Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Székesfehérváron bíborosi misét tartottak Szent István halálának évfordulóján

Erdő Péter szentbeszédében hangsúlyozta: Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén hálával emlékezünk meg Szent István királyunkról, aki 975 évvel ezelőtt költözött az örökkévalóságba.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatott be ünnepi szentmisét Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival szerdán, Székesfehérváron, Szent István halálának 975., szentté avatásának 930. évfordulóján.

A középkori Magyarország szakrális központjában, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrző nemzeti emlékhelyen emelt színpad közepére helyezték a Szent Jobbot, valamint Szent István fejereklyéjét is.
A szentmisén mintegy négyezren vettek részt, köztük a katolikus főpapság, Fejér megye papsága és a város vezetői is.

Erdő Péter szentbeszédében hangsúlyozta: Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén hálával emlékezünk meg Szent István királyunkról, aki 975 évvel ezelőtt költözött az örökkévalóságba. Földi országát a hagyomány erős tanúsága szerint az isteni gondviselésre bízta, a Boldogságos Szent Szűz anyai pártfogásába ajánlotta.

A bíboros emlékeztetett rá, hogy a vértanúk és a szentek sírja közelében a kezdet kezdetétől imádkozott az egyház. Már Szent Ágoston megemlékezik arról, hogy Szent István első vértanú ereklyéit nyilvános körmenetben hordozták - tette hozzá.

Erdő Péter kiemelte: amikor 930 évvel ezelőtt, 1083-ban VII. Szent Gergely pápa rendelkezése nyomán megtörtént István király szentté avatása, jobb keze már nem volt a sírban, hanem külön őrizték, mert csodálatosan épségben maradt. A Szent Jobb ereklyéje újra visszatért Székesfehérvárra. Az a jobb kéz, amely "István király egész uralkodását a legragyogóbban jelképezi".

Az esztergomi érsek szerint Szent István igazi keresztény uralkodó volt, szeretettel és felelősséggel védelmezte népét. Bölcsen szervezte országát, valóban a hit sziklaalapjára építette egész művét. Ezért tudott közösséget találni Európa népeivel.

Kiemelte, hogy Szent István műve a hit, a remény, az értelem és a harmónia nagyszerű alkotása. Személye és öröksége ma is égetően aktuális. Ő egységbe foglalta népét, az ő uralma alatt biztonságban lehetett együtt minden magyar törzs, de még a kísérőik is szlávokkal, németekkel, vendégekkel az akkori világ közeli és távoli tájairól.

Szent István népe úgy volt együtt, hogy nem csupán, nem elsősorban valamilyen közös veszély vagy közös ellenség fogta egybe, hanem egyesítette első szent királyunk hite és jövőképe. "Ez tette lehetővé, hogy emelt fővel és nyitott szívvel találjuk meg a helyünket Európa közepén" - fogalmazott Erdő Péter.

A Szent Jobb ereklye szerda délelőtt érkezett Székesfehérvárra a Püspöki Palotába, ahonnan mintegy ezer ember kíséretében, körmenet élén vitték a Nagyboldogasszony székesegyházba. Ott bárki tiszteletét tehette az ereklye előtt.

A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az államalapító uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahol a király jobb kezét épen találták, s ezért azt ereklyeként megőrizték. A török hódoltság idején az ereklye Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték, majd Mária Terézia kérésére visszakerült Budára, 1771. június 21-én ünnepélyesen átadták az angolkisasszonyok szerzetének megőrzésre.

Az ereklyét ezután a Budai Várban, a Zsigmond-kápolnában őrizték egészen 1944-ig, amikor is a nyilasok a szent koronával együtt nyugatra hurcolták. 1945 elején találták meg az ereklyét Salzburg közelében, és XII. Pius pápa közbenjárásának köszönhetően az amerikai hadsereg visszaadta a magyar katolikus egyháznak. 1945. augusztus 18-án Budapestre érkezett. A Szent Jobb-körmenetek 1947-es betiltása után a Bazilika prépost plébánosa lakásán őrizte az ereklyét.

Hazahozatalának 200. évfordulóján, 1971-ben készült el a bazilika Szent Jobb-kápolnája, kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan zárt tabernákulum (ereklyetartóban), amelyben őrizték. 1983-ban lebontották a zárt tartót, és golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben már mindenki láthatta. A Szent Jobbot 1985-ben tették közszemlére először, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye újra országos körútra indulhatott.

1988. augusztus 13-án érkezett a Szent Jobb Székesfehérvárra, ahol nagyszabású egyházi ünnepség keretében fogadták. A Nagyboldogasszonyról elnevezett székesegyházban Szakos Gyula megyéspüspök köszöntötte a szent ereklyét, valamint az akkor ugyancsak bemutatott királyi fejereklyét. Másnap ünnepi szentmisét tartott Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, majd az István király által alapított bazilika maradványait őrző romkertben ünnepi szertartás keretében vett búcsút Székesfehérvár lakossága a Szent Jobbtól.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emmi: megfelelő a magyarországi gyógyszertárak száma és eloszlása

Az országban jelenleg 2333 közforgalmú patika, 668 fiókgyógyszertár és csaknem 260, orvos által… Tovább olvasom