Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Szegedi professzorok segélykiáltása

A szegedi egyetem Nobel-díjas professzora, az 1947-ben Amerikába menekülő Szent-György Albert hírt adott az 1956-os forradalomról, és Kádárt bíráló levelet írt a The New York Timesnak.
Széles körű nemzetközi kapcsolataikat mozgósítva a tájékoztatás, illetve a nemzetközi segítségkérés volt a célja annak a 18 szegedi professzornak, aki 1956. november 3-án aláírta a világ valamennyi egyetemének címzett fölhívást.

Függetlenség és béke

„Az újjászületett demokratikus Magyarország nemzeti függetlenségének visszanyerése után békében és barátságban kíván élni közvetlen szomszédaival és a világ valamennyi népével. Mi, a szegedi egyetem, felhívást intézünk a világ valamennyi egyeteméhez, hogy erkölcsi tekintélyükkel álljanak mellénk abban a törekvésünkben, hogy hazánk függetlensége és ezzel a béke helyreállítása – mely a tudományos munka alapfeltétele – mielőbb biztosíttassék..." – kiáltották világgá a szegedi egyetem vezetői.

A deklarációt először 1956. november 4-én a Szeged Népe (címen megjelenő Délmagyarország) közölte. A felhívást a Nobel-díjas volt szegedi egyetemi tanárnak, az Amerikában élő Szent-Györgyi Albertnek is eljuttatták. Sőt: elküldték a bécsi egyetemre, illetve Polányi György angliai egyetemi tanárnak, továbbá a moszkvai Lenin Egyetemnek.

Aláírók

A szegedi egyetem felhívása a világ valamennyi egyeteméhez című deklarációt kézjegyével látta el: Baróti Dezső rektor, Korpássy Béla dékán, Ábrahám Ambrus, Bónus György, Budó Ágoston, Csik Lajos, Fodor Gábor, Greguss Pál, Hetényi Géza, Huszák István, Ivanovics György, Jancsó Miklós, Kanyó Béla, Koltay-Kastner Jenő, Szabó József, Szabó Zoltán, Szőkefalvi-Nagy Béla, Waltner Károly egyetemi tanár.

Távirat Amerikába

A The New York Times november 5-i számában hírt adott a Szent-Györgyinek küldött táviratról – fedezte föl egyesült államokbeli tanulmányútján Hannus István, az SZTE alkalmazott és környezeti kémiai tanszékének egyetemi tanára.

A „Woods Hole, Massachusetts, nov. 4-i" keltezésű, magyarul először a Szegedi Egyetem 1989. október 23-i számában közölt hír szerint „Dr. Szent-Györgyi Albert, a magyar születésű Nobel-díjas biokémikus ma adta hírül, hogy táviratot kapott a szegedi egyetemről, Magyarországról, amelyben felhívják a világ egyetemeit arra, hogy támogassák a magyarságot a szabadságért vívott harcában. Dr. Szent-Györgyi az itteni Izomkutató Intézet igazgatója. A táviratot tegnap este 6-kor adták fel, valószínűleg éppen azt megelőzően, hogy az oroszok kierőszakolták befolyásuk visszaállítását Magyarországon..." Az amerikai Nature természettudományos folyóirat – szintén Szent-Györgyi közvetítésével – közölte a szegedi deklarációtt.

Szent-Györgyi Albert indulattól és érzelmektől sem mentes levelet írt 1956. november 17-i keltezéssel a The New York Times szerkesztőjének. „Hihető az, hogy a 20. században még létezik olyan kormányzat, amelyik emberek tízezreit lemészárolja azért, mert azok szabad választásokat akarnak és közben a világ többi része ezt tétlenül nézi?" – kezdődik a szöveg, melyre ugyancsak Hannus István bukkant, aki az amerikai napilap Nobel-díjas tudósunkkal kapcsolatos írásait önálló kötetben szeretné megjelentetni.

Kádár-kritika

„Nem hihetetlen-e, hogy mialatt a civilizált világ nagylelkűségét tanúsítva segíti a Magyarországot nyugat felé elhagyó menekülteket, ugyanilyen számban a keleti határon is kitelepítenek embereket 'lepecsételt vagonok'-ban? Hihető-e, hogy annyi év keserű tapasztalat után az ENSZ-ben még nem értették meg: a civilizált módszerek, amelyek íratlan erkölcsi törvényeken alapulnak, hatástalanok olyan ellenfelekkel szemben, mint a szovjetek, akik csak az erőszakot értik meg...? Az ENSZ-ben lévő képviselőiknek kezdettől fogva nincs más céljuk, mint megbénítani vagy tönkretenni a testületet...

...Nincs magyar kormány. Senki sem választotta meg Kádárt, aki egyszerűen csak egy szovjet ügynök a szovjet hadsereg képviseletében. Miért szennyezik be egy ország nevét?" – zárul Szent-Györgyi Albert levele a kérdéssel, mely inkább kétségbeesett kiáltás, hogy fölrázza a világot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerethető otthont keres a világban a magyar–kubai család

Két országban kereste, egyikben sem sikerült eddig megtalálni a boldogságot annak a fiatal… Tovább olvasom