarin (tornász, szovjet), Vera Caslavska (tornász, csehszlovák) és Gerevich Aladár. 

„A magyar delfin"

Athénban 1896. április 11-én Hajós Alfréd (képünkön) két olimpiai aranyérmet is szerzett. „A magyar delfin" (amint a görög sajtó nevezte) 100 és 1200 méteres, szabad stílusú úszásban győzött. A nyolcfős magyar legénység derekasan helytállt: Dáni Nándor 800 méteres futásban ezüstérmet szerzett, Kellner Gyula maratonin harmadik lett. Szokolyi Alajos 100 méteren ugyancsak bronzérmes, hármasugrásban negyedik. Topavicza Momcsiló birkózásban és teniszezésben egyaránt az ötödik helyen végzett.

A szegedi MOB-tag

A Magyar Olimpiai Bizottságnak tagja Szentgyörgyi Pál, Szeged sportért felelős alpolgármestere is. Neki még friss tapasztalatai vannak (idén áprilistól tagja a testületnek), s kritikus a véleménye a 110 esztendős „öregről".
– Bevallom őszintén, azt hittem, a közgyűlésnek nagyobb a beleszólása a magyar sportéletbe, véleményt alkothat, dönthet fajsúlyos kérdésekben. Eddig csak formális dolgokban határoztunk. Sportszakmaibb szervezetre számítottam, ahol lehet dolgozni, tenni. Ehhez, úgy gondolom, lenne a tagokban elegendő energia, ötlet, alkotóvágy. Még nagyon új vagyok, ezért pusztán „megfigyelőként" veszek részt a közgyűléseken, de szeretnék komolyan dolgozni.
És egy aktualitás. A MOB december 17-én tartja közgyűlését, melyen Aján Tamás lemondását követően új főtitkárt választanak. A posztra Kamuti Jenő, Faragó Judit, Császári Attila, Szabó Bence, Sinka László pályázik. A jelöltek között volt Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója is, de az elnökség a jelenlegi munkája folytatása mellett állt ki.

I. P.

Csongrád megyeiek az olimpiákon

Következzen egy kis utazás – időben, sportágakban, medálokban (csak az érmeseket soroljuk fel) a Csongrád megyei (a külön nem jelöltek szegediek) olimpikonok segítségével.
1900, Párizs: Gönczi Lajos (atléta, 3.); 1912, Stockholm: Hercegh István (tornász, 2.); 1924, Párizs: Schenker Zoltán (vívó, kard 2., tőr 3.); 1928, Amszterdam: dr. Papp László (szentesi, birkózó, 2.); 1932, Los Angeles: Wainé András (3.); 1936, Berlin: Lőrincz Márton (fogadott szentesi, birkózó, 1.); 1948, London: Tóth Ferenc (birkózó, 3.); Szívós István (vízilabdás, 2.); 1952, Helsinki: Littomeritzky Mária (úszó, 1.), Szívós István (vízilabdás, 1.); 1956, Melbourne: Magay Dániel (vívó, 1.), Szívós István (vízilabdás, 1.); 1964, Tokió: Juhász Katalin (hódmezővásárhelyi, vívó, 1.), Nemere Zoltán (csongrádi, vívó, 1.); 1968, Mexikóváros: Kocsis Lajos (labdarúgó, 1.), Nemere Zoltán (csongrádi, vívó, 1.); 1972, München: Kocsis Lajos (labdarúgó, 2.), Kozma Mihály (labdarúgó, 2.), Csapó Géza (kajakos, 3.); 1976, Montreal: Csapó Géza (kajakos, 2.), Balla József (birkózó, 2.); 1980, Moszkva: Balla József (birkózó, 2.); 1992, Barcelona: Czene Attila (úszó, 3.); 1996, Atlanta: Czene Attila (úszás, 1.); 2000, Sydney: Fodor Rajmund, Molnár Tamás (vízilabdások, 1.), Pigniczki Krisztina (makói, kézilabdás, 2.); 2004, Athén: Janics Natasa (kajakos, két 1. hely), Fodor Rajmund, Molnár Tamás (vízilabdások, 1.), Storcz Botond (kajakos, 1.). 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Óriási roham a .eu doménnevekért

A legnépszerűbb doménnév a sex.eu, de nincs sokkal lemaradva a poker.eu, a porn.eu és a casino.eu… Tovább olvasom