Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Szegregáló iskolák nem kaphatnak uniós fejlesztési pénzeket

Miskolc önkormányzata a fejlesztési pénzeket a perekben nem érintett iskolák számára pályázza meg – reagált Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának vezetője az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány megkeresésére.
Az ügy előzménye, hogy az egyik napilap írása szerint az alapítvány levelet írt Hiller István oktatási és kulturális, valamint Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. Felhívják a figyelmüket arra, jogerős bírósági ítélet mondja ki Miskolc egyik iskolájáról, hogy szegregál. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pedig a város más iskoláit is elmarasztalta. Az alapítvány szerint, ha egy városban ilyen gyakorlat tapasztalható, akkor ne jusson uniós fejlesztési pénzekhez.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőséget nyújt jelentős oktatásfejlesztési beruházásokra. Ugyanakkor ennek alapvető feltétele, hogy minden egyes pályázat kötelezően tartalmazza az esélyegyenlőségi irányelveket, így a településeknek úgynevezett esélyegyenlőségi tervet kell készíteniük minden projekthez.

Miskolc városa is pályázni kíván uniós forrásokra, az ehhez szükséges esélyegyenlőségi terv helyzetelemzését január közepén az önkormányzat elfogadta. Az esélyegyenlőségi terv a jövőbeli feladatokat veszi számba, tehát arról szól, hogy az oktatási intézmények mit tesznek a jövőben az integrált oktatás sikerességéért.

Miskolc önkormányzata a fejlesztési pénzeket a perekben nem érintett iskolák számára pályázza meg. A tervezett uniós iskola-felújítások, bővítések három általános iskolát, valamint egy szakiskolát érintenek. Ezek az intézmények vállalták a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának megvalósítását.

A Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozásával erősíteni akarják a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló érettségihez kötött szakképzési lehetőségeit. Ezen felül olyan lépéseket kívánnak tenni, amelyek csökkentik a lemorzsolódást, s növelik az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket.

Az OKM esélyegyenlőségi szakértői nemcsak a jelenlegi helyzetet elemzik, hanem ezekből kiindulva terveket készítenek el, hogy növeljék az integráció sikerességét. Ez a gyakorlatban azt jelenti: azon települések, amelyek eddig nem mutattak fel eredményeket az integrált oktatás területén, de vállalják, hogy ezen változtatnak, eséllyel nyújthatnak be pályázatot.

Amennyiben a miskolci oktatási intézmények túljutnak a következő pályázati fordulón, konkrét esélyegyenlőségi akciótervet kell készíteniük. Az intézkedési terv elfogadása és egy sikeres iskola-felújítási pályázat azonban csak a munka eleje: a településnek meg kell valósítania vállalt feladatait.

Bármely közoktatási fejlesztést csak akkor fogad el sikeresnek a kiíró, amennyiben a pályázó a vállalt esélyegyenlőségi feladatait is időben teljesíti. Ennek megvalósulását szakértők folyamatosan nyomon követik. Az elszámolhatóság, azaz a kifizetések egyik feltétele az esélyegyenlőségi terv végrehajtása. Ez garantálja, hogy a fejlesztési pénzeket olyan iskolák kaphatják meg, amelyek elkötelezettek az integrált oktatás mellett, és minőségi oktatást nyújtanak minden gyerek számára.

Olvasóink írták

  • 1. kim 2008. március 04. 19:35
    „Lehet számolgatni, hogy mikor jár jobban az iskola. Ha Úniós pénz, vagy ha tud normális szinvonalon tanítani és máshonnét szerez forrást. Esélyegyenlősáég cimén integráló iskolába betennék ugyanannyi politikus csemetét is, imnt amennyi integrálásra várót és otthon elmesélhetnék a tapasztalataikat. Tipikus más f..sz..val a csallányt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szavazási értesítőket égettek el Kecskeméten

Csaknem 1400 népszavazási értesítőt égetett el egy kecskeméti postás. A férfi állítólag "megrettent"… Tovább olvasom