Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Szeged titkos díszei: a címerek

A város újjáépítése idején a városi tulajdonú épületek sokaságát díszítette Szeged történelmi címere. Azóta a nemtörődömség és szándékos rombolás miatt megfogyatkozott a települést megkülönböztető jelképek száma. A helyreállított házakon a címerek is régi fényükben pompáznak, de akad olyan városi épület is, amelyről lefelejtették az egykori bárányos-sasos szimbólumot.
Szeged történelmi címere díszíti a közelmúltban fölújított II. kórház homlokzatát. A főépületen korábban nem volt rajta a város jelképe. Bár az épületegyüttes nem tartozik Szeged kiemelkedő építészeti értékei közé, a döntéshozók mégis úgy gondolták, az önkormányzati fönntartású intézmény viselje a település szimbólumát. A szegedi épületeken látható – vagy éppen az idők során eltűnt – címerekről Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője beszélt. A rendszerváltozás a címerek reneszánszát is magával hozta. A kilencvenes évek elején újraértékelődött a régi, történelmi szimbólumok használata: a városok, intézmények sorban visszatértek egykori jelképeikhez. Azok a települések pedig, amelyeknek még nem volt történelmi címerük, a helységre jellemző jegyekből a címertan (heraldika) szabályai szerint készíttették el szimbólumukat.

Szeged árvíz utáni újjáépítése idején és a századfordulón középületek
Bárány, sas, jogar

Szeged címere álló, kékkel és arannyal
hasított reneszánsz pajzs. Jobb oldali, kék mezejében két jobb haránt ezüstpólya helyezkedik el. A bal oldali arany mezőben kiterjesztett szárnyú, balra néző, fegyverzett fekete félsas karmában aranyos jogart tart. A pajzs felső élén zárt rostélyú, szembe néző, ezüst harci sisak található, nyakában arany szalagon arany medalion. A sisakon nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy) rubinokkal és zafírokkal díszített, arany leveleskorona van, a sisakdísz zöld talajon álló, jobbra lépő ezüst bárány.  
sorát díszítették a település címerével, ily módon is jelezve, hogy városi tulajdonú és fenntartású vagy Szegedhez más módon kötődő intézményről van szó. Később részben hanyagság, részben viszont tudatos pusztítás miatt vesztek el a címerek – mutatott rá Zombori István.

Szerencsére sok szegedi épületen megmaradt a város jelképe. Fári Irén és Nagy Ádám (ugyancsak a Móra-múzeum munkatársai) Szeged címere című könyvében olvashatjuk, hogy a városházát több címer is díszíti. A főhomlokzaton kívül a lépcsőház üvegablakán, a tanácsterem mennyezetén is megtaláljuk a város jelképét. Ugyancsak fölfedezhetjük a szimbólumot a szintén nemrég fölújított „bérház", vagyis városházához a Sóhajok hídjával kapcsolódó Széchenyi tér 11. számú önkormányzati hivatali épület tetőtere előtt magasodó mellvéden is.

Megmaradt a címer – többek között – a nagyszínházon, a régi híd szegedi lábánál, a város első Hungária szállóján, amely ma az Akadémia szegedi székháza. Ott van a Széchenyi tér és Takaréktár utca sarkán álló szecessziós OTP Bank-palotán, a Szent István téri víztornyon, a rókusi templomon, a Szent György téri és a Mérey utcai iskolán, az egyetem Árpád téri Kalmár-intézetén is. Természetesen nem hiányzik a város szimbóluma a Dóm tér árkádsorának városcímerei közül, valamint a Dóm, Szeged fogadalmi temploma homlokzatáról sem.

De akad ellenpélda is. Zombori István sajnálja, hogy nem került vissza a városcímer a közelmúltban, jelentős költséggel helyreállított, városi tulajdonú gőzfürdő kapuja fölé. Pedig egy múlt század elején készült fotón is látható, hogy a bejárat fölötti, félköríves mezőt is Szeged történelmi jelképe díszítette.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bokrétaünnep Doborjánban

A burgenlandi Doborjánban (Raiding) tegnap délelőtt tartották az új Liszt Ferenc Centrum… Tovább olvasom