Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 21°C | 33°C Még több cikk.

Szegedi legendáriumok: a Temesváry család

Családfát nézegetünk Temesváry Beáta pszichiáterrel. Eredetileg szakvéleményt kérünk a Szegedi Kórház pszichiáter főorvosától a szenvedélybetegségek okait kutatva. De amint a doktornő dolgozószobája egy-egy részletén szemünket megpihentetettük, ő a falon függő akvarellekhez, a régi fotókhoz és az apró emléktárgyakhoz anekdotákat fűzött.
Fotó: Karnok Csaba
Családfát nézegetünk Temesváry Beáta pszichiáterrel. Eredetileg szakvéleményt kérünk a Szegedi Kórház pszichiáter főorvosától a szenvedélybetegségek okait kutatva. De amint a doktornő dolgozószobája egy-egy részletén szemünket megpihentetettük, ő a falon függő akvarellekhez, a régi fotókhoz és az apró emléktárgyakhoz anekdotákat fűzött. Így aztán Temesváry Beátával a szegedi és megyei közigazgatás, az egyetem, az egészségügy, a szegedi sajtó és művészet történetéhez ezer szállal kötődő családja történetéről is beszélgettünk.

– A Szeged polgárcsaládjairól szóló Hábermann Gusztáv-könyvben rábukkantam arra a nekem sokat jelentő kitételre, hogy gyógyszerész nagyapám királyi vizsgabiztosként az egyetemen is munkálkodott – vall a családtörténettel való szembesüléséről Temesváry Beáta pszichiáter. Az ő gyógyszerészsegéde volt Varró Aladár, akinek a mai napig haszonnal forgatható a gyógynövényekről szóló drogkönyve...

A család számon tartja, hogy a pápai tizedlajstromon, 1522-ben szerepel a Sebastianus Temesváry név. A Szeged történetét földolgozó monográfia is megemlékezik több, Temesváry András nevű városbíróról vagy például Szeged várkapitányáról, aki ugyancsak Temesváry volt. Ennek az ágnak „magva szakadt", de oldalágon kötődik Temesváry Beáta őseihez.

Rokonok

– A családi legendárium tud arról a Temesváry Andrásról is, aki Csongrád megye főadószedője, és Csanád megye táblabírája volt, ő szerezte a nemességet. Vagy fiáról, Jánosról, aki Szeged főjegyzőjeként sokat tett a szabadkirályi cím visszaszerzéséért, aki elhozta Szeged azon címerét, amely ma is a város jelképe. Mindezt egy bölcsész ősöm, Temesváry Krisztina tárta föl – folytatja a doktornő az anekdotasort –, az 1920-as években megírta azt a doktori disszertációt, ami alapján elkészült a családfa: Andrástól egészen édesapámig, Ernőig.

Minden mindennel összefügg, ami egy város történetében azt is jelenti, hogy a polgári családokat rokoni szálak fűzték egymáshoz. A Kárász utca névadó családjának egyik lányát egy Temesváry vette feleségül. Vagy: a ma Zsótér-házként ismert épület Temesváry Ernő nagynénjéé volt.

Érdekesség az is, hogy a doktornő első unokatestvéreinek egyike Fricsay Ferenc, a világhírű karmester felesége. Sőt a szegedi Temesvári körút névadásáról beszélgetve Kopasz Márta festőművész úgy tudja, hogy ennek nem a Temesvár városhoz vezető úthoz van köze, hanem a szegedi család kertjei voltak errefelé. A Délmagyarországot lapozgatva is rábukkanhatunk egy Temesváryra: József kritikákat írt, a most 75 éves szabadtéri játékok megrendezése, Szeged Salzburggá válása mellett érvelt.

A laptulajdonos

– József – föltételezem, strómanként – 1943–45 között átmenetileg tulajdonosa volt a Délmagyarországnak, ahol rendszeresen megjelentek kritikái – kerül egy csepp sajtótörténet a legendáriumba. –
Holott eredetileg József is gyógyszerész, de fiatalon eljutott Rómába, ahol olyan művészekkel alkotott együtt, mint például Molnár C. Pál, vagy Vinkler László. Az ottani vázlatfüzete lapjai, az ott készült színvázlatok számomra értékes akvarellként kerültek a dolgozószobám falára. Kopasz Márta tehetségét e festőművész nagybátyám ismerte föl. Mégis gyógyszerészként élte le életét a családi patikában, a Petőfi sugárút és a Bécsi sugárút sarkán.

De a család birtokában volt a Földműves utcai, és a mai Klauzál téri Démász-székház épületében egy gyönyörű bútorzatú patika is. Ez utóbbiról is őrzök egy képet: nagyapám és nagyanyám látható azok között a bútorok között, melyek most a Móra-múzeumban láthatók. De családom más szállal is kötődik Szeged kultúrtörténetéhez: Tőkés Anna, a szegedi szabadtéri első Évája édesapám első felesége volt. A család ellenezte ezt a frigyet, de nem lehetett gyermekük sem. Ezért nősült újra apám, akinek Hont Ferenc, de Tamkó Sirató Károly is levelezőpartnere volt.

Az igazi szegediség

Szeged nem szülőhelye, de szeretett városa Temesváry Beátának, akinek ezzel kapcsolatos érzései ellentmondásosak.
– Az őseim e városért oly sokat tettek, Szegedet annyira otthonosnak érezték. Legidősebb nagybátyám Kanadába került, de nem tudott elszakadni Szegedtől. Olyan Mikszáth-kötetet küldött haza, amelyik tele van olyanféle bejegyzésekkel a novellák szereplőinek „azonosításaként", hogy például: „Anyuska barátnője", „István testvére" – példálózik a doktornő. – Számomra ez az igazi szegediség mércéje: mikor az emberi kapcsolatok adják egy város kohézióját. Ám azt is meg kellett tapasztalnom, hogy Szegednek nincs megtartóereje, de azt is, hogy nem lehet senki próféta a saját hazájában.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Listára kerünek az ételmérgezést okozó vendéglők

Várhatóan augusztus 1-től érhető majd el az ÁNTSZ honlapján az a lista, amelyen olyan büfék,… Tovább olvasom