Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Személyeskedésektől sem mentes az Országgyűlés keddi vitája

Az Országgyűlés ma megtárgyalja azt a kormányzati javaslatot, amely állami tulajdonba adná a megyei önkormányzatok vagyonát és intézményeit. Az ingyenes vagyonátadáshoz az alkotmányt is módosítani kell.

15:20 - Személyeskedésektől sem mentes hozzászólásokkal folytatódott a kisebbségek helyzetét taglaló beszámoló parlamenti vitája kedden.

MSZP: visszalépés a kisebbségi jogokban

Nyakó István (MSZP) azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben visszalépés történt a hazai kisebbségi jogok területén.

Arra reagálva, hogy Szászfalvi László államtitkár köszönetet mondott a Jobbiknak a vitában tett konstruktív észrevételeikért, kijelentette: "tisztességes országban egy államtitkár egy szélsőséges nyilas párt képviselőinek ilyet nem mond, vagy ha mond, akkor veszi a kalapját".

Szászfalvi: Nyakó István ne provokáljon

Szászfalvi László arra kérte a képviselőt, hogy ne oktasson ki és ne is provokáljon senkit. Az államtitkár leszögezte, hogy pontosan fogalmazott és egyedül "ön és önök tehetnek arról, hogy nem mondhattam el az önök hozzászólására is esetleg azt, hogy az konstruktív, (...) az együttgondolkodást és a jövőépítést szolgálja".

A politikus hangsúlyozta, hogy a jobbikos Szávay István és Mirkóczki Ádám két első felszólalására reagált. Hozzátette, hogy Nyakó István viszont nem a Ház előtt fekvő beszámolóról beszélt.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.10.18. Fotó: MTI (galéria)


A Jobbik visszautasította a "nyilas" jelzőt

Szávay István (Jobbik) kétperces felszólalásában kijelentette, hogy Nyakó István "verbálisan üt, vádaskodik és gyalázkodik". "Ez az igazi gyűlöletkeltés képviselő úr" - mondta a politikus, aki egyúttal feltette a kérdést, hogy vezérszónoki felszólalásában mi volt a nyilas alapvetés.

A vele egy képviselőcsoportban ülő Apáti István Nyakó Istvánnak üzenve frakciójuk, pártjuk, aktivistáik és választóik nevében visszautasította, hogy "nyilasozzon meg szélsőjobboldalizzon minket ön, aki egy szélsőliberális, szélsőbaloldali frakcióban ül".

Jobbik: kudarcot vallott a pozitív diszkrimináció

Volner János (Jobbik) elgondolkodtatónak nevezte, hogy tíz év alatt 25 százalékkal nőtt a magukat cigány nemzetiségűnek tekintők aránya. A képviselő úgy számolt, hogy a demográfiai trendek alapján 2050-re minden második, munkaképes korú ember roma származású lesz Magyarországon. A politikus azt mondta, hogy az elmúlt évtizedekben a kormányok a szőnyeg alá próbálták söpörni ezt a problémát.

Hangot adott annak a véleményének is, hogy most a felvázolt pozitív diszkriminációs kísérletek nemcsak Magyarországon, de az Egyesült Államokban sem hoztak sikert. Véleménye szerint a kormány eredménytelen, külföldön csődöt vallott társadalmi modelleket "próbál ráhúzni a cigányság helyzetére".

A kormány fellép az etnobiznisz ellen

Szászfalvi László végül leszögezte, hogy a kormány támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségeket jogaik gyakorlásában. Hangsúlyozta, fejleszteni akarják a kisebbségi önkormányzati rendszert, miközben meg akarják erősíteni a kisebbségi civil szervezetek állami támogatási rendszerét.

Kijelentette, hogy a kormány partnerként tekint a kisebbségi szervezetekre és önkormányzatokra, akikkel folyamatosan egyeztetnek. Ezzel szemben viszont fel akarnak lépni az "etnobiznisz" ellen" - tette hozzá.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.10.18. Fotó: MTI (galéria)

12:14 Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága bekéri Simor Andrástól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől egyebek mellett azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az elnök ciprusi cégének eladását.

A költségvetési bizottság ilyen értelmű határozatot fogadott el a testület keddi ülésén, 19 igen és 7 nem szavazat mellett, a kormánypárti képviselők támogatták a határozatot, az ellenzéki képviselők, így a szocialista, az LMP-és és a jobbikos képviselők ellenezték azt.

A testületi ülés elején Dancsó József (Fidesz) javaslatára egy olyan értelmű új napirendi pontot fogadtak el, amely szerint a bizottság arra kérné a jegybankelnököt, hogy a bizottságnak küldje meg mindazokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta a ciprusi cégét, az abban lévő mintegy 900 millió forintos vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget pedig teljesítette.

A bizottsági felhívásban az is szerepel, hogy 2011. október 30-ig kell a dokumentumokat a bizottság rendelkezésére bocsátania az MNB elnökének.

A javaslatot élesen bírálták az ellenzék képviselői, többen is felvetették, ez arra jó, hogy elterelje a vitát a meghirdetett napirenden előzőleg már szereplő jövő évi költségvetési törvényjavaslatról.

A testület ülésén az új napirendnek a megtárgyalásán éles szóváltásba keveredtek a fideszes és a szocialista honatyák, főleg Szijjártó Péter és Babák Mihály fideszes, illetve Veres János és Tukacs István szocialista képviselők.

Tukacs István (MSZP) felvetette: vegyék le a bizottság napirendjéről a határozati javaslatot, mert az árt az ország érdekének, sőt, felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét arra, ez az eljárás akár még az ország leminősítéséhez is hozzájárulhat.

Veres János ennél jóval durvábban fogalmazott: "ocsmánynak és undorítónak" nevezte az eljárást, a javaslat beterjesztését.

Ezzel szemben Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy érvelt: az árt az ország érdekének, ha a költségvetés, illetve Magyarország makrogazdasági pályájának adatait esetenként meghamisítják. Babák Mihály (Fidesz) pedig emlékeztetett a költségvetési bizottság múlt heti ülésére, ahol véleménye szerint a jegybank elnöke nem tisztázta egyértelműen, felszámolta-e a ciprusi cégben lévő tulajdoni hányadát.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.10.18. Fotó: MTI (galéria)


Simor András, az MNB elnöke a parlamenti testület előtt nyomatékosította: a költségvetési bizottság nem jogosult vagyoni helyzetének vizsgálatára, arra a parlament mentelmi bizottságának van joga. Elmondta: ő már 2009-es és 2010-es vagyonnyilatkozatában is tisztázta, hogy megszüntette korábbi tulajdonát a ciprusi cégben.

11: 45 A megyei intézményekben dolgozóknak nem kell aggódniuk munkahelyük miatt, mert mindenkit átvesznek, amikor január 1-jétől állami kézbe kerülnek a megyei önkormányzati fenntartású intézmények - jelentette ki Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár kedden az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülésén.

"A megyei intézményekben dolgozóknak nem kell aggódniuk a munkájuk miatt, mindenki átvételre kerül, azok is, akik a megyei önkormányzat hivatalában az intézmények működtetésével foglalkoznak most, hiszen az ő szaktudásukra a kormánymegbízott részéről működtetett szervezetben is szükség lesz" - mondta Szabó Erika.

Hangsúlyozta, hogy a jövőben sokkal biztonságosabb működésre lehet számítani, hiszen az állam vállal garanciát arra, hogy biztosítja az eddigi ellátást és kifizeti az illetményeket. Szabó Erika az ellenzéki képviselőket a feladat nagyságára és a több tízezer érintett közalkalmazottra tekintettel arra kérte, hogy ne keltsenek felesleges riadalmat.

A bizottság által kedden megtárgyalt és általános vitára alkalmasnak talált előterjesztés szerint 2012. január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, valamint állami kézbe kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, illetve a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények - a többi között a Szent János Kórház, a Nyírő Gyula Kórház, a Szent Imre Kórház, az Uzsoki Utcai Kórház és a Heim Pál Gyermekkórház - vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Ezzel együtt az állam a megyei önkormányzatok nagyjából 180 milliárd forintos adósságát is átvállalja. A megyei önkormányzatok vagyonának átadásáról szóló törvényjavaslattal és a kapcsolódó alkotmánymódosítással a Fidesz-frakció kérésére egészítette ki keddi napirendjét a parlament.

Szabó Erika szerint az önkormányzati vagyon állami tulajdonba adására azért van szükség, mert a megyei önkormányzatok működése, az intézmények fenntartása és működtetése ellehetetlenült 8 év szocialista kormányzásának eredményeképpen. Hozzátette: 2006 után vált a helyzet drasztikussá, amikor az önkormányzati választáson a Fidesz többséget szerzett a megyékben, a szocialista kormányzat pedig nem biztosította szükséges a forrásokat, ezért a megyéknek hitelekből kellett finanszírozniuk a működést.

Répássy Róbert, igazságügyi államtitkár azt mondta: nem tartják aggályosnak, hogy az állam és önkormányzat között gazdát cserél a vagyon, hiszen közösségi tulajdonban marad.

Az ülésen az MSZP és a Jobbik is kritizálta és elutasította a javaslatot.

Az MSZP-s Ipkovich György szerint ez az első lépés az önkormányzati rendszer felszámolása felé. A szocialista politikus azt mondta, attól tart, hogy az átadott vagyontárgyak a privatizáció sorsára jutnak majd. Lamperth Mónika, szocialista képviselő szerint a javaslat hazugságon alapul és megpróbálja azt a célt elfedni, hogy új államosítás zajlik. Szerinte ezzel a javaslattal a tanácsrendszerhez fog visszatérni a kormány. Feltette a kérdést, hogy ha a központi költségvetésben van pénz, akkor miért nem adják oda a megyei önkormányzatoknak, miért nem bízik a megyei közgyűlési elnökeiben Orbán Viktor, és ha ez így van, akkor miért nem mondják ki, hogy a megyei önkormányzatok rossz gazdák voltak?

A jobbikos Gyüre Csaba úgy fogalmazott: ez a javaslat "a Fidesz kész átverés showjának egyik állomása", itt államosításról, központosításról van szó. Szerinte a javaslat csak akkor lenne elfogadható, ha a helyben népszavazásokat tartanának, arról, hogy átadnak-e önkormányzati vagyont az államnak.

Vas Imre fideszes képviselő úgy vélte: a szocialisták amiatt aggódnak, hogy az állampolgárok ezután jobb ellátást kapnak, ezért az MSZP-t politikai hátrány éri.

Szabó Erika válaszában szerénységet kért a szocialista politikusoktól, mert szerinte az egész probléma, ami miatt a törvénymódosításra szükség van, az MSZP kormányzása idején alakult ki. Hozzátette: ha a szocialistáknak sikerül megvalósítaniuk elképzeléseiket, akkor ma már megyei önkormányzatok sem lennének, csak regionális önkormányzatok, és sok egészségügyi intézmény már magántulajdonban és nem önkormányzati tulajdonban lenne. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati jogokat senki sem kérdőjelezi meg.

Az Országgyűlés plenáris ülése - 2011.10.18. Fotó: MTI (galéria)

10: 00 A lakáshitelek jogosultsági feltételeinek szigorodását, a személyijövedelemadó-kedvezmények és a támogatott forinthitelezés megszüntetését jelöli meg egyebek mellett a háztartások devizában történő eladósodásának okai között az az elnöki áttekintés, amelyet Papcsák Ferenc (Fidesz) készített a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának keddi ülésére.

Papcsák Ferenc az ülést követően újságíróknak elmondta: a dokumentum 1998-tól napjainkig kronologikus sorrendbe veszi az eseményeket; az áttekintésben vannak szakmai megállapítások is, amelyek lényegében a bizottsági munkát készítik elő.

Az albizottság elnöke úgy vélekedett: a 2002-ben indult folyamat hatására - "mely szerint az otthonteremtési támogatásokat leépítették, a kamattámogatást egyre inkább visszaszorították a kedvezményes forinthitelek mögül -, nyilvánvalóan az emberek elmentek a devizahitelek irányába". Mint mondta, erre vonatkozóan az is megállapítható, hogy a nemzetközi szervezeteken túl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször felhívta a kormány figyelmét, hogy avatkozzon be, mert ez a folyamat nagyon káros lesz.

A bizottsági ülésen Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a közgazdasági ösztönzőket a szabályzó hatóságok tudták volna kezelni, az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak lettek volna eszközei a beavatkozásra. Az esetleges megoldások között említette a kamattámogatási rendszer megtartását, illetve a pénzintézeteket érintő szabályozásokat, egyebek mellett a hitelnyújtás területén. Jelezte azt is, hogy a "kockázatos termékek" kapcsán fel kellett volna hívni a lakosság figyelmét a veszélyekre.

Az ülésen Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik képviselője a hitelkárosultak meghallgatását kérte a testülettől és az általuk készített 12 pontos petíciót ajánlotta a képviselők figyelmébe. Az MSZP-s Ipkovich György pedig időhiányra hivatkozva nem kívánt érdemi álláspontot kifejteni.

Az elnöki áttekintésből a többi között az derül ki, hogy az 1998 és 2002 között kialakított lakástámogatási rendszerre fordított költségvetési kiadások megtérültek, 2001-től a forintalapú hitelállomány erőteljes növekedésnek indult, 2002-re a kamattámogatott kölcsönök ügyfelei már csak 6 százalék kamatot fizettek.

A dokumentum arról is beszámol: 2003 közepétől a lakáshitelek jogosultsági feltételei jelentősen szigorodtak, az szja-kedvezményeket korlátozták, majd 2007-től megszüntették. A támogatott forinthitelek felvételi lehetőségének beszűkülésével párhuzamosan felfutott az ingatlanfedezettel nyújtott devizaalapú hitelállomány - olvasható a tájékoztatóban.

Ez kitér arra is, hogy 2003 decemberében még csak az összes lakáscélú hitel alig több mint egy százaléka volt devizaalapú, 2004-től a hitelállomány növekedése már szinte teljes egészében a devizahitelezés eredménye, minden harmadik háztartásnak lett deviza - főleg svájci frank - alapú hitele.

A dokumentum szerint jelenleg a lakossági devizahitelek állománya mintegy 6,6 ezermilliárd forint, ami a 2010-es GDP 24 százaléka.

A tájékoztató áttekinti a kormányváltás óta megtett intézkedéseket is, amelyek között sorra veszi a kilakoltatási moratóriumot, a devizaalapú jelzáloghitelezés korlátozását, az otthonvédelmi akciótervet, valamint az árfolyamrögzítést.

Papcsák Ferenc arról is beszámolt, hogy a testület következő ülésén - amely jövő kedden lesz - szeretnék meghallgatni a volt pénzügyminisztereket: Draskovics Tibort, László Csabát, Veres Jánost és Oszkó Pétert. Az albizottság arra várja tőlük a választ, hogy "miért engedték elszabadulni a devizahitelezést". A testület elnöke szerint nagyon fontos, hogy kiderüljön, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket a második Orbán-kormány a kormányváltás után megtett, azt "miért nem tették meg ők, amikor hatalmon voltak".

A fideszes politikus a későbbiekben szükségesnek tartja meghallgatni az MNB volt és jelenlegi vezetőit, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) volt és jelenlegi vezetőit, a bankfelügyeletet és hitelkárosultakat.

Korábban írtuk

Ezt megelőzően, az ülésnap kezdetén a Ház megvitatja a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló jelentést, amelyet a kormánynak kétévente kell a parlament elé terjesztenie. Szintén általános vita lesz az agrárgazdság tavalyi állapotáról, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományával összefüggő jogszabályváltozások esetében a módosító javaslatokat tárgyalják.

A megyei önkormányzatok vagyonának átadásáról szóló törvényjavaslattal és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítással a Fidesz-frakció kérésére egészítette ki mai napirendjét a parlament. Az előterjesztés szerint 2012. január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, valamint állami kézbe kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, illetve a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények - a többi között a Szent János Kórház, a Nyírő Gyula Kórház, a Szent Imre Kórház, az Uzsoki Utcai Kórház és a Heim Pál Gyermekkórház - vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat.

Ezzel együtt az állam a megyei önkormányzatok nagyjából 180 milliárd forintos adósságát is átvállalja. E javaslatot és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítást összevontan tárgyalja a parlament. Az utóbbi arra irányul, hogy törvény rendelkezhessen úgy: lehetséges a helyi önkormányzati tulajdon ingyenes átadása az államnak, vagy más helyi önkormányzatnak.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklásában azt írta: a kormány kész konszolidálni a feladataik ellátásához az elmúlt években jelentős mértékű hitelfelvételre kényszerülő önkormányzatok helyzetét, amelyek adósságállománya a gazdasági növekedés egyik korlátja.

Olvasóink írták

  • 2. igazságkereső 2011. október 18. 19:48
    „Veres János volt pénzügyminiszter jobban tenné, ha nem szólna egy árva szót sem, a parlamenti képviselőknek országunk nagyon súlyos pénzügyi és erkölcsi gondjainak megoldásával illenék foglalkozni, de azt hatékonyan, a személyeskedés eléggé pitiáner stílus a képviselőkre vonatkoztatva!! Az állampolgárok súlyos, a bankok által előidézett indexálási trükkök okozta pénzügyi megoldhatatlan helyzet mielőbbi felszámolására kell a hangsúlyt fektetniük! Ugye ezt Ők is nagyon jól tudják?!”
  • 1. Jozsoci 2011. október 18. 09:42
    „Az alkotmányt a saját szájukíze szerint hetente változtatják. Püspökladány: Jobbik 33% !!! Lesz ez még több is!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felsőoktatási koncepciót készített az LMP

A felsőoktatás minőségének javítása, a korai képzés szerepének erősítése, a professzori… Tovább olvasom